Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!

Érdekességek2021. augusztus 08.

Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.

A fotó illusztráció: pixabay.comMelegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.

 

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.

„Megfőtt” fehérjék, kitágult erek

„Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel és ez tragédiát okozhat.

Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti.

A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót” – figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

Gyógyszeradagolás forróságban – csakis az orvos dönthet!

„A mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk” – mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.

Mozogni kell – de csak óvatosan!

„A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba.


A fotó illusztráció: pixabay.comSportolás hőségben: hogyan védekezzünk?

Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi „sportosan” jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodnia kell az extrém megterheléstől! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot.

A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat vagy próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és akárcsak a napozásra, itt is igaz az az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” – teszi még hozzá a főtitkár.

Egészséges tanácsok a forró napokra

  1. Kánikulai napokon a dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában.
  2. Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is.
  3. Az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!
  4. Lehetőleg éjjel szellőztessen.
  5. Korlátozza a szabadban való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig), árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben.
  6. Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni (bevásárlóközpontban, középületben, könyvtárban), míg a szervezet lehűl.
  7. Csökkentse a fizikai munkavégzést!
  8. Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, a fizikailag megterhelő munkákat!
  9. Ha van rá módja, akkor halassza el, ha feltétlenül most kell elvégeznie, akkor csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett.
  10. Kánikulában számoljon azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Fontos az állandó folyadékpótlás!
  11. A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik, pótolja a nátriumot, a káliumot, magnéziumot és kalciumot is – igyon ásványvizet.
  12. Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz!

Sensation Event&Congress


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Halálos is lehet

2026. október 11.

A Pneumococcust, ami a "Streptococcus pneumoniae" nevû baktérium rövidített elnevezése, már az 1800-as évek vége óta ismerik. A baktériumnak több mint 90 típusa ismert, de közülük csak néhány típus okoz súlyos, akár halálos kimenetelû megbetegedést. Ez a kórokozó kizárólag csak az embert betegíti meg, így az ember csak másik embertõl kaphatja meg a fertõzést. 

A Pneumococcus évente több mint 700 000 öt év alatti gyermek halálát okozza a világban. Az egészséges emberek orrüregében és a garatában természetes körülmények között kimutathatók különbözõ baktériumok anélkül, hogy bármifajta betegséget okoznának. Közülük a Pneumococcus az egyik leggyakrabban elõforduló mikrorganizmus. Különösen a 2 hónapos-2 éves kor közötti csecsemõk azok, akik nagy arányban hordozzák az orrgaratukban a Pneumococcus kórokozót. Az életkor elõrehaladtával ez az arány rohamosan csökken, s idõsekben szinte meg is szûnik. A hordozó állapotot más tényezõk is befolyásolják, így például az évszakok - télen növekszik a hordozók száma - vagy a közösség, hiszen a bölcsõdébe, óvodába járó gyermekek körében jóval magasabb az elõfordulási arány.

A fertõzés terjedése

A betegség kialakulását mindig megelõzi a baktérium megtelepedése az orr- és a garatüregben. A Pneumococcus baktérium emberrõl emberre cseppfertõzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel a nyál közvetítésével. A tünetmentes hordozó gyerekek - akikben nem okoz betegséget a baktérium - továbbadhatják a garatukban lévõ baktériumokat másoknak, akiket ugyanaz a Pneumococcus megbetegíthet.

Az egészséges bélflóráért

2026. október 10.

Ellenség vagy barát - a baktériumokról hallva az átlagember, érthetõ módon, azonnal a betegségek okozóira gondol, hiszen ezek felelnek a különféle gyulladások, fertõzések kialakulásáért. Kevesen tudják, hogy léteznek egyéb, számos pozitív tulajdonsággal rendelkezõ baktériumok is.

Az ember és a környezetében található baktériumok között az idõk folyamán sajátos együttélés fejlõdött ki - kialakítva az ember mikroflóráinak sokszínû összetételét. Csak a bélben mintegy 100 billió baktérium található. Ez több mint duplája a testünket felépítõ sejtek számának. Erre gondolva is egyértelmû, hogy a baktériumok túlnyomó többsége békében él az emberrel, sõt, fontos feladatot lát el. Baktériumok nélkül az ember nem élhet.

A jól mûködõ bélflóra sokrétû feladatai között fõ helyen említendõ, hogy támogatja az immunrendszer mûködését. Harcol a szervezetet, elsõsorban a májat terhelõ veszélyes kórokozók ellen. Részt vesz a fontos mikrotápanyagok (vitaminok, rövidláncú zsírsavak) szállításában. Elõsegíti az emésztést. Különbözõ tényezõk - így a helytelen táplálkozás, a stressz, egyes betegségek, de legfõképp bizonyos antibiotikumok szedése - megtámadhatják az egészséges bélflórát és a bélrendszerhez kapcsolódó immunrendszert, így veszélybe kerül a szervezetben szükséges egyensúly. Ennek következtében, mindenekelõtt a gyerekeknél, zavarok léphetnek fel, a hasmenéstõl a visszatérõ fertõzésekig. Az egészséges bélflóra védõgátjainak gyengülésével az állandóan visszatérõ fertõzések ördögi köre indulhat meg.

Az antibiotikumokról azt is tudni kell, hogy nem tesznek különbséget a hasznos és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ennek ismeretében szokták az orvosok egyes gyógyszerek felírásakor azt ajánlani a betegnek, hogy feltétlenül fogyaszszon bizonyos joghurtokat, legalább a tablettaszedés idején, amúgy pedig az egészségmegõrzés szempontjaira figyelve, azon túl is.

Hûvösben-hidegben védeni kell a bõrt

2026. október 10.

Az évszakok változásai a bõrben lejátszódó folyamatokra is hatással vannak. Hideg idõben - már 8 °C alatt - a bõr speciális ápolást és védelmet igényel. A bõr, amely a külsõ világ és a belsõ életfunkciók határszerve, nemcsak a stresszre és a belsõ zavarokra (például anyagcsereproblémák), hanem az idõjárás viszontagságaira, a hõmérsékletre is reagál. 

Az évszakok változásaira tulajdonképpen az egész szervezetet fel kellene készíteni. Õsszel (de tavasszal is) gondolnunk kellene a szervezet méregtelenítésére. Böjtöléskor ugyanis felgyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, megerõsödik az immunrendszer, s a bõr mint kiválasztószerv fokozatosan mentesül a terhek alól.

A bõr és az egész szervezet edzettségét segítik a hideg- meleg vizes fürdõk is. Aki a reggeli meleg vizes zuhanyozás után nem tudja rászánni magát a hûvös vízre, legalább próbáljon hozzászokni ahhoz, hogy az alsó lábszárakat, lábfejet, a karokat, valamint az arcot hideg vízzel lemossa. A rendszeres hideg vizes lemosás hatására javul a vérellátás, frissebbé, feszesebbé válik a bõr. A rosaceára hajlamos egyéneknek természetesen a szélsõséges hõmérsékleti hatásoktól óvniuk kell a bõrüket, ezért õk se túl forró, se túl hideg vizet ne használjanak.

A rendszeres, heti szaunázás ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet könnyebben átvészelje a késõ õszi, téli idõszakot.

Az évszaknak megfelelõ egészséges táplálkozás is fontos. Sok C-vitamin-tartalmú gyümölcsöt és zöldséget kell fogyasztani (kivi, alma, citrom, brokkoli, paprika, savanyú káposzta, olajos csonthéjas, aszalt gyümölcsök stb.).