Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hosszú távú következményekkel járhat, ha rosszul mosunk fogat

Érdekességek2024. április 25.

Már kisgyermekkorban megtanultuk, milyen fontos a napi kétszeri fogmosás. Van, aki azóta kínosan ügyel a szájhigiéniára, de van, aki a régi intelmek ellenére néha bizony elfelejti az esti fogmosást. Bármelyik csoportba is tartozzunk, az Euronics friss kutatása és a cég által felkért szakértő, Dr. Bérczy Kinga fogorvos gondolatai egészen biztosan új megvilágításba helyezik az egyik legfontosabb napi szokásunkat.

Nem biztos, hogy jól használjuk a fogkefénket

A fogmosás célja, hogy megelőzzük a foglepedékben lévő baktériumok által okozott betegségeket. Erre nincs hatékonyabb mód, mint a lepedék mechanikai úton történő eltávolítása, azaz a fogmosás. Azonban koránt sem mindegy, hogy ezt milyen technikával, milyen gyakorisággal és milyen hosszan hajtjuk végre.

„Naponta legalább két alkalommal, 2 percig és megfelelő mozdulatokkal szükséges a fogakat megtisztítani. Ha ezek közül bármelyik elmarad, az gyorsan ínygyulladást és fogszuvasodást okozhat. Ha ezek kezelése nem történik meg időben, további súlyosabb gyulladások is kialakulhatnak. Ez idővel nem csak fogvesztéshez vezethet, de az általános egészségre is rossz hatással van. A fogágybetegség összefüggésben állhat a cukorbetegséggel, a szív-érrendszeri betegségekkel és a koraszüléssel is” – hívja fel a figyelmet Dr. Bérczy Kinga.

Már a fogkefeválasztás sem mindegy

A szájhigiénia legfontosabb eszköze tehát a fogkefe, amelyből választhatunk kézi (hagyományos) vagy elektromos verziót. A manuális fogkefék helyes és hatékony használatát külön meg kell tanulni. Ha nem jól használjuk a kézi fogkefét, a lepedék közel fele visszamaradhat a fogakon – árulta el Dr. Bérczy Kinga. – Az elektromos fogkefék használatát sokkal könnyebb elsajátítani, bizonyítottan biztonságosak és hatékonyabbak a lepedék eltávolításban, mint a kézi fogkefék. Ráadásul ma már számos kiegészítő funkcióval is rendelkeznek, amelyek tovább növelik a fogmosás biztonságosságát és a hatékonyságát. Ilyen például a nyomáskontroll, a pozíció érzékelő, vagy a fogmosás hatékonyságát mérő mobilapplikáció.”

Az Euronics, a saját vásárlói körében készített kutatásából ezzel szemben az látszik, hogy az elektromos fogkefék előnyei ellenére a legtöbben továbbra is manuális fogkefét, és ezeknek is inkább a puha vagy közepes erősségű változatát használják. A válaszadók mindössze nagyjából ötöde használ elektromos fogkefét, mivel azok előnyeinek ismerete még kevésbé elterjedt nálunk.

Mágneses vagy szónikus technológia?

Az elektromos fogkefék kínálatában könnyű elveszni, hiszen ma már számos megoldás között válogathatunk. Két fontosabb technológiát – mágneses és szónikus – érdemes megjegyeznünk. A mágneses technológia (iO) esetében a fogkefefej kicsi és kerek, szálai többféle mozgást kombinálva (oszcilláció-rotáció-mikrovibráció) távolítják el a lepedéket. Hatékony, ugyanakkor kíméletes és biztonságos a fogak, illetve és fogíny szempontjából. Az ilyen technológiával történt fogmosás után hasonlóan tisztának érezzük fogainkat, mint egy professzionális szájhigiénés kezelést követően.

A szónikus fogkefék szálai működés közben ide-oda mozognak, egyik oldalról a másikra, hasonlóan, mint amikor a manuális fogkefével sepregető mozgást végzünk. Hátrányuk, hogy fejük jellemzően ovális formájú, így egyes helyek nehezebben érhetőek el vele, nehezebb a lepedékeltávolítás. Szakirodalmi adatok alapján hatékonyabbnak bizonyulnak, mint a manuális fogkefék, ugyanakkor más elektromos fogkefékkel összehasonlítva, mint például a mágneses technológiájú (iO) fogkefék már nem ilyen egyértelmű a válasz.


