Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzd meg a komoly szembetegségeket!

Érdekességek2024. november 07.

Úszkáló homályok, fényfelvillanás, látásban bekövetkező változások. Csak néhány tünet, melynek hátterében sürgős ellátást igénylő elváltozás állhat. A szemészeti betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, mely szakorvosi ellátást igényel. Dr. Molnár Szilvia szemorvos tanácsait a szemüveget, kontaktlencsét viselőknek, de a panaszmentes éleslátóknak is érdemes megfontolni.

Szűrővizsgálat

Minden betegség megelőzésében és kezelésében nagy a szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak, igaz ez a szem betegségeire is. A külvilág ingereinek 60-80 százalékát a látás révén érzékeljük, hogy ez az arány ne romoljon, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. „A szemüveget, kontaktlencsét viselőknek évente, míg az éleslátóknak panaszmentesség esetén is időszakos ellenőrzésre van szükségük. Az orvosi szemvizsgálat során minden esetben szemfenékvizsgálat történik, megítéljük a szemlencse állapotát, mely az esetleges szürkehályogról tájékoztat, ellenőrzésre kerül a szemnyomás, melynek emelkedett értéke zöldhályogra utalhat, továbbá az érrendszer állapotát is felmérjük, mely lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés súlyosságának megítélésében.” – avat be a vizsgálatok protokolljába Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Optikus, vagy szemész?

A szemorvos a mérőműszerek eredményei mellett figyelembe veszi a teljes szemészeti vizsgálat eredményét, beleértve a páciens anamnézisét, azaz kórelőzmény állít fel így egyénre szabottan állít diagnózist, ír fel korrekciót, szemüveget. „Egy szemész általi látásvizsgálatnál a műszeres mérések és a vizsgálatok mellett átbeszéljük a korábbi szemmel kapcsolatos történéseket, úgy, mint sérülések, gyulladások, műtétek, szemüveg- és kontaktlencseviselés története. Általános betegségek, családban előforduló örökletes szembetegségek kizárása is sokat segít a látásromlás okának feltérképezésében.” – mondja a szakember.

Átmeneti látásélesség változás

Különleges élethelyzeti változásoknál is érdemes szakemberhez fordulni: „Kismamaként előfordulhat átmeneti látásélességváltozás, melyet a hormonváltozás eredményez, de pajzsmirigy problémák esetén, vagy vércukorszint ingadozása esetén is előfordul látásváltozás. Ilyen esetekben belgyógyásszal konzultálva, a hormonháztartás egyensúlyba kerülése a cél. Ezeket szemüveg felírásakor figyelembe kell venni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár Szilvia a megelőző vizsgálatok fontosságára.


Szembetegségek

Léteznek olyan szembetegségek, melyek egy ideig tünetmentességet mutatnak, amikor már látásromlást okoznak, visszafordíthatatlan a folyamat. „A kezeletlen zöldhályog „láthatatlan” ellenségünk. Általában nem jár fájdalommal, fokozatosan károsítja szemünket, eleinte nem feltétlenül okoz panaszt.” – teszi hozzá a doktornő, majd kiemeli, hogy „Vannak olyan tünetek, mint a hirtelen úszkáló homályok, fényfelvillanások, látótérkiesés, látásromlás, melyek mögött látóhártya elváltozás állhat, ezek bizonyos esetekben sürgős ellátást igényelnek. Amennyiben ez nem történik meg, a látóhártya károsodott része elhal, a látásromlás maradandó lehet. Ilyen panaszokkal jelentkező páciens esetében pupillatágítást végzünk, a látóhártya precíz vizsgálata miatt.”– hívja fel a figyelmet a gyors reagálás fontosságára a Czeizel Intézet szemész orvosa, aki eddig már több, mint tízezer lézeres látásjavító műtétet végzett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A leggyakoribb nőgyógyászati problémák, amelyeknek akár pár óra alatt búcsút inthetünk

2025. május 08.



A lányok és a nők többsége élete során legalább egyszer találkozik valamilyen nőgyógyászati problémával, akár serdülőkorban, gyermekvállalásnál vagy változókorban. Ezek megoldásához bizonyos esetekben kisebb műtéti beavatkozásra is szükség lehet, hogy a tünetek mérséklődjenek vagy teljesen megszűnjenek. A Budai Egészségközpontban a nőgyógyászati kezelések részeként immár húszféle egynapos nőgyógyászati kisműtét vehető igénybe, amelyek az összes nőgyógyászati műtéti típus mintegy 70 százalékát lefedik. Az intézmény ezenfelül az esetleges szövődmények ellátására a szektorban egyedülálló módon intenzív osztályos támogatást biztosít.

