Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hozd rendbe a növényeidet! Gyors ápolás márciusban

Érdekességek2024. március 23.

Március hava a természetben az újjáéledés, újrakezdés és kivirulás ideje. Még szobanövényeink, akik cserépben nevelkedtek, és gyakran túltenyésztett fajták is, érzékelik, hogy megérkezett a tavasz, újjáültetésre és kényeztetésre vágynak. Mit tehetünk, ha elfoglaltak vagyunk, de szép szobanövényeinkhez is ragaszkodunk?  

Képforrás: Canva Pro adatbázis.Először is meg kell vizsgálnunk, vannak-e túl kényes fajták. Mert velük bizony rendszeresen kell foglalkozni. Kényesség lehet a hőigény, esetleg a hő rossz tűrése, a vízigény, vagy éppen a föld rendszeres pótlása, esetleg egészen speciális, pl. homokos föld. Ezeknek a növényeknek igyekezzünk speciális igényeiket is rendszeresen kielégíteni, vagy inkább ajándékozzuk el őket, ha nem szeretnénk a biztos halálba küldeni őket.
A gyors növényápolás egyébként egy kis szervezéssel kivitelezhető.

Mi történik tavasszal, mire van szükség?

Tavasszal a fény erősödik, még a legsötétebb szobában is, mérsékelt égövön, és növényeink érezve ezt, szeretnének kicsit felépülni. Ahhoz hasonlatos ez, mint mikor mi emberek tavasszal szeretnénk magunkat egy kicsit rendbe tenni, fittebbé varázsolni és fogyókúrába, vagy rendszeresen wellness kúrákba kezdünk. A növényápolás egyik fontos miértje, hogy tavasszal szokták ezt végezni, ekkor tesz a legjobbat a növénynek, és hacsak nem végzed el ezt a metódust negyedévente, akkor bizony mostanra már kimerült minden tartaléka a növénykédnek.

Milyen elemekről van szó?

Először is, főként a földről kell beszélnünk, de nem szabad megfeledkeznünk a porosságról, vagyis a tapadási tényezőről.

A föld természetesen a legtöbb növény esetében virágföld, amely sokszor műtrágyával dúsított, vagyis vegyileg szennyezett, és bizony kevéssé tesz jót. Ha vidékről, vagy valamilyen ép, tehát nem beteg baktériumos, gombás kertből tudsz szerezni némi földet, akkor virágfölded helyett vagy éppen mellé nyugodtan alkalmazz ebből. Készíts keveréket. A kettő földet átültetéskor érdemes alulra, a gyökérzónához tenni.
 
A földnek a cseréje természetesen jó ötlet, de nem minden növény viseli el. Az érzékenyebb fajták esetén a földet inkább csak visszapótolni kell a locsolási területen, általában a szár körül, ahol a föld a mini-erózió hatására eltűnik, összemosódik. Ha tápanyagban gazdag földet teszünk ide, akkor mindenképpen jól járunk, mert locsolások során ez a tápanyag lemosódik majd a gyökerekhez. Esztétikailag is szebb, hogyha nem üreges, hiányos a növény földje.

Ha nagyon el van sózva a talaj, akkor fehér, vagy barnásfehér kicsapódás látható a szár körül a földje tetején. Ez esetben inkább próbáljunk vitamin és tápoldat-mentes földkeveréket választani. Figyeljünk arra is ezentúl, hogy mivel öntözünk. A sóoldatokat, tápoldatokat csak igen ritkán szabad használni. Ha mindenképp pótolni szeretnénk, érdemes néha szénsavmentes ásványvízzel megöntözni növényeiket.



A klórtól sem árt védeni a növényt és a földjét, ami szintén elszíneződést hoz. Ezt úgy tehetjük meg, hogy egy üvegbe, kancsóba a locsolást megelőzően 1-2 nappal vizet helyezünk ki. Ebből lehetőség szerint sok klór eltávozik, és marad egy használhatóbb, állottabb, de a növények számára kellemesebb víz. Ez a lápos, poshadt kifejezést kaphatná, de természetesen nem ivóvíznek szánjuk.

Ha vannak kisebb növények, akár az egész földet lecserélhetjük. Ha a gyökérzet sérülékeny, vékonyszálas, akkor hagyjunk a gyökér körül földlabdát.
A föld lecserélése valójában növényenként 5 percet, feltöltése 2 percet vesz igénybe.

Tipp: A növényeinket újságpapírra helyezzük a teraszra, erkélyre, vagy előtérbe, konyhakőre esetleg. Egyesével mindről hántoljuk le a fölösleges részeket majd egyesével, futószalagszerűen töltsük fel őket. Így a legkényelmesebb.

A másik fontos a levélzet és a virágos részek karbantartása. A beültetés után érdemes az elszáradt leveleket levágni. A régi virágok, vagy esetlegesen a termések helyét is megtisztítani. A száraz, vagy már sárga fonnyadt részeket, ha leszedjük élő növénykénkről, akkor élettel és könnyedséggel ruházzuk fel. Az egészséges részekhez több víz és tápanyag jut, ezért biztosan jól jár vele növényünk. Egy ilyen metódus után gyorsabban és jobban nő a növény.
 
