Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hőségben különösen figyeljünk testünk vészjelzéseire!

Érdekességek2021. augusztus 08.

Nemcsak a bőrünk, de a szervezetünk számára is vészhelyzet a hőség, amely az előrejelzések szerint a következő napokban várható. A Magyar Kardiológusok Társasága egészségeseket és szívbetegeket is óva int a kánikulában: 11 és 15 óra között ne legyünk napon, mert a leégés mellett hőgutát is kaphatunk, keressünk árnyékot és folyamatosan ügyeljünk a víz- és sópótlásra! A rendszeres gyógyszerszedők pedig mindenképp konzultáljanak orvosukkal – a meleg ugyanis azok hatását is módosíthatja.

A fotó illusztráció: pixabay.comMelegfront idején és a nyár beköszöntekor életmentő is lehet, ha megfogadjuk a Magyar Kardiológusok Társaságának ajánlásait.

 

A 30 fok feletti nappali hőmérséklet az egész szervezetünket próbára teszi. Míg az egészségesek könnyebben alkalmazkodnak a meleghez, a betegek, pláne szívbetegek megszenvedik a nyarat. A hőség hatására ugyanis a perifériás erek kitágulnak, ami a szokásosnál is jobban terheli a szívet.

„Megfőtt” fehérjék, kitágult erek

„Egyfelől az extrém meleg az egészséges szervezetben is okozhat komoly problémákat, a hősokk, hőguta a legsúlyosabb következménye, amikor a szervezet fehérjéi konkrétan „megfőnek”, ez pedig akár infarktusszerű tüneteket is okozhat az egyéb súlyos tünetek mellett. Ennek még semmi köze a szívhez, ilyenkor az egész szervezet hőháztartása borul fel és ez tragédiát okozhat.

Ami már közvetlenül a szív- és érrendszert érinti, hogy a meleg az ereket kitágítja. Ez koszorúérbetegeknek még akár jó is lehetne, viszont ez a szokásosnál is jobban megterheli a test motorját, a szívet, mivel a hőség nagyobb munkára készteti.

A vízháztartás is könnyen felborul, a szívelégtelenségben szenvedőknél amúgy is gyakori veseproblémák mellett ez különösen veszélyes – főleg a rendszeres vízhajtók szedése mellett. Ezért rendkívül fontos a folyadékpótlás, a kiszáradás ugyanis észrevétlenül megtörténhet. A szívbetegek többségénél érelmeszesedés áll fenn, az erek szűkebb “csatornákon”szállítják a vért. Az agy ugyan kiadja a parancsot, hogy több vért pumpáljon a szív, mert a szervezet nagyobb igénybevételnek van kitéve, csakhogy a szívkoszorúerek nem lesznek jobban átjárhatóak, a szív oxigénhiányos állapotba kerül és nem lesz képes követni a kívánt tempót” – figyelmeztet dr. Becker Dávid, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára.

Gyógyszeradagolás forróságban – csakis az orvos dönthet!

„A mostani időjárás csökkenti a vérnyomást, vagy éppen vérnyomás-ingadozást okozhat, a gyógyszerek hatását is felerősítheti, ezért fontos megbeszélni a kezelőorvossal, változtassanak-e erre az időszakra az adagoláson, de semmiképpen se döntsünk magunk a készítmények elhagyásáról, csak mert éppen nincs panaszunk” – mondja a kardiológus, aki külön figyelmeztet a sportolás veszélyeire is.

Mozogni kell – de csak óvatosan!

„A szívbetegeknek is, akárcsak az egészséges embereknek szükségük van a rendszeres mozgásra, ám kánikula idején mindenkinek figyelnie kell, hogy ezt mikor teszi, és hogy ne vigye túlzásba.


A fotó illusztráció: pixabay.comSportolás hőségben: hogyan védekezzünk?

Ilyenkor felerősödik az alapszabály: csak annyit, amennyi „sportosan” jólesik, vagyis a szívbetegeknek tartózkodnia kell az extrém megterheléstől! A folyadékhiány pillanatok alatt kialakulhat, de a fizikai megterhelés hatására nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Többek között nátriumot, káliumot, kalciumot, magnéziumot és kloridot.

A hőség és az edzés megnöveli a szervezet elektrolit igényét, amit a folyadékkal együtt folyamatosan pótolni kell. Mindezek mellett is fontos megfogadni: ne ebben az időben teszteljük a határainkat vagy próbáljunk ki extrém megterhelő sportokat, és akárcsak a napozásra, itt is igaz az az aranyszabály: 11 és 15 óra között lehetőleg maradjunk az árnyékban” – teszi még hozzá a főtitkár.