Az Euronics tapasztalatai szerint az elektromos fogkefék évek óta népszerűek, és a vásárlók elsősorban a 20-25 000 forint körül elérhető modelleket keresik, mivel nem feltétlenül vannak tisztában a magasabb kategóriájú fogkefék nyújtotta előnyökkel.  Egyaránt jól fogynak a kerek fogkefefejjel rendelkező és a szónikus verziók is, de a prémium kategóriás – például mesterséges intelligenciával felszerelt, mágneses meghajtású vagy hosszú üzemidejű – termékek iránt is van kereslet. Utóbbiakat inkább a nagyobb akciók alkalmával szerzik be a vásárlók. A mesterséges intelligencia révén vezérelt pozíció érzékelő elősegíti, hogy a fog minden felszínét alaposan megtisztítsuk, elkerülendő a lepedékfelhalmozódást egy adott területen, amely a későbbiekben fogínygyulladáshoz vagy akár a fog elvesztéséhez is vezethet.

A kutatás válaszadói arra a kérdésre, hogy milyen szájhigiéniai terméket próbálnának ki, amit eddig nem használtak, legnagyobb arányban a szónikus fogkefét jelölték meg (45%). Ez követik kerek fogkefefejjel rendelkező elektromos fogkefék (30%) és a szájzuhany (28%).

Milyen gyakran cseréljük a fogkefénket?

Az Euronics kutatásának eredményei szerint a legtöbben – a kitöltők harmada – kéthavonta cserélik fogkeféjüket vagy fogkeféjük fejét, a válaszadók ötöde pedig saját bevallása szerint háromhavonta teszi ezt meg. Kevesen vannak, akik több mint háromhavonta cserélnek fogkefét, vagy csak akkor váltanak, amikor már túlhasználtnak látják a sörtéket.

Dr. Bérczy Kinga szerint sokan nem fordítanak kellő figyelmet a fogkefe vagy a fogkefefej rendszeres cseréjére. „Átlagos használat mellett, azaz naponta kétszeri 2 perces fogmosás esetén legalább háromhavonta szükséges a csere. Ha ezt elmulasztjuk nem lesz kellően hatékony az eszközünk, a fogmosás hatékonysága csökken.”

Fogselyem vagy szájvíz?

Az Euronics kérdőív kitöltőinek mindössze 16%-a az, aki minden nap használ fogselymet, többségük (53%) egyáltalán nem tisztítja a fogközeit. Ez elsősorban azért van így, mert nem érzik szükségét, vagy túl macerásnak és időigényesnek tartják a folyamatot. A válaszadók egytizedének pedig van ugyan otthon fogselyme, de mindig elfelejti használni. Pedig a szakértő szerint a fogselyem használata mindenkinek ajánlott, sőt szükséges. „A fogközöket nem tudjuk elérni sem a hagyományos, sem az elektromos fogkefével, ezért azok tisztítását fogselyemmel vagy speciális eszközökkel – például fogköztisztító kefével – lehet elvégezni.”

Ezzel szemben a szájvizek használata egy kiegészítő lehetőség a szájápolásban. „Sajnos sokakban él az a tévhit, hogy egy-egy alkalommal a szájvízzel való öblögetés kiváltja a fogmosást – ez azonban nem igaz, a foglepedéket ugyanis csak mechanikus úton lehet eltávolítani” – tette hozzá Dr. Bérczy Kinga. Az Euronics kérdőívének válaszadói ugyanakkor előnyben részesítik a szájvizeket a fogselyemhez képest – 45%-uk alkalmanként, 27%-uk pedig minden nap használja.

Számít, hogy milyen fogkrémet használunk

Számos vélemény kering a fluoridos fogkrémekről, és Dr. Bérczy Kinga szerint használatuk gyakori téma a fogorvosi rendelőkben is. Ha azt gondolnánk, nem számít, milyen fogkrémet használunk, tévedünk: „a fluorid tartalmú fogkrémek szakirodalmi adatok alapján bizonyítottan hatékonyak a fogszuvasodás megelőzésében” – mondta el.