Gyakori nőgyógyászati elváltozások, amelyeknél műtétre lehet szükség

A nők jelentős része küzd olyan problémákkal, amelyek elhúzódó- és rendellenes vérzéshez, fogantatási nehézségekhez vagy meddőséghez, illetve akár rosszindulatú daganat kialakulásához is vezethetnek. Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati probléma a vérzészavar, amikor a menstruáció 10 napnál tovább tart és/vagy nagyon erős, zavarja a napi tevékenységet, vagy ha 21 nap alatt egymás után többször is megjön. A vérzészavara nők 85 százalékánál jelentkezik életük során, és bár a 40-55 éves korosztálynál fordul elő leggyakrabban, nem csak a változókorba lépőket érinti. Hátterében számos tényező állhat, többek között hormonális egyensúlyzavarok – beleértve a policisztás ovárium szindrómát (PCOS) és a korai menopauzát, illetve a klimax előtti hormonális változásokat –, de okozhatják miómák és méhpolipok (együttesen méhüregi elváltozások), endometriózis és petefészekciszták is, amelyek mind a gyakori problémákhoz sorolhatók és amelyek esetén műtéti beavatkozásra lehet szükség.

A mióma (méhtesti jóindulatú daganat) és a méhpolip (a méhnyálkahártya növekedése) egyaránt eltávolíthatók hiszteroszkópos, azaz méhtükrözéses módszerrel, ami rövid ideig tartó vénás altatásban zajlik. Szintén gyakori rendellenességnek számítanak a méhnyakelváltozások (pl.: méhszájrepedés, méhszájseb, kóros hámelváltozások), amelyek akár rosszindulatú daganat, méhnyakrák kialakulásához is vezethetnek. Ilyen esetben ún. kacskonizációval, azaz hurokkimetszéssel lehet eltávolítani a daganatot.  

Azoknál a nőknél, akik nem tudnak megfoganni, a meddőség kivizsgálásának részeként a petevezeték átjárhatóságának kivizsgálása is javasolt, mely során megállapítható, hogy átjárhatóak-e a petevezetékek a spontán teherbeeséshez vagy inszeminációhoz. Amennyiben a petevezeték elzáródott, azt érdemes műtéttel eltávolítani. „A vérzészavarok egy része gyógyszeresen is kezelhető. Ez általában hormonális kezelést jelent, ami szövődménnyel járhat, és nincs szövettani eredménye. Így nem ez az elterjedt terápiás módszer, hanem a műtéti beavatkozás. Ez csak akkor nem végezhető el, ha a páciens nem altatható pl. elhízás, súlyos alapbetegségek vagy vérzékenység miatt, de ez extrém ritka. A Budai Egészségközpontban végzett kisműtétek minimálisan invazív beavatkozások, amelyek gyorsabb felépülést, kisebb fájdalmat és kevesebb komplikációt biztosítanak a páciensek számára, mivel alig vagy nincs szövődményük – mondja dr. Nagy László Zoltán, a Budai Egészségközpont nőgyógyásza.

Tavaszi–nyári testtömegcsökkentő étrend nőknek (1200 kcal/nap)

2025. május 08.



A receptek nyersanyagkiszabása 1 személyre vonatkozik.
A reggeli, illetve uzsonna zöldségei „korlátlan” mennyiségben, lemérés nélkül fogyaszthatók, mint ahogy az édesítőszerrel ízesített teák is.
A többi élelmiszernél és készételnél ügyelni kell a megadott mennyiségekre!
Az étlap nem fedezi a napi 2,5–3,0 l folyadékigényt, erről gondoskodni kell, elsősorban ásványvíz formájában! Az édes íz hiányát energiamentes édesítőszerekkel lehet pótolni!

1. NAP (1221 kcal)

Reggeli
Citromos tea (édesítőszerrel)
Köményes sajt (50 g)
Korpás Abonett (2 db)
Uborka

Tízórai
Alma (1 db)

Ebéd
Csontleves zöldségbetéttel (200 ml)
Sült virsli (1 db)
Lecsós zöldbab (zöldbab 150 g, szójacsírakonzerv 30 g, étolaj 1 evőkanál, lecsó 50 g, vöröshagyma)

Uzsonna
Málnás túró (félzsíros túró 100 g, málna 50 g, mesterséges édesítőszer)

Vacsora
Joghurtos szárnyas saláta (csirkemell 100 g, zeller 100 g, ananász 50 g, sárgarépa 50 g, joghurt 50 g, édesítők ízlés szerint)
Korpás kifli (1 db)

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.