Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hozd rendbe a növényeidet! Gyors ápolás márciusban

Érdekességek2024. március 23.

Március hava a természetben az újjáéledés, újrakezdés és kivirulás ideje. Még szobanövényeink, akik cserépben nevelkedtek, és gyakran túltenyésztett fajták is, érzékelik, hogy megérkezett a tavasz, újjáültetésre és kényeztetésre vágynak. Mit tehetünk, ha elfoglaltak vagyunk, de szép szobanövényeinkhez is ragaszkodunk?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Először is meg kell vizsgálnunk, vannak-e túl kényes fajták. Mert velük bizony rendszeresen kell foglalkozni. Kényesség lehet a hőigény, esetleg a hő rossz tűrése, a vízigény, vagy éppen a föld rendszeres pótlása, esetleg egészen speciális, pl. homokos föld. Ezeknek a növényeknek igyekezzünk speciális igényeiket is rendszeresen kielégíteni, vagy inkább ajándékozzuk el őket, ha nem szeretnénk a biztos halálba küldeni őket.
A gyors növényápolás egyébként egy kis szervezéssel kivitelezhető.

Mi történik tavasszal, mire van szükség?

Tavasszal a fény erősödik, még a legsötétebb szobában is, mérsékelt égövön, és növényeink érezve ezt, szeretnének kicsit felépülni. Ahhoz hasonlatos ez, mint mikor mi emberek tavasszal szeretnénk magunkat egy kicsit rendbe tenni, fittebbé varázsolni és fogyókúrába, vagy rendszeresen wellness kúrákba kezdünk. A növényápolás egyik fontos miértje, hogy tavasszal szokták ezt végezni, ekkor tesz a legjobbat a növénynek, és hacsak nem végzed el ezt a metódust negyedévente, akkor bizony mostanra már kimerült minden tartaléka a növénykédnek.

Milyen elemekről van szó?

Először is, főként a földről kell beszélnünk, de nem szabad megfeledkeznünk a porosságról, vagyis a tapadási tényezőről.

A föld természetesen a legtöbb növény esetében virágföld, amely sokszor műtrágyával dúsított, vagyis vegyileg szennyezett, és bizony kevéssé tesz jót. Ha vidékről, vagy valamilyen ép, tehát nem beteg baktériumos, gombás kertből tudsz szerezni némi földet, akkor virágfölded helyett vagy éppen mellé nyugodtan alkalmazz ebből. Készíts keveréket. A kettő földet átültetéskor érdemes alulra, a gyökérzónához tenni.
 
A földnek a cseréje természetesen jó ötlet, de nem minden növény viseli el. Az érzékenyebb fajták esetén a földet inkább csak visszapótolni kell a locsolási területen, általában a szár körül, ahol a föld a mini-erózió hatására eltűnik, összemosódik. Ha tápanyagban gazdag földet teszünk ide, akkor mindenképpen jól járunk, mert locsolások során ez a tápanyag lemosódik majd a gyökerekhez. Esztétikailag is szebb, hogyha nem üreges, hiányos a növény földje.

Ha nagyon el van sózva a talaj, akkor fehér, vagy barnásfehér kicsapódás látható a szár körül a földje tetején. Ez esetben inkább próbáljunk vitamin és tápoldat-mentes földkeveréket választani. Figyeljünk arra is ezentúl, hogy mivel öntözünk. A sóoldatokat, tápoldatokat csak igen ritkán szabad használni. Ha mindenképp pótolni szeretnénk, érdemes néha szénsavmentes ásványvízzel megöntözni növényeiket.



A klórtól sem árt védeni a növényt és a földjét, ami szintén elszíneződést hoz. Ezt úgy tehetjük meg, hogy egy üvegbe, kancsóba a locsolást megelőzően 1-2 nappal vizet helyezünk ki. Ebből lehetőség szerint sok klór eltávozik, és marad egy használhatóbb, állottabb, de a növények számára kellemesebb víz. Ez a lápos, poshadt kifejezést kaphatná, de természetesen nem ivóvíznek szánjuk.

Ha vannak kisebb növények, akár az egész földet lecserélhetjük. Ha a gyökérzet sérülékeny, vékonyszálas, akkor hagyjunk a gyökér körül földlabdát.
A föld lecserélése valójában növényenként 5 percet, feltöltése 2 percet vesz igénybe.

