Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így hatnak a vitaminok a szájüregre

Érdekességek2020. május 06.

Az emberi szervezet nem képes vitaminokat előállítani, ezért azokat külső forrásokból kell beszereznünk. A legtermészetesebb forrás a komplett összetételű diéta, amely megfelelő arányban tartalmaz állati és növényi eredetű élelmiszereket. A másik forrás a különböző vitaminkészítmények, amelyek egy-egy vitamint, vagy vitaminkombinációkat tartalmaznak.

Fotó: gettyimages.comA legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amik közül az egyik vezető tünet a szájszárazság, amelyben a vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is. Minderről a Magyar Fogorvosok Egyesületétől Dr. Gera István beszélt nekünk.

Alapvetően kétféle vitamincsoportot különböztethetünk meg, vannak vízben oldódó és zsírban oldódó vitaminok. Az előbbi csoportba tartozik a C- és B-vitamin, míg a második csoportba az A-, D- E- és K-vitamin. A vízben oldódó vitaminokra jellemző, hogy a szerveztünk nem tárolja őket, ezért folyamatosan kell fogyasztanunk ezeket a vitaminokat, ill. ilyen vitaminban gazdag táplálékot. Ezzel szemben a zsírban oldódó vitaminok a szervezetben tárolódnak, így esetükben jobban oda kell figyelni a bevitt mennyiségre.

A vitaminhiány okozta betegségek és tüneteik

A szájüreg szövetei igen aktív anyagcserét folytatnak, és gyorsan is újulnak meg, ehhez nagy szükségük van vitaminokra. Az A-vitamin hiánya a szájüregben hámképzési zavart okoz, súlyos szájszárazsághoz, szemszárazsághoz vezet, de hiányában még a látásunk is gyengül, ún. szürkületi vakságot (farkasvakság) okozhat. A B-vitamin nem egy, hanem nagyon sok különböző kémiai szerkezetű molekula együttese. Ebbe a csoportba tartozik többek között a B1 (tiamin), B2 (riboflavin), B3 (nikontinsav), B5 (pantotensav), B6 (piridoxin) B12-vitamin, és a folsav.

Ma Európában súlyos B-vitamin hiánnyal nem kell számolnunk, azonban a részleges B-vitamin hiánynak is súlyos következményei lehetnek. Ezekben az esetekben zavart szenved a szájnyálkahártya megújulása, nyelvünk érzékeny lesz, az ajak kiszárad, berepedezik, a szájzugban kis érzékeny repedések alakulnak ki. A B12-vitamin és folsav hiánya vérszegénységhez (anémia) vezet, melynek első tünetei mindig a szájban alakulnak ki. A nyelv hámja sorvad, elvékonyodik, a nyelv égő, fájdalmas lesz. A B-vitamin komplex általános roboráló (erősítő) szer, fogyasztása fokozza a kalória hasznosítását, ezért túlzott B-vitamin fogyasztás súlygyarapodáshoz vezethet.


Hiányában sérülnek a hajszálerek, rossz a sebgyógyulás. Az első tünetei között említhető az ínygyulladás és ínyvérzés. A felfedezések korának félelmetes betegsége volt a tengerészek körében kialakuló skorbut (C-vitamin hiánya miatt kialakuló súlyos táplálkozási betegség), ami igen súlyos ínygyulladáshoz, foglazuláshoz, a fogak korai elvesztéséhez vezetett. Cook kapitány volt az első, aki rájött arra, hogy friss zöldség, káposztalé fogyasztásával a skorbut megelőzhető. Ma a fejlett világban súlyos C-vitamin hiány szintén nagyon ritkán fordul elő, azonban relatív C-vitamin hiánnyal mindig számolnunk kell, főleg a kora tavaszi időben. A C-vitamin véd a vírusos betegségek (influenza, herpesz) ellen, segíti az immunrendszer hatékony működését és támogatja a sebgyógyulást is.

Ez a vitamin napsugár hatására a bőrünkben képződik, de napsugár hiányában mesterségesen kell bevinni. A XIX. századi ködös, napfényben szegény Angliában gyakori betegség volt a súlyos D-vitamin hiány, amit nem véletlenül „angolkórnak” (rachitis) nevezték el. A D-vitamin továbbá támogatja immunrendszerünket, és idősebb korban véd a csontritkulás ellen.

Hiányában vérzékenység alakul ki. Nagyon sok zöldségféle gazdag K-vitaminban, így a sárgarépa, brokkoli, zöldborsó, málna, eper.

Jót tesz a rágó

A legtöbb vitamin hiánya szájnyálkahártya tünetekkel jár, amelyek közül az egyik vezető tünet a szájszárazság. A vitaminok szedése mellett sokat segít a cukormentes rágógumi használata is, amely stimulálja a nyálmirigyműködést, ezzel a fájdalmas, sorvadt nyálkahártya védelme javul, hiszen a nyál olyan védőréteget képez, amely csökkenti az elvékonyodott nyálkahártya érzékenységét és hozzájárul a gyógyuláshoz.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Miért nem jár modern protézis a magyar amputáltaknak?

2026. október 06.

Eljött az idő, hogy a magyar művégtag-ellátás is belépjen a 21. századba!

Magyarországon évente több ezer ember szenved el végtagvesztést, ám a hazai ellátórendszerben tapasztalható hiányosságok miatt sokan nem jutnak hozzá a modern protézisekhez. A szakértő jelentős szemléletváltást sürget, a cél, hogy a páciensek az életminőség helyreállításának kulcsaként tekinthessenek a modern művégtagokra.



