Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Horkolás: miért kell komolyan venni?

Érdekességek2020. augusztus 11.

Fotó: gettyimages.com

A horkolás soha nem ártalmatlan. Mivel rendszerint csak a környezetet zavarja, a horkoló személy nem nagyon törődik vele, elhanyagolja, vagy csak nagyobb baj esetén veszi figyelembe. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ez az alvás közben kialakuló hangjelenség kisebb-nagyobb betegségeket takarhat. 

Még akkor is, ha a horkolás a férfiaknál kissé gyakoribb, a nők sem maradnak le sokkal mögöttük, különösen az életkor előrehaladtával. Ugyanis ötvenéves kor után becslések szerint a nemek közti arány kiegyenlítődik. A horkolás és az alvási apnoé (légzéskimaradás) a nőket főként a menopauza (változókor) után érinti. Ezt az életszakaszt megelőzően bizonyos fokig a női hormonok védelmet nyújtanak a horkolás ellen.

A hormontermelés csökkenése nyomán azonban az izomszövetek lazulnak testünk különböző részein, beleértve a garatot, ami összefügg ezzel a hangjelenséggel.  Azt is fontos tudni, hogy míg a környezetében lévők számára az adott személy horkolása nyilvánvalóan kellemetlen, az káros lehet az egészségre is. Márpedig, aki horkol, ritkán fordul orvoshoz. 5 jó ok, ami miatt az érintetteknek komolyan kell venniük a horkolást.

1. Tartósan zavarja az alvást

A közhiedelemmel ellentétben nem alszunk mélyen, amikor horkolunk.  A horkolás azonban egy éjszaka során számos „mini-felébredést” okozhat, ami megszakítja a folyamatos alvást. Ez nagyon kellemetlen, mert általában a könnyű alvás során jelentkező, gyakori „mini felébredések” akadályozzák a mély alvás fázisának elérését. Ami pedig elengedhetetlenül fontos a kielégítő, pihentető alváshoz, a regenerálódáshoz, mind fizikai, mind pedig mentális értelemben. 


2. Légzési apnoét okozhat

Nehéz lenne pontos számadatokat megadni arra vonatkozólag, hogy az alvási apnoé (alvási apnoé szindróma, vagy obstruktív alvási apnoé: súlyos légzésszünetekkel megszakított horkolás) hány embernél marad észrevétlen – valószínűleg az emberek többségénél. Általában 10-30 másodpercig szakad meg a légzés óránként többször az éjszaka folyamán, mely jelenség „mini felébredéseket” von maga után, miközben a horkoló személy öntudatlan állapotban van. Egyes felmérések szerint az érintettek 30%-a 65 év feletti, és a kockázat ez élekor emelkedésével növekszik, valamint túlsúly és diabétesz esetén is. 

De milyen is az apnoé összefüggése a horkolással? Közvetlen, mert ha minden horkoló személy nem is szenved apnoéban a kettő általában kapcsolatban áll egymással. A legtöbb apnoéval küzdő beteg ugyanis horkol. És a horkolás az alvási apnoé egyik olyan tünete, mint a nappali álmosság vagy a krónikus fáradtság.

Fotó: 123rf.com3. Szexuális problémákat vonhat maga után

Van bizonyos szégyenlősség/szemérmesség ennek feltárásában, részben az orvosok, részben a partnerük előtt a betegek részéről. Általában nem hozzák kapcsolatba szexuális gondjaikat a horkolással vagy a légzési apnoéval. Pedig a férfiaknál gyakran előfordul, hogy van összefüggés a két fajta probléma között. A horkolás csökkenti a levegő áramlását a légutakban, melyek szűkülnek, miközben a felső légúti elzáródás részleges vagy teljes lehet. De minden esetben hypoxia lép fel (rendszeres, időleges oxigénhiányos állapot a szövetekben), aminek következménye lehet az erekciós zavar. Ráadásul ehhez a szexuális problémához a nemi vágy (libidó) megszűnése is társulhat. Szerencsére e bajok enyhülnek, amikor a szövetek oxigénellátottsága a normális szintre tér vissza, és a horkolás abbamarad.

4. Növeli a depresszió kockázatát

A horkolás megváltoztatja az alvás minőségét. Ha az éjszakai pihenést rendszeres légzéskimaradások kísérik, az menthetetlenül befolyásolja a nappalokat. Csökken a koncentrációs képesség, vagy nyugtalanság, agresszivitás, esetleg memóriavesztés léphet fel… Megannyi probléma, mely depresszióhoz vezethet. Bár ez a fajtája különbözik a tipikus depressziótól, mely általában reakciót jelent kilátástalan helyzetekre, megoldhatatlannak tűnő problémákra és gyakran önváddal, bűntudattal párosul.

Az apnoés betegeknél depressziós tünet lehet, hogy nappal lankad a figyelmük, nehezen hoznak döntéseket, a tervezés vagy a szervezés nehezükre esik (sokszor képtelenek rá), amellett nem motiváltak, és fokozatosan elszigetelődnek a környezetüktől, beleértve a családi élettől való elhúzódást.

5. Fokozza a szív- és érrendszeri betegségek esélyét

Különösen igaz ez mindazokra, akiknél a horkolás alvási apnoéval párosul. Minthogy a légzési apnoé hypoxémiát eredményez (alacsony oxigénszintet a vérben), az egymaga felelős a szív- és érrendszeri betegségek fokozatos kialakulásáért, a magas vérnyomásért. Ez utóbbi növeli a szívinfarktus, a szívritmuszavar, a szívelégtelenség, az agyvérzés esélyét. 