Tipp: A növényeinket újságpapírra helyezzük a teraszra, erkélyre, vagy előtérbe, konyhakőre esetleg. Egyesével mindről hántoljuk le a fölösleges részeket majd egyesével, futószalagszerűen töltsük fel őket. Így a legkényelmesebb.

A másik fontos a levélzet és a virágos részek karbantartása. A beültetés után érdemes az elszáradt leveleket levágni. A régi virágok, vagy esetlegesen a termések helyét is megtisztítani. A száraz, vagy már sárga fonnyadt részeket, ha leszedjük élő növénykénkről, akkor élettel és könnyedséggel ruházzuk fel. Az egészséges részekhez több víz és tápanyag jut, ezért biztosan jól jár vele növényünk. Egy ilyen metódus után gyorsabban és jobban nő a növény.
 
A fürdetés

A fürdetést, ha óriási növényről van szó és csak kádban, vagy legalábbis a földlabda eláztatásával ejthető meg, akkor mindenképen az ültetés előtt végezzük, mert sok földet ki tud mosni egy ilyen kis rítus.

Hogyha kisebb a növény, vagy nem túl koszosak a levelei, akkor elegendő slaggal, zuhannyal való lepermetezése. Ez esetben végezhető ez az ültetés, és a száraz, elkorhadt részek leválasztása után. A fürdetésnél arra figyeljünk, hogy a port nem elmosódottá tenni, elkenni szeretnénk a növényen, hanem valóban letisztítani a leveleit. Természetesen semmiféle vegyszert ne használjunk ehhez a metódushoz. A vizezés után mindenképpen meleg, legalábbis nem túl szeles, hideg helyre tegyük a növényt, mert az emberhez hasonlóan, egy ilyen helyzetben megfázhat! A fürdetés azért nagyon fontos, mert a leveleken át a növény lélegzik, vagyis ha piszkosak a zöld részek, akkor kevesebb számára tápláló levegőhöz, esetében szándioxidhoz jut.

Tipp: A fürdetés előtt vastagon papírozzuk le a konyhakövet, vagy a teraszt. A kádba vagy mosótálba való beállítás után az összes növényt gyorsan zuhanyozzuk le, lehetőleg hűvös, de nem jéghideg vízzel. A csöpögés, szárítás akár órákat is igénybe vehet. A viaszos felületű növények kivételével, ha nagylevelű, díszes leveleit egy pamut törlővel át is törölhetjük, hogy ne legyen vízfoltos. A metódus kb. 15 perc a teljes növénytáradra.

Ha összességében előrelátóan megtervezed a tavaszi növényápolást, 20-30 perc alatt végzel, és legalább őszig rendben is vannak a szoba élő díszei!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A bőséges ünnepi lakoma refluxot is okozhat

2025. december 31.

Minden harmadik ember találkozhat refluxos tünetekkel az ünnepi időszakban. Ha ugyanis későn ülünk asztalhoz, sok zsíros-olajos, fűszeres ételt, csokoládét, szaloncukrot eszünk és szénsavas italt vagy alkoholt fogyasztunk mellé, az fokozza a gyomorsavtermelést és a savas visszaáramlást. A kellemetlen érzés mellett mindez a nyelőcsövet belülről borító nyálkahártya gyulladásához vezethet. Érdemes tehát odafigyelni arra, hogy mit és mikor eszünk. A Semmelweis Egyetem gasztroenterológusa azt javasolja, a refluxos panaszok elkerülésének érdekében lefekvés előtt 2-3 órával már ne étkezzünk.


„Alapvető fontosságú, hogy milyen minőségű és mennyiségű ételt készítünk, illetve azt hogyan és miként fogyasztjuk el. Az ünnepek alatt gyakran eleve többet eszünk, nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztunk, mint a hétköznapokban, és ráadásul általában késő este, olykor alkohollal párosítva tesszük ezt. Ilyenkor a gyomor túlterhelődik, ez fokozott savtermelést okoz, ami pedig gyomorégéshez, puffadáshoz és refluxos panaszokhoz vezethet. Utóbbi esélyét tovább növeli, ha valakinek rekeszsérve is van, azaz a nyelőcső alsó részét záró izomzat nem működik megfelelően, ugyanis ez az izom az, ami alapesetben a gyomorban lévő sav nyelőcsőbe való visszaáramlását megakadályozza” – mondja dr. Barkai László gasztroenterológus.