Egy tizenkét országot vizsgáló tavaly közzétett kutatás adatai szerint a boka feletti amputációk száma ma Magyarországon lakosságarányosan a háromszorosa a nyugat-európai átlagnak és az évente végzett amputációk számát tekintve Magyarország az európai lista élén áll. Az érintettek azonban sokszor csak gyenge minőségű eszközökhöz jutnak hozzá, ennek oka a tájékozatlanság mellett a rugalmatlan finanszírozási rendszer, a futószalagszerű gyártás és a szakértelem hiánya.

„Míg a közvélekedés sokszor csak egy élettelen műanyag eszközként tekint a protézisre, a valóságban a modern orvostechnika már a csúcskategóriás mikroprocesszoroknál és karbonvázaknál tart” – hangsúlyozza a piacvezető Reha-Corpus Kft. tulajdonosa és szakmai vezetője.

Kiemelte azt is, hogy a hazai támogatási rendszer sok esetben fix összegeket határoz meg egy-egy kategóriára, nem veszi figyelembe a páciens életkorát vagy aktivitási szintjét.

„Így előfordulhat, hogy egy 30 éves aktív fiatal és egy 70 éves nyugdíjas ugyanazt az alapszintű eszközt kapja, mert a gyártóknak ugyanabból a keretből kell gazdálkodniuk. Ezzel szemben például Szlovákiában is, egyedi, aktivitásalapú finanszírozás működik.”

Cukorbetegség a digitális korban

2026. október 06.



Eszközkalauz a Semmelweis oktatóvideójában

A cukorbetegek számára egyre több modern eszköz áll rendelkezésre az inzulin pótlására az okostollaktól kezdve az inzulinpumpán át az előretöltött penig. A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a diabétesszel élőknek és hozzátartozóiknak nyújt hasznos segítséget ezek használatához. A kisfilmből többek között az is kiderül, milyen tünetekkel kell orvoshoz menni.

A cukorbetegség (diabétesz) egy anyagcsere-betegség, amikor a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint, vagy a szervezet nem hasznosítja azt megfelelően, ezért a cukor nem jut el a sejtekhez, a véráramban halmozódik fel és ezzel megemeli a vércukorszintet. Az 1-es típusú diabétesz során a szervezet saját immunrendszere támadja meg és pusztítja el az inzulintermelő sejteket. Jellemző tünetei közé tartozik a fokozott szomjúság, a gyakori vizelés, fáradtság, fogyás és a lassú sebgyógyulás.


A 2-es típusú cukorbetegséget szerzett diabétesznek hívjuk, amely – más tényezők mellett – az életmód következtében is kialakulhat. Nem mindig van típusos tünete, gyakran véletlenszerűen derül ki akár egy rutin vérvétel során, de az is előfordulhat, hogy már csak a szövődmények kapcsán fedezik fel


– mondja dr. Ferencz Viktória, a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Onkológiai Klinika adjunktusa.

Inzulinadás esetén a cél a szervezet hiányzó inzulintermelésének pótlása a vércukorszint normalizálásához. Kisfilmünkben azt mutatjuk be, milyen módozatai vannak az inzulin beadásának, és arra is választ kaphatnak az érintettek, hogy mely esetekben érdemes orvoshoz fordulniuk.

Már nem elég a hűtve szállítás: ezért lett kritikus a hőmérséklet a gyógyszerlogisztikában

2026. október 05.

Az elmúlt 10-20 évben alapjaiban változott meg a gyógyszerek szállítása. A korábban jellemzően helyi, kézi és utólagosan ellenőrzött folyamatokat ma globális, digitalizált és szigorúan szabályozott ellátási láncok váltották fel. Az STI Hungary gyógyszerlogisztikai szakértői szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy időközben maga a szállítandó termék jelentősen megváltozott: egyre több olyan biológiai, sejt- és génterápiás, illetve fehérjealapú készítmény kerül forgalomba, amelynek minőségét már egy kisebb vagy rövid ideig tartó hőmérsékleti eltérés is veszélyeztetheti.

Pár évtizeddel ezelőtt a gyógyszerlogisztika jóval kevésbé volt digitalizált és szabályozott, mint napjainkban. A gyógyszerek jelentős része helyi vagy regionális gyártásból került a piacokra, a kommunikáció lassabb volt, a készleteket sok esetben fizikai leltárakkal kezelték, a hőmérsékletet pedig gyakran csak utólag, a szállítmány megérkezésekor ellenőrizték. A gyógyszeripari „cold chain”, vagyis hűtött ellátási lánc a kilencvenes évektől kezdett egyre fontosabbá válni, elsősorban az inzulinok, vérkészítmények és oltóanyagok miatt.

Mára azonban nemcsak a logisztikai folyamatok lettek összetettebbek, hanem maguk a gyógyszerek is. A biológiai gyógyszerek, oltóanyagok, sejt- és génterápiás készítmények, valamint a különböző speciális fehérjealapú termékek egyre nagyobb szerepet töltenek be a gyógyszerpiacon. Ezeknek a készítményeknek sokkal érzékenyebb és összetettebb lehet a stabilitása, mint a hagyományos, szobahőmérsékleten stabil kis molekulájú gyógyszereké.

„Ma már nem egyszerűen arról beszélünk, hogy egy gyógyszert hűtve kell-e szállítani. A kérdés az, hogy a teljes ellátási lánc során pontosan milyen hőmérsékleten, mennyi ideig és milyen körülmények között volt a készítmény” – mondta Csipes Péter, az STI Hungary Kft ügyvezető igazgatója.