Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így kerüljünk közel egy lázadó kamaszhoz

Érdekességek2022. október 21.

Mit tegyünk, ha úgy érezzük teljesen eltávolodott tőlünk a gyerekünk. Hogyan kerüljünk újból közel az állandóan lázadó tinihez?  

A tinédzser kor mindenkit megvisel a családban. A szülőt azért, mert úgy érzi, a gyereke már nem szereti. A kamaszt pedig azért, mert tombolnak a hormonok és fogalma sincsen, hogy mit kezdjen magával. Sok szülő arra panaszkodik, hogy a gyereke ellenségként tekint rá. Ebben a mindenki számára terhes időszakban, sok családban olyan ellentétek alakulhatnak ki, amivel a szülő nem tud megbirkózni és sokszor úgy érzi, tehetetlen és végleg elveszítette a gyerekét. A gyerek bezárkózik és már nem kell neki az ölelés, nem hiányzik neki a közelség, már nem lehet neki puszit adni, folyamatosan csak panaszkodik és kritizál, bármit tesz a szülő. Ahhoz, hogy tudjuk, mi zajlik a gyerekünkbe, közel kell kerülnünk újból egymáshoz.
Talán ez a legnehezebb feladat! De hogyan alakítsunk ki ismét egy olyan kapcsolatot, ami mindenki számára megfelelő?

Ismerjük meg a gyereket

Építsünk fel mindent az alapoktól. Lepjük meg a gyereket. Csináljunk olyan dolgokat, amik tőlünk nem megszokottak. Azaz mutassuk meg mi is egy olyan oldalunkat neki, amit eddig még nem ismert és nem láthatott. Csináljunk közös programokat, de kérjük meg, hogy ő szervezze meg. Akkor már ki is aknáztuk, hogy mindig az van, amit a felnőtt szeretne, mert ő találhatja ki és szervezheti meg a programot. Beszélgessünk! A kamaszok nem szeretik hallgatni az okoskodó hegyi beszédet. Ne oktassuk ki, hanem meséltessük és kérdezzünk, azaz érdeklődjünk. Először csak általánosságban. Tartsuk tiszteletben, ha valamiről nem szeretne beszélni. A lényeg, hogy ismerjük meg a szokásait, a barátait, és azoknak az életvitelét. A korukat leginkább érintő problémákról érdeklődjünk. Kérdezzük meg, hogy szerinte az ő barátainak, most mi jelenti a legnagyobb gondot. Soha ne rontsunk ajtóstul a házba. Mindig általánosságban beszélgessünk, és ne személyeskedjünk. Mert akkor a gyerek úgy érzi, hogy turkálunk a magánéletébe, amit a kamaszok nagyon nehezen viselnek.

Legyünk naprakészek

Fontos, hogy a gyerek azt érezze, hogy a szülő tisztában van rengeteg mindennel, ami őt foglalkoztatja. Ezért nekünk is fel kell készülni a beszélgetésekre. Térképezzük fel az általuk menőnek tartott szokásokat. Olvassunk tiniknek szóló dolgokat. Barangoljunk az általuk leginkább használt közösségi oldalakon és nézegessünk olyan videókat, amiket ők is néznek. Nézzünk a fiatalok körében menő filmeket és hallgassunk olyan zenéket, amiket ők is hallgatnak, és nem árt képbe lenni az általuk nagyra tartott hírességekről. Így egyrészt lesz közös témánk, ami egészen biztosan érdekli őt ez már egy ütő kártya a kezünkben. Ha a gyereknek megered a nyelve, akkor már könnyebben vághatunk bele olyan témákba is, ami minket foglalkoztat. Például, hogy mi zajlik benne és miért ilyen ellenséges. Tudjuk meg, hogy hova járnak szórakozni, vagy bandázni suli után a haverokkal. Meséltessük, hogy mit szoktak ott csinálni és miért szereti azt a helyet. 

Ne kritizáljunk!

Ne kritizáljuk a baráti kapcsolatait, sem az ízlését. Ne tegyünk megjegyzéseket a kinézetére, meg arra, hogy miért ilyen ruhákat hord. Inkább ajánljunk neki alternatívákat. Híres, vagy menő divattervezőket mutassunk neki és kérjük ki a véleményét. A tinik ízlése formálható csak nehezen változtatnak. Erősítsük a gyerekben, hogy mennyire fontos az egyénisége. Biztassuk őt, hogy bárki és bármi lehet belőle a határ a csillagos ég. Lehet ő is példakép, csak meg kell találni azt a dolgot, amiben ő a legjobb, és ha szüksége van rá, segítünk neki elindulni az úton, hogy megvalósítsa önmagát és az álmait. Minden nap mondjuk el nekik, hogy ez egy nehéz korszak nekünk is, de együtt túl leszünk rajta. Ha valami negatív dolog éri biztosítsuk őt arról, hogy bármennyire is kilátástalannak érzi most az életét, mi mindig mellette állunk. Tehát mindenképpen tudnia kell, hogy mindig számíthat ránk, bármit is tesz.

A tinit mindig olyan szemmel nézzük, mintha nekünk kellene felülni egy érzelmi hullámvasútra, ami nem tudjuk mikor fog megállni. A legtöbbjük ugyanis folyamatos érzelmi problémákkal küzd, és ezt vetíti ki a környezetükre. Innen ered az állandó frusztráció és elégedetlenség. Lehet, hogy közhelynek tűnik és azt hisszük, hogy nem jut el hozzájuk amit mondunk, de az egyik legfontosabb dolog, amivel az érzelmi stabilitásukat tudjuk erősíteni, ha minden nap elmondjuk nekik, hogy mennyire szeretjük és milyen fontos nekünk.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.