Lehetséges okok

A horkolásnak lehetnek anatómiai okai (pl. nagy mandula, nyelv, keskeny garat stb.) és/vagy helytelen életviteli szokások (pl. elhízás, dohányzás, túlzott jóllakottság, alkoholfogyasztás – sokszor gyógyszerszedés mellett is).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mellkasi fájdalom: Jelek, amelyek szív- és érrendszeri eredetre utalhatnak

2025. augusztus 30.

A legfontosabb szabály, hogy a mellkasi fájdalom, szorítás vagy bármilyen panasz eredetének tisztázása kizárólag orvosi feladat, az öndiagnózis veszélyes és félrevezető lehet. Ugyanakkor vannak bizonyos tényezők, amelyek megléte valószínűsítheti, hogy a probléma szív eredetű. Ezek többek közt:


meglévő szív-érrendszeri rizikófaktorok (elhízás, mozgáshiány, magas vérnyomás, koleszterinszint, dohányzás),
szívbetegségek a családban,
légszomj, hidegrázás jelentkezése,
mellkasi fájdalom erősödése, illetve, ha nem múlik gyógyszer vagy masszázs hatására sem.


Ha viszont a fájdalom enyhül, hatékonyan csökkenti a gyógyszer vagy a masszázs, illetve, ha már korábban jelentkezett ilyen fájdalom, aminek más jellegű eredete volt, valószínűleg nem a szívben keresendő a kiindulópont.

Ilyen vizsgálatok lehetnek szükségesek

Kardiológiai vizit

Elsődlegesen egy kardiológiai vizit ajánlott, bármilyen mellkasi panasz esetén. Ugyanakkor a betegnek ajánlatos tájékoztatnia az első találkozáskor az orvost, hogy milyen gyógyszert szed. Ez nagyon fontos, ugyanis a nyugalmi, de különösen a terheléses EKG-t módosíthatja, bétablokkoló szedése esetén például ezt a vizsgálatot nem is lehet elvégezni. Már az elmondott panaszok és a kórtörténet alapján is el lehet indulni valamilyen irányban, de valószínűleg szükség lehet további vizsgálatokra is.

Nagylabor vizsgálat

A vérkép- és vizeletelemzés számos olyan problémára fényt deríthet, amely a tünetek hátterében állhat. A laboreredmények megfelelő értelmezése egy irányvonalat rajzol ki az orvosnak a páciens állapotáról, így elkerülhetőek a felesleges vizsgálatok, sokkal pontosabban, céltudatosabban lehet kiegészítő vizsgálatokat elvégezni.  

Pánikbetegség és magas vérnyomás?

2025. augusztus 29.

A pánikbetegség járhat kiugró vérnyomásértékkel, de lehet önálló betegség is.

Pánikbetegség

Ilyenkor váratlan, visszatérő pánikroham jellemzi az állapotot. jól használható egyetlen anamnesztikus kérdés: „Tapasztalt-e ön olyat, hogy rövid időre, másodpercekre vagy percekre eluralkodik önön a rémület, ill. a pánik, majd heves szívdobogásérzése, légszomja és szédülése jelentkezik?”
Figyelem, nagyon fontos a panaszok kialakulásának a sorrendje!

Először van a szorongás (rémület, pánik), s ezt követik a szívpanaszok, nem pedig fordítva.

Más a jelentősége az időnkénti vérnyomás-emelkedésnek és más a magasvérnyomás-betegségnek. Bizonyos hatások kiválthatnak vérnyomás-emelkedést:


fizikai megerőltetés,
sport,
idegi hatások,
szorongás,
félelem,
düh.


Ezek nem jelentenek magasvérnyomás-betegséget, ezek a szervezet alkalmazkodási reakciói, így normálisnak tekinthetők.

Mikor kell kardiológushoz fordulni a mellkasi fájdalom miatt?

2025. augusztus 29.

A mellkasi fájdalom kapcsán nem feltétlenül tudjuk eldönteni, vajon milyen orvoshoz kellene fordulnunk. Pulmonológus az esetleg tüdő problémák miatt, esetleg gasztroenterológus, ha refluxra gyanakszunk, pszichiáter, pszichológus a szorongás kapcsán vagy kardiológus a szív- érrendszeri eredet miatt? Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa arra adott választ, milyen tényezők miatt lehet fontos a kardiológiai kivizsgálás.

Számos oka lehet a mellkasi fájdalomnak

Sokan terheléskor tapasztalják a szorító mellkasi fájdalmat, majd mivel pihenésre elmúlik a kényelmetlenség, nem foglalkoznak vele tovább. Holott ez a tünet akár szívkoszorúér szűkületre is utalhat, így mindenképpen érdemes utánajárni. Ha pedig valaki nyugalomban vagy a terhelés megszűnése után is tartós vagy fokozódó fájdalmat érez a szegycsont környékén, amelyet verejtékezés és más vegetatív tünetek (például hányinger, légszomj, gyors, szabálytalan pulzus) kísérnek, akkor mentőt kell hívni!
– A vizsgálatok során kiderülhet, valóban szívbetegségről van-e szó, vagy akár egy tüdő- vagy mellhártyagyulladás, esetleg pánikbetegség okozta-e a tüneteket. Sokkal gyakoribb, hogy a mellkasi fájdalom nem ennyire határozott, inkább csak bizonytalan érzésként jelentkezik. A jelenség mögött szintén számos ok meghúzódhat, a refluxtól kezdve, az asztmán keresztül a bordaporc gyulladásig. Mivel azonban szív- és érrendszeri betegség is okozhat ilyen tünetet, a panasz ismétlődésekor indokolt a kardiológus szakorvosi kivizsgálás – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont – Prima Medica szakorvosa.