Túlfogyasztás és hulladék – A karácsony láthatatlan számlája

2025. december 31.

A karácsony a meghittség, az összetartozás és a „csak egyszer van egy évben” varázsa. Csakhogy a gyertyafény és a csillogó csomagolópapír mögött egyre gyakrabban felvillan a másik oldal is: az ünnepi túlfogyasztás, amely hulladékot, extra energiahasználatot és komoly karbonlábnyomot termel.

Világszinten az ünnepi időszak alatt a karbonlábnyom hozzávetőleg 6%-kal magasabb, mint az év más szakaszaiban. Egy 2024-es brit kutatás még sokkolóbb képet fest: egy átlagos felnőtt karácsonykor naponta több mint 500 kg CO₂-egyenértékű kibocsátásért felelhet, vagyis a „szokásos” napi szint több mint húszszorosáért. Nem véletlen, hogy klímavédők a karácsonyt a „világ legnagyobb éves környezeti katasztrófájaként” is emlegetik: a vásárlási roham, a logisztika, a csomagolás, a fűtés és a díszkivilágítás fokozott használata mind hozzájárul a túlterheléshez.

A szemét mennyisége is látványosan nő: az ünnepi szezonban akár 30%-kal több háztartási hulladék keletkezhet. A Black Friday idején beszerzett termékek egy része rekordgyorsan válik hulladékká – egyes becslések szerint akár 80% is rövid úton a szemétben vagy égetőben végezheti. Ehhez jön a „kényszerajándékok” jelensége: a megfelelési kényszerből megvett, alig használt tárgyak előállítása ugyanúgy nyersanyagot és energiát igényel, mint bármi más, a végén mégis a fiók mélyén vagy a kukában kötnek ki.

És miközben minden csillog, a villanyóra sem alszik: az Egyesült Államokban a karácsonyi világítás éves fogyasztása kb. 6,63 milliárd kWh, ami nagyjából 14 millió hűtőszekrény éves energiaigényének felel meg. A fényár ráadásul fényszennyezést is okoz: a cikk szerint decemberben sok nagyváros éjszakai fényerő-növekedése az űrből is érzékelhető.

A magas vérnyomás tünetei

2025. december 30.

Mivel lehet a legjobban felismerni a magas vérnyomást? Vérnyomásméréssel! Ünnepekre hasznos ajándék lehet egy mérőeszköz.

Az otthoni vérnyomásmérésről mindenképpen vezessünk vérnyomásnaplót, amit meg tudunk mutatni a kezelőorvosnak. Írjuk fel a napot, az órát, a tevékenységet, miközben mértünk, a mért értékeket.
Így írjuk fel: 140/90/66

Az első szám a szív összehúzódásakor a vér kilökésével mért ún. szisztolés vérnyomás.
A második szám a szív elernyedésekor mért ún. diasztolés vérnyomás.
A harmadik szám a pulzus.

Milyen tünetek lehetnek magas vérnyomásban?

Szapora szívverés

Nem jelent szapora szívverést edzetlen, enyhén túlsúlyos, érzékeny idegrendszerű nőknél a 80-90/perces érték.

Szabálytalan szívverés

Felgyorsulások és kihagyások érzése jellemzi ezt a tünetet. Az utóbbit az ún. extraszisztolé, azaz a soron kívüli szívütés okozhatja. Egy nagyobb szívdobbanás után egy hosszabb szünetet lehet érezni, mintha leállna a szív. De nem kell megijedni, ettől nem áll le a szív, a hosszabb szünetet fiziológiai tény magyarázza: a következő szívütés nem tud olyan gyorsan lefutni az ingerületvezető pályán, mint az előző, ezért van a hosszabb szünet.

Erősebb szívverés

Főként nyugalomban érezhető. A terhelésre egy gyorsabban felpörgő szívverés a válasz. Ennek az az oka, hogy magas vérnyomás esetén a szívnek egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell átnyomnia a vért. Mit tehet a szív: erősebben, gyorsabban üt, és néha soron kívüli ütésekkel (extraszisztolé) reagál.