Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így kaphatja vissza a régi életét infarktus után

Érdekességek2017. április 20.

Bár szerencsére egyre jobbak a szívinfarktuson átesettek kilátásai, sokan úgy érzik, az esemény után már csak „lassan, öregesen” élhetnek. Holott dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint a rehabilitációba beillesztett mozgásprogram minden téren életfontosságú hatással bír.

Ágynyugalom egy életen át?
A 20. század első felében az infarktuson átesett betegeknek hathetes ágynyugalmat javasoltak, ugyanis az akkori álláspont szerint a károsodott szívizomzat csak így tudott gyógyulni. Ezek után természetesen csak fokozatosan vezethették be a mozgást, a járás újratanulása után napi öt perc séta volt kiszabva.

Az utóbbi években azonban több kutatás is igazolta, hogy szívinfarktus után a betegek szívének állapota és fizikai teljesítőképessége akkor javult a legjobban, ha a rohamot követően már egy hét múlva elkezdték a mozgatást és a rehabilitációs program három hónapnál tovább tartott. Az egyéni értékekre alapozott, személyenként kidolgozott mozgás- és életmódterv ugyanis jelentősen hozzájárul a későbbi életminőséghez, kis túlzással ezen múlik, hogy teljes életet élhet-e a páciens, vagy élete végéig „betegállományban” marad.


Az életmóddal magunkat gyógyíthatjuk

Az régóta közismert, hogy a testmozgás erősíti a szívizomzatot, segíti a fogyást, javítja a hangulatot, csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet. Azonban most már az is bizonyos, hogy a kardiológiai rehabilitációban is elengedhetetlen, különösen a gyaloglás, a kerékpározás, a kocogás és az úszás. Az erősítő súlyzós edzések pedig az izomerőt, az izomtömeget és a rugalmasságot növelik.

Ezt bizonyította egy brazil vizsgálat is, amelyben a kutatók azt a tényből indultak ki, hogy a szívinfarktuson átesett betegeknek meg kell küzdeniük vegetatív zavarokkal, mint például a baroreflex csökkenése. Ez nem más, mint egy vérnyomás-szabályozó rendszer, aminek hatására az emelkedő vérnyomás csökken, a csökkenő vérnyomás pedig emelkedik. Ha tehát ez a rendszer nem jól működik, az nyilvánvalóan akár óriási kockázatot jelenthet a szívbetegeknek.
Egy kutatásban 28, infarktust átélt beteget két csoportra osztottak. Az egyik csoport nem végzett fizikai aktivitást, a másik csapat tagjai 6 hónapon keresztül heti háromszor egy órát edzettek. Időközben más paraméterek mellett folyamatosan ellenőrizték a vérnyomásukat, a pulzusukat, és a baroreflex változását is. Az eredmények már egy hónap után is azt mutatták, hogy a rendszeres mozgás normalizálta a baroreflex működését, tehát jelentősen hozzájárult a páciensek jó életkilátásaihoz. Ráadásul a hosszabb távon végzett rendszeres mozgás képes volt fenntartani az elért eredményeket.

Szívbetegeknél fontos a szakértő segítség

A friss és a régebbi kutatások is mind arra hívják fel a figyelmet, hogy a szívbetegek rehabilitációjának a gyógyszeres kezelés mellett egyre nagyobb részét kell, hogy képezze a megfelelő életmód kialakítása – hangsúlyozza dr. Matusovits Andrea, a Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – Így az érintettek sokkal könnyebben megszabadulhatnak a betegségtudattól és valóban sokkal aktívabb, teljes életet élhetnek újra. A szívinfarktuson átesett pácienseknél különösen fontos a szakemberek által kidolgozott mozgás- és táplálkozási program, amelyet természetesen a gyógyszeres és egyéb gondozással szükséges összehangolni. Az eredmények pedig magukért beszélnek: kivirult, életerős emberek, akik sokat tanultak a betegségükből.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Ha elfogy a tetterõ

2026. november 12.

