Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Idősödés? Na nem!

Érdekességek2024. január 17.

Nem az éveink száma a fontos, hanem az, hogyan éljük meg őket. Sokféle természetes módszerrel elérhető, hogy az évek múlásával korunkhoz képest kiválóan tartsuk magunkat, minél tovább fiatalosak maradjunk.

Fotó: gettyimages.comAmit ma megteszünk fiatalosságunk megtartása érdekében, tíz, húsz, harminc éven át érezteti hatását – mondják az anti-aging törekvések hívei. Ennek szellemében fontos figyelmeztetni és figyelni is értékes egészségtőkénkre már a gyermekkortól kezdve, azzal a céllal, hogy ne kezdjünk el hibákat elkövetni a korosodás tüneteit „elősegítve”, és ezt folytatni egész életünkben. De soha nem késő változtatni az életvitelünkön – minden visszafordítható. Csak tudatosítani kell magunkban, hogy a mindennapi kis lépések megtétele is javíthat az életminőségünkön, általános egészségi állapotunkon, tartásunkon, ha sikerül testünk egészével törődnünk.

Az öregedés nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi folyamat is

Életenergiánk megőrzése többek közt egyik fontos kulcsa az idősödés késleltetésének, annak, hogy a lehető leghosszabb ideig maradjunk fiatalosak. Az energiával való feltöltődés lehetővé teszi, hogy folyamatosan „karbantartsuk” magunkat. Emellett amikor életenergiánk csökken, immunrendszerünk is gyengül, és ez számos baj forrása lehet, többek közt siettetheti az idősödést.

A kihívás abban rejlik, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a testben és lélekben megnyilvánuló jóllét terén. De melyek lehetnek a további kulcsok ahhoz, hogy minél tovább tudjuk „jól tartani” magunkat?

Az életöröm megőrzése

Ne hagyjuk, hogy negatív gondola taink eluralkodjanak rajtunk a mindennapokban. Fontos, hogy profitáljunk az öröm és a boldogság pillanataiból. Töltsünk több időt szeretteinkkel, barátainkkal, emellett ajánlott, hogy pl. tegyünk minél több szívességet másoknak, ha az elégedettséget okoz. Fontos még, hogy ne feledkezzünk bele a ma gondjaiba, hanem törődjünk többet a holnappal.

Az ülő életmód káros hatásainak ellenszere a rendszeres nyújtózás

Órákig ülünk egy helyben, és rendszeresen kezd fájni a hátunk, elmerevedni a nyakunk? Tegyünk ellene, és végezzünk minél sűrűbben nyújtó gyakorlatokat. Álljunk fel az íróasztal, a munkaasztal mellől, és helyezkedjünk el terpeszállásban, majd emeljük fel mindkét karunkat. Ezután engedjük le őket lassan előrehajolva a két comb között a talaj irányában. Fejünket is hajtsuk előre, a nyakat jól megmozgatva. Ismételjük a gyakorlatot.


Fotó: gettyimages.com

 

Szabaduljunk meg a nyomasztó gondolatoktól

Amikor fáradtan érkezünk haza egy zsúfolt nap után, helyezzük kényelembe magunkat, kapcsoljuk ki a telefont, laptopot. Hallgassunk lágy zenét, és hagyjuk távolodni magunktól negatív gondolatainkat. Rendszeresen szenteljünk elegendő időt a teljes ellazulásra. mozogjunk kedvünk szerint

Találjunk olyan mozgásformát, fizikai aktivitást, amely ízlésünk és kedvünk szerint való. Elegendő 30-40 percnyi testmozgás (pl. gyaloglás) naponta, amit viszont rendszeresen kell végeznünk. Mindamellett túlzásba se vigyük a sportolást, egyéb testmozgást, mert káros lehet, pl. az ízületeinkre nézve, vagy tartós fáradtságot okozhat.

A levegőváltozás életkedvet ad

A környezetváltozás/levegőváltozás többek közt azért fontos, mert megszakítjuk vele a sokszor deprimáló, napi rutint. Egy hétvégi kirándulás vidékre, a hegyekbe, a vízpartra vagy akár csak a közeli zöldbe életkedvet ad, új távlatokat nyit, és lehetővé teszi, hogy gondolatainkat eltereljük a mindennapok monotonitásáról. A levegőváltozás minden értelemben jót tesz, hiszen kiszellőztethetjük vele a fejünket!

Ügyeljünk a megfelelő alvásmennyiségre

Az alvás szükséges és elegendő mennyisége egyénenként változik. De alapvetően fontos testünk szavára hallgatni ahhoz, hogy jól kipihenjük magunkat, és regenerálódni tudjunk testben és lélekben egyaránt. Nem utolsósorban bőrünk megújulását, ráncaink kisimulását is eredményezheti, ha személyre szabottan választjuk meg a kellő mennyiségű alvásidőt.

„Ami a szívemen, az a számon”

Sokszor magunkba fojtjuk gyötrődé sein ket, tépelődésein ket vagy negatív, de akár pozitív érzéseinket. Ne ingadozzunk, és mondjuk ki ezeket, hogy szabadabbnak érezzük magunkat, ami egyúttal a fiatalosság megmaradásának egyik elősegítője is. Merjük kimondani bárkinek, ami feszültségben tart minket. Különösen fontos megosztani valakivel azt, ami régóta nyomja a szívünket. Ennek elrejtése negatív hullámokat generál bennünk, ami megbontja a biológiai egyensúlyt a szervezetünkben.

Fotó: 123rf.com

Tanuljunk meg meditálni

Szenteljünk rendszeresen időt a meditálásra (illetve tanuljuk meg, ha eddig nem voltunk képesek rá), hogy ki tudjunk szakadni a hétköznapokból. Ez egyik jó eszköze lehet a feltöltődésnek és az alapokhoz (pl. tanulási és egyéb alapképességeinkhez) való viszszatérésnek. Akár kétszer tíz perc is elegendő naponta arra, hogy befogadjunk gondolatokat anélkül, hogy hosszasan időznénk náluk. Kezdjük mindig lassú, mély légzéssel, amitől kitisztul a fejünk.

Egész életünkben műveljük magunkat

Az idő múlásával egyre többet kell dolgoztatnunk az idegrendszerünk építőköveit, az idegsejteket (neuronokat). A folyamatos „agytorna” kiváló módja a szellemi hanyatlás késleltetésének. De hatékony ellenszere az idegek károsodásával és az agyi funkciók csökkenésével járó, neurodegeneratív betegségek megelőzésének is.

Mint minden szerv, az agy is öregszik, ezért kell frissen tartani a memóriánkat és megőrizni normális szellemi funkcióinkat pl. az egy életen át tartó tanulás, művelődés segítségével.

A szívünk is legyen fiatal!

A szerelemnek vagy a szexualitásnak nincs korhatára. Egyik fontos befolyásoló ténye zője a jó közérzet és a megfelelő fizikai aktivitás, a fiatalosság fenntartásának. Ami számít, az nem a teljesítmény, hanem hogy hoszszú időn át megmaradjon az érzékiség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.