Az Euronics vásárlóinak körében a legnépszerűbbek a fogfehérítő fogkrémek, amelyeket a fogínygyulladás elleni típusok és az egyszerű fluoridos fogkrémek követik a listán. Amikor fogkrémet választunk, a kutatás eredményei szerint nem az ár a legfontosabb szempont – nem feltétlenül a legolcsóbb ismerős márkájú terméket veszik le a polcról a vásárlók.

Vörösbor, kávé, tea, rossz lehelet

Közismert, hogy egyes tényezők hozzájárulnak a fogak elszíneződéséhez. Ezekből a potenciálisan elszíneződését okozó termékekből – például kávé, tea, vörösbor – a kérdőív válaszadóinak 62%-a naponta fogyaszt valamit. Dr. Bérczy Kinga szerint a rossz szájhigiéné, a dohányzás, vagy egyéb rossz szokások, mint például a rendszeres alkoholfogyasztás együtt tovább növelik a súlyos szájüregi problémák előfordulásának esélyét.

Dr. Bérczy Kinga felhívja a figyelmet arra, hogy szájhigiéniával kapcsolatos személyes tanácsadásért érdemes szakemberhez fordulni.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.

Pisztáciamánia – hogyan lett a világ kedvence a zöld arany?

2025. augusztus 28.

Egy instakompatibilis gasztrotrend nyomában

A pisztácia valaha különleges keleti csemege volt, mára viszont a globális gasztronómia egyik legnagyobb sztárjává vált. Ezt a kicsi, smaragdzöld magot ma már nemcsak süteményekben, hanem lattékban, fagyikban, tésztákban, krémekben, sőt, dizájntárgyak és ruhadarabok divatszíneiben is viszontlátjuk. De hogyan vált a pisztácia világméretű trenddé, és miért beszél mindenki róla – Tokiótól Párizsig, Budapestig?

A pisztácia: ősi csemege, modern ikon

A pisztácia eredete a Közel-Keletre és Közép-Ázsiába nyúlik vissza: már időszámításunk előtt 7000-ben is fogyasztották. Az ókori Perzsiától kezdve a Római Birodalomig különleges státuszt élvezett, később a Mediterráneumban terjedt el, de igazán nagy hírnevet Szicília hozott neki. Bronte városa – az Etna lábánál – a világ egyik legismertebb pisztáciatermő vidéke, mondhatjuk, hogy a pisztáciatermesztés fővárosa, ahol a vulkáni talaj, a napsütés és a kézi feldolgozás különösen intenzív, aromás, smaragd színű termést ad. Innen származik a híres DOP-minősítésű „Pistacchio Verde di Bronte”, amely ma is prémium alapanyagként szerepel a gasztronómiában.

A pisztácia régen luxuscsemege volt, ma viszont világszerte az egyik legkeresettebb alapanyag a prémium gasztronómiában. Az olasz cukrászok és séfek annyira tisztelik ezt az alapanyagot, szinte aranyként tekintenek rá, hogy a pisztácia nemcsak édes krémként, hanem sós fogásokban is feltűnik: pesztók, mortadellák, sajtok és gourmet tészták ízesítőjeként is új életre kelt.

Pisztáciatrendek a világ körül

Az elmúlt évtizedben a pisztácia újra felfedezése zajlik. Az utóbbi években a pisztácia egyenesen popkulturális ikonná vált az éttermek, kávézók és cukrászdák, pékségek világában. A gasztrotrendekért rajongó közönség figyelmét először a pisztáciás fagyi és tiramisu hódította meg Olaszországban, majd futótűzként terjedt tovább. Párizstól Dubajon át Tokióig mindenhol sorban állnak minden pisztáciás édességért a desszertrajongók – a pisztáciás macaron, mochi, éclair és cheesecake már rég nem különlegesség, hanem must have, kötelező elem. Egy magára valamit is adó hely biztosan felvesz a repertoárba valami pisztáciás dolgot. A TikTok és az Instagram pedig csak ráerősített a trendre: a legnagyobb őrületet persze a dubai csoki hozta, de a pisztáciazöld szín mára nemcsak az édességekben, hanem latte artban, azaz a művészi kávékészítésben, sőt divatkiegészítőkben is megjelent.