Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Így előzd meg a komoly szembetegségeket!

Érdekességek2024. november 07.

Úszkáló homályok, fényfelvillanás, látásban bekövetkező változások. Csak néhány tünet, melynek hátterében sürgős ellátást igénylő elváltozás állhat. A szemészeti betegségek megelőzése érdekében elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, mely szakorvosi ellátást igényel. Dr. Molnár Szilvia szemorvos tanácsait a szemüveget, kontaktlencsét viselőknek, de a panaszmentes éleslátóknak is érdemes megfontolni.

Szűrővizsgálat

Minden betegség megelőzésében és kezelésében nagy a szerepe a rendszeres szűrővizsgálatoknak, igaz ez a szem betegségeire is. A külvilág ingereinek 60-80 százalékát a látás révén érzékeljük, hogy ez az arány ne romoljon, a rendszeres ellenőrzés elengedhetetlen. „A szemüveget, kontaktlencsét viselőknek évente, míg az éleslátóknak panaszmentesség esetén is időszakos ellenőrzésre van szükségük. Az orvosi szemvizsgálat során minden esetben szemfenékvizsgálat történik, megítéljük a szemlencse állapotát, mely az esetleges szürkehályogról tájékoztat, ellenőrzésre kerül a szemnyomás, melynek emelkedett értéke zöldhályogra utalhat, továbbá az érrendszer állapotát is felmérjük, mely lényeges a magas vérnyomás, cukorbetegség, érelmeszesedés súlyosságának megítélésében.” – avat be a vizsgálatok protokolljába Dr. Molnár Szilvia, a Czeizel Intézet szemész szakorvosa.

Optikus, vagy szemész?

A szemorvos a mérőműszerek eredményei mellett figyelembe veszi a teljes szemészeti vizsgálat eredményét, beleértve a páciens anamnézisét, azaz kórelőzmény állít fel így egyénre szabottan állít diagnózist, ír fel korrekciót, szemüveget. „Egy szemész általi látásvizsgálatnál a műszeres mérések és a vizsgálatok mellett átbeszéljük a korábbi szemmel kapcsolatos történéseket, úgy, mint sérülések, gyulladások, műtétek, szemüveg- és kontaktlencseviselés története. Általános betegségek, családban előforduló örökletes szembetegségek kizárása is sokat segít a látásromlás okának feltérképezésében.” – mondja a szakember.

Átmeneti látásélesség változás

Különleges élethelyzeti változásoknál is érdemes szakemberhez fordulni: „Kismamaként előfordulhat átmeneti látásélességváltozás, melyet a hormonváltozás eredményez, de pajzsmirigy problémák esetén, vagy vércukorszint ingadozása esetén is előfordul látásváltozás. Ilyen esetekben belgyógyásszal konzultálva, a hormonháztartás egyensúlyba kerülése a cél. Ezeket szemüveg felírásakor figyelembe kell venni.” – hívja fel a figyelmet Dr. Molnár Szilvia a megelőző vizsgálatok fontosságára.


Szembetegségek

Léteznek olyan szembetegségek, melyek egy ideig tünetmentességet mutatnak, amikor már látásromlást okoznak, visszafordíthatatlan a folyamat. „A kezeletlen zöldhályog „láthatatlan” ellenségünk. Általában nem jár fájdalommal, fokozatosan károsítja szemünket, eleinte nem feltétlenül okoz panaszt.” – teszi hozzá a doktornő, majd kiemeli, hogy „Vannak olyan tünetek, mint a hirtelen úszkáló homályok, fényfelvillanások, látótérkiesés, látásromlás, melyek mögött látóhártya elváltozás állhat, ezek bizonyos esetekben sürgős ellátást igényelnek. Amennyiben ez nem történik meg, a látóhártya károsodott része elhal, a látásromlás maradandó lehet. Ilyen panaszokkal jelentkező páciens esetében pupillatágítást végzünk, a látóhártya precíz vizsgálata miatt.”– hívja fel a figyelmet a gyors reagálás fontosságára a Czeizel Intézet szemész orvosa, aki eddig már több, mint tízezer lézeres látásjavító műtétet végzett.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Meglepő tünetek utalhatnak pajzsmirigybetegségre

2026. január 27.

A pajzsmirigy-tudatosság hónapja kapcsán a szemünk egészségére is érdemes odafigyelnünk

Magyarországon akár 10 ezer embert érinthetnek a pajzsmirigybetegségekhez társuló szemészeti szövődmények, és évente mintegy 300 ilyen esetet diagnosztizálnak. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködéséhez kapcsolódó szemészeti tünetek igen változatosak lehetnek, így e betegségek felismerése gyakran még az orvosok számára is nehézséget okoz – nem beszélve arról, hogy bizonyos esetekben a szembetegségekhez hormonális eltérések sem társulnak. Január a pajzsmirigy-tudatosság hónapja, ennek apropóján szemünk egészségének megőrzésére hívjuk fel a figyelmet.