A motiváció energia, mely felpezsdít és tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek tûnik... és nincs kedvünk a céljaink megvalósításához. De hogyan találjunk ismét rájuk, ha elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... A motiváció olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton "hajtásként", pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer azonban lehetõvé teszi, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

Fogmosás - hatékonyan

2026. november 12.

Mindnyájan tudjuk, hogy a napi többszöri fogmosás döntõ szerepet játszik a száj és a fogak higiéniájának biztosításában, egészséges állapotának fenntartásában és a fog(íny)betegségek megelõzésében.

De vajon azzal is tisztában vagyunk-e, hogyan válasszuk meg a fogápolási eszközöket, és tudjuk-e azokat a helyes idõtartammal, megfelelõ módon és idõben használni? Ha nem teljesen egyértelmû a válaszunk, jobban tesszük, ha tájékozódunk e téren, és megfogadjuk az alábbi jó tanácsokat is!

Minden étkezés után mosson fogat!

Ideális esetben ezt a jól ismert szlogent mindennap követnünk kellene, és kitartóan, három hosszú percig kellene fogat mosnunk. Emellett természetesen nem lenne szabad semmit ennünk a fõétkezések között, mellõzve a munkahelyen és otthon egyaránt oly gyakori nassolást (a jó alak megtartása érdekében is), de persze kivétel lehet ez alól a zöldség-gyümölcs fogyasztása uzsonnára. Ezt a szabályt azonban sokan és sokszor nem tartjuk be. Amikor például a menzán ebédelünk vagy az iroda konyhájában megmelegítve, sietve elfogyasztjuk a rendelt vagy otthonról hozott ételt, gyakran nincs módunk az étkezés utáni fogmosásra. De ha mégis, arra végképp nem érünk rá, hogy három teljes percet szenteljünk erre a tevékenységre. Így elõfordul, hogy épp csak végigsiklunk a fogainkon, és átöblítjük a szánkat fogkrémes vízzel - az is hasznosabb, mintha teljesen elhagynánk az ebéd utáni fogápolást. Van úgy azonban, hogy tényleg lehetetlen a napnak ebben az idõszakában fogat mosnunk. Ez esetben rágjunk el egy cukormentes rágógumit vagy együnk meg egy almát. Mindkettõ segít megtisztítani a fogakat anélkül, hogy maradékot hagyna a fogak közötti résekben.

Szexbeszéd

2026. november 11.

Senki nem születik szexistennek! Ezt is gyakorolni kell! Gyakorolni, gyakorolni, gyakorolni... 

Fontos a kommunikáció

Senki sem születik úgy, hogy tanulás, gyakorlás nélkül, azonnal ért valamihez... A jártasságra szert kell tenni. Ezért ha valamibe belekezdünk, azt meg kell tanulnunk, és fontos, hogy leckéket is vegyünk belõle. Ne higgyük tehát, hogy azonnal szexistennek születünk! Nem feltétlenül tudjuk, mi elégíti ki maximálisan a partnerünket, s mitõl válhatna örömtelibbé számára a szex. Ugyanakkor gyakran panaszkodunk arról, hogy a társunk nem érez rá igényeinkre, amelyek révén számunkra is többet jelentene a szexuális együttlét. No, de ezt neki is elmondjuk? Aligha, ugye? Pedig ez a megértés és a kommunikáció kölcsönös hiányát jelenti, ami ellen tenni kell, ha azt akarjuk, hogy örömteli, mindkét felet kielégítõ szexuális életünk legyen!

Mindenképp hasznos a partnerek számára, ha rendszeresen beszélnek egymással szexuális vágyaikról, ahelyett, hogy szégyenérzetük miatt azokat gondosan titkolnák. Hiába fúj már a modern idõk szele, ki ezért, ki azért, még mindig nem beszél ilyesmirõl partnerével. Pedig egymás tájékoztatása, hogy mit szeretnének változtatni a közös szexben, új dimenziókat nyithat az örömszerzésben és elmélyítheti a kapcsolatot - minden tekintetben. Ennek hiányában viszont megrendülhet a kölcsönös bizalom, ami veszélyeztetheti az egész viszonyt.