Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hólyaghurutból inkontinencia? Lehetséges!

Érdekességek2025. augusztus 15.

Fotó: jcomp | freepikElőfordult már, hogy égető, erős vizelési ingert érzett és amíg elért a vécére, egy kis mennyiségű vizelet ki is szivárgott? Lehetséges lenne, hogy a hólyaghurut, amely a sürgető, fájdalmas ingert okozza, akár átmeneti inkontinenciához is vezethet? Dr. Rákász István, az Urológiai Központ – Prima Medica urológusa válaszolt arra a kérdésre, van-e összefüggés a két állapot között.

Hogyan függhet össze a húgyúti fertőzés az inkontinenciával?

A köznapi, téves megnevezéssel felfázásnak nevezett hólyaghurutot vagy húgyúti fertőzést az okozza, hogy bizonyos baktériumok bejutnak a húgyúti rendszerbe, és egyes esetekben a húgycsőnyíláson keresztül elérik a húgyhólyagot is, ami emiatt begyulladhat.
– A húgyhólyagot úgy is elképzelhetjük, mint egy ballont. Amikor valaki elkezdi nyomogatni, piszkálni ezt a ballont, az irritálttá válik. Irritáció lehet ebben a tekintetben a hólyaghurut tüneteként jelentkező leküzdhetetlen, sürgető vizelési kényszer is, ami akár odáig is vezethet, hogy a nagyon érzékennyé vált húgyhólyag nem tudja visszafogni az erős vizelési késztetést. Egyszerűen elcseppen, kiszivárog egy kis mennyiségű vizelet – magyarázza Rákász doktor.
Részletesebben az alábbi okok játszhatnak közre a hólyaghuruttal összefüggő vizeletszivárgás kialakulásában:
– Izomgörcsök: A húgyúti fertőzések a húgyhólyag izmainak görcsösségét is okozhatják. Ezek a görcsök kiszámíthatatlanok lehetnek, és akár vizeletszivárgást is okozhatnak.
– Az idegi jelátadás zavara: A húgyhólyag és az agy folyamatosan kommunikál egymással idegi jeleken keresztül. De a húgyúti fertőzés felboríthatja ezt a kommunikációs rendszert, és „téves riasztásokhoz” vezethet akkor is, amikor a húgyhólyag valójában nincs tele.
– Hiperaktív hólyag szindróma: Néha a húgyúti fertőzés kiválthatja vagy súlyosbíthatja a hiperaktív hólyag szindróma nevű állapotot. Ez utóbbit úgy lehet elképzelni, mintha egy saját elmével rendelkező húgyhólyagunk lenne, ami folyamatosan küldi az „ürítenem kell” jeleket, még akkor is, ha nincs igazán tele.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.