A test „belső karmestere” – gyakran így emlegetik a nyakunk elülső részén, az ádámcsutka alatt elhelyezkedő, pillangó alakú szervünket, a pajzsmirigyet, amely meghatározó szerepet játszik a szívműködés, a testhőmérséklet és a szervezet energiaszintjének szabályozásában, ugyanakkor hatással van a hangulatunkra és a figyelmi képességeinkre is.

Ez az a szerv, amelynek egészségére rendszerint mindaddig biztosan nem fordítunk különösebb gondot, amíg valamilyen problémát nem okoz. A pajzsmirigy alul- vagy túlműködésével élő betegek gyakran küzdenek testsúlyingadozással, fokozott hajhullással, töredező körmökkel, valamint sokszor tapasztalnak fokozott szívdobogásérzést vagy szabálytalan szívverést is. Gyakoriak a pszichés és idegrendszeri panaszok: az érintettek indokolatlan ingerlékenységet, szorongást, hangulatváltozásokat, alulműködés esetén pedig sokszor lehangoltságot és fáradékonyságot élhetnek át.  

Endometriózis – Mit érdemes tudni róla?

2026. január 26.

Az endometriózis egy gyakori, mégis sokszor félreismert nőgyógyászati betegség, amely világszerte milliókat érint. Hazánkban 200 000 fogamzóképes korú nő szenved endometriózisban.

A betegség

Lényege, hogy a méh belső felszínét borító nyálkahártyához hasonló szövet a méhen kívül, például a petefészkeken, a petevezetőkön, a hashártyán vagy akár a beleken jelenik meg. Ez a szövet ugyanúgy reagál a menstruációs ciklus hormonjaira, mint a méh nyálkahártyája: megvastagszik, majd leválna – csakhogy nincs hová távoznia. Ennek következtében gyulladás, hegesedés és összenövések alakulhatnak ki.

Tünetek

Az endometriózis egyik legjellemzőbb tünete a fájdalom, különösen menstruáció alatt. A fájdalom lehet tompa, görcsös vagy szúró, és gyakran olyan súlyos, hogy jelentősen rontja az életminőséget. Sok érintett nő annyira hozzászokik a szenvedéshez, hogy évekig nem is sejti, hogy baj van. A fájdalom azonban nem csak menstruációkor jelentkezhet: előfordulhat együttlét közben, székelésnél, vizelésnél vagy ovuláció idején is. A tartós gyulladás miatt gyakori a medencetáji diszkomfort, a puffadás, a deréktáji fájdalom, a fáradékonyság és az emésztési zavarok.

Így védd a hajadat a hidegben

2026. január 26.

A változókori hajritkulás sok nő számára komoly kihívást jelent – a téli hónapok pedig tovább súlyosbíthatják a problémát. A hormonális változások következtében a hajszálak vékonyabbá, sérülékenyebbé válnak; a hideg, a szél, a fűtés és a páratartalom-ingadozás pedig tovább ronthat a haj minőségén. Őri Katalin trichológus szerint a tudatos hajápolás kulcsfontosságú ebben az életszakaszban, javaslatai segítenek abban, hogy a nők a változókor után is megőrizzék hajuk egészségét – még a legzordabb téli időszakban is.


Hidratáld a fejbőrt és a hajszálakat!


A hideg levegő és a fűtés szárító hatása miatt a fejbőr feszülhet, viszkethet vagy hámlani kezdhet. Hajmosás előtt érdemes néhány csepp rozmaringos, szőlőmag- vagy rózsaolajos permettel finoman átmasszírozni a fejbőrt, ami serkenti a vérkeringést és elősegíti a regenerálódást.


Kíméletes hajmosás


A hajmosás során használjunk langyos vizet (35–37 °C), a túl forró víz szárítja a fejbőrt. Heti 1–2 alkalom elegendő, kivételes esetben ennél többször is lehet mosni. A sampont válasszuk úgy, hogy kímélje a fejbőr védőrétegét, és segítse a haj regenerálódását növényi kivonatokkal (pl. olívabogyó, fermentált szója, indás ínfű). Ezeket az összetevőket keressük a patikákban kapható, változókori hajhullás elleni készítményekben. A hajmosás utolsó öblítése legyen egy kicsit hűvösebb, csak a hajhosszra irányuljon, a fejbőrre ne folyjon.