Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzd meg a komoly szembetegségeket!

Érdekességek2024. november 07.

Úszkáló homályok, fényfelvillanás, látásban bekövetkező változások. Csak néhány tünet, melynek hátterében sürgős ellátást igénylő elváltozás állhat. A szemészeti betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, mely szakorvosi ellátást igényel. Dr. Molnár Szilvia szemorvos tanácsait a szemüveget, kontaktlencsét viselőknek, de a panaszmentes éleslátóknak is érdemes megfontolni.

Szűrővizsgálat

Minden betegség megelőzésében és kezelésében nagy a szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak, igaz ez a szem betegségeire is. A külvilág ingereinek 60-80 százalékát a látás révén érzékeljük, hogy ez az arány ne romoljon, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. „A szemüveget, kontaktlencsét viselőknek évente, míg az éleslátóknak panaszmentesség esetén is időszakos ellenőrzésre van szükségük. Az orvosi szemvizsgálat során minden esetben szemfenékvizsgálat történik, megítéljük a szemlencse állapotát, mely az esetleges szürkehályogról tájékoztat, ellenőrzésre kerül a szemnyomás, melynek emelkedett értéke zöldhályogra utalhat, továbbá az érrendszer állapotát is felmérjük, mely lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés súlyosságának megítélésében.” – avat be a vizsgálatok protokolljába Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Optikus, vagy szemész?

A szemorvos a mérőműszerek eredményei mellett figyelembe veszi a teljes szemészeti vizsgálat eredményét, beleértve a páciens anamnézisét, azaz kórelőzmény állít fel így egyénre szabottan állít diagnózist, ír fel korrekciót, szemüveget. „Egy szemész általi látásvizsgálatnál a műszeres mérések és a vizsgálatok mellett átbeszéljük a korábbi szemmel kapcsolatos történéseket, úgy, mint sérülések, gyulladások, műtétek, szemüveg- és kontaktlencseviselés története. Általános betegségek, családban előforduló örökletes szembetegségek kizárása is sokat segít a látásromlás okának feltérképezésében.” – mondja a szakember.

Átmeneti látásélesség változás

Különleges élethelyzeti változásoknál is érdemes szakemberhez fordulni: „Kismamaként előfordulhat átmeneti látásélességváltozás, melyet a hormonváltozás eredményez, de pajzsmirigy problémák esetén, vagy vércukorszint ingadozása esetén is előfordul látásváltozás. Ilyen esetekben belgyógyásszal konzultálva, a hormonháztartás egyensúlyba kerülése a cél. Ezeket szemüveg felírásakor figyelembe kell venni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár Szilvia a megelőző vizsgálatok fontosságára.


Szembetegségek

Léteznek olyan szembetegségek, melyek egy ideig tünetmentességet mutatnak, amikor már látásromlást okoznak, visszafordíthatatlan a folyamat. „A kezeletlen zöldhályog „láthatatlan” ellenségünk. Általában nem jár fájdalommal, fokozatosan károsítja szemünket, eleinte nem feltétlenül okoz panaszt.” – teszi hozzá a doktornő, majd kiemeli, hogy „Vannak olyan tünetek, mint a hirtelen úszkáló homályok, fényfelvillanások, látótérkiesés, látásromlás, melyek mögött látóhártya elváltozás állhat, ezek bizonyos esetekben sürgős ellátást igényelnek. Amennyiben ez nem történik meg, a látóhártya károsodott része elhal, a látásromlás maradandó lehet. Ilyen panaszokkal jelentkező páciens esetében pupillatágítást végzünk, a látóhártya precíz vizsgálata miatt.”– hívja fel a figyelmet a gyors reagálás fontosságára a Czeizel Intézet szemész orvosa, aki eddig már több, mint tízezer lézeres látásjavító műtétet végzett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.