A fürdetés

A fürdetést, ha óriási növényről van szó és csak kádban, vagy legalábbis a földlabda eláztatásával ejthető meg, akkor mindenképen az ültetés előtt végezzük, mert sok földet ki tud mosni egy ilyen kis rítus.

Hogyha kisebb a növény, vagy nem túl koszosak a levelei, akkor elegendő slaggal, zuhannyal való lepermetezése. Ez esetben végezhető ez az ültetés, és a száraz, elkorhadt részek leválasztása után. A fürdetésnél arra figyeljünk, hogy a port nem elmosódottá tenni, elkenni szeretnénk a növényen, hanem valóban letisztítani a leveleit. Természetesen semmiféle vegyszert ne használjunk ehhez a metódushoz. A vizezés után mindenképpen meleg, legalábbis nem túl szeles, hideg helyre tegyük a növényt, mert az emberhez hasonlóan, egy ilyen helyzetben megfázhat! A fürdetés azért nagyon fontos, mert a leveleken át a növény lélegzik, vagyis ha piszkosak a zöld részek, akkor kevesebb számára tápláló levegőhöz, esetében szándioxidhoz jut.

Tipp: A fürdetés előtt vastagon papírozzuk le a konyhakövet, vagy a teraszt. A kádba vagy mosótálba való beállítás után az összes növényt gyorsan zuhanyozzuk le, lehetőleg hűvös, de nem jéghideg vízzel. A csöpögés, szárítás akár órákat is igénybe vehet. A viaszos felületű növények kivételével, ha nagylevelű, díszes leveleit egy pamut törlővel át is törölhetjük, hogy ne legyen vízfoltos. A metódus kb. 15 perc a teljes növénytáradra.

Ha összességében előrelátóan megtervezed a tavaszi növényápolást, 20-30 perc alatt végzel, és legalább őszig rendben is vannak a szoba élő díszei!

 

Képforrás: Canva Pro adatbázis.

forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Komoly bajt is jelezhet a fejfájás és a zsibbadás

2025. november 28.

A központi idegrendszer – az agy és a gerincvelő – felelős a test szinte minden működéséért: a mozgásért, érzékelésért, gondolkodásért, beszédért és egyensúlyért. Éppen ezért az itt jelentkező zavarok – még ha enyhének tűnnek is – nem hagyhatók figyelmen kívül. A fejfájás, zsibbadás, beszédzavar vagy látásprobléma sok esetben nem önálló panasz, hanem egy súlyosabb neurológiai folyamat első jele lehet – mondja dr. Vághy Beatrix, a Mentaház Magánorvosi Központ neurológus és neurofiziológus főorvosa.

Fejfájás: mikor kell komolyan venni?

A fejfájás gyakori tünet, amely mögött állhat ártalmatlan ok (például feszültség vagy alváshiány), de neurológiai kivizsgálásra van szükség, ha az alábbi jellemzők valamelyike fennáll:


új típusú vagy szokatlanul erős fájdalom
hirtelen jelentkező, robbanásszerű fejfájás
tartósan fennálló vagy rendszeresen visszatérő panasz
fejfájás, amelyhez neurológiai tünetek társulnak (pl. látászavar, zsibbadás, beszédzavar)


A háttérben állhat migrén, ér eredetű elváltozás, nyaki gerincprobléma vagy ritkábban akár térfoglaló folyamat (pl. daganat).

Állandó éhség és éjszakai falásroham? – Ezek lehetnek az okai

2025. november 28.

Prediabétesz, inzulinrezisztencia



A cukorbetegséget megelőző állapotban a vércukorszint már magasabb a normál tartománynál, ám nem elég magas ahhoz, hogy cukorbetegségről lehessen beszélni. A prediabétesz általában nem jár specifikus tünetekkel, az érintettek jellemzően egy-egy rutin laborvizsgálat során szereznek tudomást az emelkedett vércukorértékekről. Árulkodó tünet lehet azonban a fokozott szomjúság és szájszárazság, megnövekedett étvágy és a túlevés, valamint a testsúly változása és az állandósult energiahiány. A prediabétesz nagyon jellegzetes tünete még a cukor- és farkaséhség. A tünetek nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteire, ám kevésbé kifejezettek, ezért nem feltétlenül veszik észre őket a betegek.
A fokozott éhségérzet, ami akár éjszaka is jelentkezik, mert ebben az állapotban nem jut elegendő glükóz a sejtekbe, ezért nem kapják meg a szükséges energiát, és „éhezni” fognak. A test azonnal érzékeli, hogy nincs elegendő vércukor a sejtekben, a problémára pedig fokozott étvággyal reagál. A túlevés miatt kialakuló magas vércukorszint viszont inzulinproblémát okoz – ami egy ördögi kör kialakulását eredményezi.

2-es típusú cukorbetegség

Cukorbetegség esetén azonban a glükóz nem jut el a sejtekig, hanem kiürül a vizelettel, ami miatt jelentkezhet az állandó éhség és az emiatt kialakuló hízás. (1-es típusú cukorbetegség esetén azonban még nagy mennyiségű étel elfogyasztása mellett is fogynak a betegek.) A diabétesznek azonban a növekvő étvágy mellett más tünete is lehet, mint a nagyfokú szomjúság, a gyakori vizelés, a látászavarok, a kimerültség.

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.