Egészséges tanácsok a forró napokra

  1. Kánikulai napokon a dél körüli, kora délutáni órákat töltse otthon, viszonylag hűvösben, besötétített szobában.
  2. Nagy melegben zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel akár többször is.
  3. Az idősebbek ne a legmelegebb órákra időzítsék a piaci bevásárlást!
  4. Lehetőleg éjjel szellőztessen.
  5. Korlátozza a szabadban való tartózkodást a kora reggeli (6-10 óráig) és esti órákra (18-22 óráig), árnyékos helyen próbáljon pihenni napközben.
  6. Ha túl sokáig tartózkodott szabadban, akkor próbáljon legalább 1-2 órát légkondicionált környezetben eltölteni (bevásárlóközpontban, középületben, könyvtárban), míg a szervezet lehűl.
  7. Csökkentse a fizikai munkavégzést!
  8. Ne ilyenkor végezze a nagytakarítást, a fizikailag megterhelő munkákat!
  9. Ha van rá módja, akkor halassza el, ha feltétlenül most kell elvégeznie, akkor csak az esti órákban kezdje el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett.
  10. Kánikulában számoljon azzal, hogy az izzadsággal és párolgással leadott folyadékveszteség jelentősen megnő. Fontos az állandó folyadékpótlás!
  11. A fokozott folyadékveszteség mellett fokozott sóveszteség is jelentkezik, pótolja a nátriumot, a káliumot, magnéziumot és kalciumot is – igyon ásványvizet.
  12. Ne fogyasszon olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz!

Sensation Event&Congress


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Bizonyos kórképek és a betegségek miatti immobilitás

2025. szeptember 02.

Vannak olyan betegségek, melyek megléte megnöveli a trombózis rizikóját, így nem ritka, amikor már eleve véralvadásgátlót kapnak prevenció gyanánt, főleg, ha mellette más alvadást fokozó tényező is jelen van. Ilyen betegség többek közt a cukorbetegség, a pitvarfibrilláció, bizonyos daganatok, a súlyos visszértágulatok és a magas vérnyomás, a gyulladásos bélbetegségek, a vesebetegségek. Más betegségek azért kockázatosak ebből a szempontból, mert ágyhoz kötik a beteget, és az immobilitás önmagában is rizikófaktor. Ilyen lehet például egy törés utáni gipszelés vagy egyes neurológiai betegségek.

Korábbi trombózis és/vagy trombofília

Amennyiben valaki átesett már trombózison, úgy sajnos fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a baj, főleg akkor, ha a kezelési tartományon alatt van az INR szint. Ekkor ugyanis poszttrombotikus szindróma léphet fel, amikor nagyobb eséllyel keletkeznek újra vérrögök. Fontos, hogy ha az illető valamilyen trombofíliával küzd, akkor is megnő a kockázat. Éppen ezért a trombofília súlyosabb formáinál megelőzésképpen szükséges a véralvadásgátló terápia – mondja Blaskó professzor. – Nagyon fontos, hogy az orvos felvilágosítsa a beteget a trombofília típusáról, annak súlyosságáról. Ugyanis kezelés vagy prevenciós terápia tekintetében ez nem mindegy, hiszen míg enyhe esetben elég lehet csupán az életmódra odafigyelni, rendszeresen sportolni, addig súlyos formában gyógyszeres kezelés is indokolt lehet, még akkor is, ha az érintettnek még nem volt trombózisa.

Belelépett valamibe?

2025. szeptember 01.

A tengerpart, legyen az köves, homokos, a mezítlábas fürdőző számára a lábsérülés veszélyét is hordozza.

A strandolók által elszórt szemetet, csikket nem is számítva – ami, sajnos Magyarországon is megszokott veszély – az árapály által partra sodort csigák, kagylók okozhatnak vágásos sérülést. Ezek ellátását a szerző a kiadvány „Elsősegélynyújtás szeretteinknek” című fejezetében ismerteti. A tengerparti homokban járáskor szerzett lábsérülések komolyra fordulhatnak, nemcsak a sérülés mélysége, hanem a sebfertőzés veszélye miatt is. Ezt a veszélyt különösen a cukorbetegek figyelmébe kell ajánlani.

A partra sodródhatnak azonban olyan állatok (medúzák, csigák, tengeriuborka, szivacsok stb.) melyek érintése nemcsak helyi bőrgyulladást (viszkető, égő érzést okozó piros folt), hanem veszélyes mérgezést is kivált. Némely élőlény csalánja, tüskéje pedig a lábba fúródó, áthatoló sérülést okoz. Ezekkel feltétlenül azonnal fel kell keresni a strand elsősegélynyújtó helyét. A gyermekeknek ezeket a veszélyeket el kell magyarázni, mert pl. a vízpartra sodródott, egyik legmérgezőbb medúzafaj, a „kék palack” medúza érintésre, látványos színével gyűjtésre csábítja őket. A lábsérülések megelőzése strandpapuccsal, fürdőcipő viselésével viszonylag könnyű. A homok fertőzési veszélyeket is jelent, főleg az ott játszó gyermekek számára. Erről részletesen a kiadvány „Utazás gyermekkel” c. fejezetében van szó.

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.