Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hurrá, jön a nyár! - A herpes és az alvászavarok is...

Érdekességek2018. május 30.

Nyár, nyaralás, szünidő, napsütés, jókedv, vidámság. Mindenkinek legyen része ezekben! De mint mindennek, a nyárnak is vannak árnyoldalai. Ha ismerjük ezeket, könnyebben felkészülhetünk rájuk.

Imádja a napfényt? Sajnos, a herpesze is…

Számos tényező van, ami előhívhatja a herpeszes hólyagocskákat, ha valaki hajlamos az ajakherpeszre. A menstruációs ciklussal járó hormonális változások, a stressz, a fogászati beavatkozások éppúgy vezethetnek szemmel látható ajakpanaszokhoz, mint az erős napsütés.


Bár logikusnak tűnik a fényvédelem alkalmazása az ajkakon is, vizsgálatok alapján ilyen módon sem előzhető meg garantáltan a herpesz!

Ha már fellépnek a tipikus herpeszes panaszok, lényeges minél hamarabb elkezdeni a kezelést!

Vény nélküli hatóanyagok

Külsőleg: aciklovir, dokozanol, karbenoxolon, penciklovir, tromantadin


Alvászavarok, jet-lag

Nappal aludna, éjjel pedig nem jön álom a szemére?

A nyári, átmeneti alvászavarokra a nyaraláskor, az új környezet, a felborult napi ritmus okozta problémákra, a kevésbé súlyos, tartósan fennálló, illetve időskorban jelentkező nyugtalanság kezelésére jó megoldást jelentenek a gyógynövények!

Macskagyökér, komló, citromfű, levendula, golgotavirág. Ezek azok a növények, amelyek önmagukban is, vagy együttesen, különböző kombinációkban hatásosak, és alkalmasak lehetnek az alvászavar enyhítésére. A távolabbi vidékekre való utazáskor az időzónák átlépése alvászavarokat okoz. Az emberek jelentős része, ha öt-hat időzónát átugró utazáson van túl, alvászavarokat, koncentrációs problémákat, nappali álmosságot, kimerültséget tapasztal.

Alkalmazásuk biztonságosnak tekinthető, hozzászokás és függőség kialakulására – ellentétben a szintetikus nyugtatókkal – nem kell számítani. Ajánlott mennyiségben történő használatuk során mellékhatások jelentkezése nem várható.

Tanácsok, hogy könnyebben menjen az új időzónához való alkalmazkodás

Dr. Budai Marianna PhD
Dr. Budai Lívia PhD
szakgyógyszerészek


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)