Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan vizsgálják a kromoszóma-rendellenességeket a várandósság alatt?

Érdekességek2017. május 16.

A babavárás egy nő életében talán az egyik legszebb időszak, minden izgalom és aggódás ellenére. Vajon minden rendben van? Egészséges a magzat? Megfelelő ütemben fejlődik a kicsi? A kérdések megválaszolása érdekében a kilenc hónap alatt ultrahang- és szűrővizsgálatok sora vár a kismamákra. Nézzük, hogy milyen modern diagnosztikai eljárások érhetők már el hazánkban is, amelyek az egyik leggyakoribb kromoszóma-rendellenesség, a Down-kór magzati szűrésére szolgálnak.

A modern ultrahangos és biokémiai szűrővizsgálatoknak köszönhetően ma már a várandósság elején választ kaphatnak a kismamák az őket foglalkoztató egyik legrettegettebb kérdésre: egészséges-e a magzat? A legtöbb leendő anyuka a fejlődési rendellenességek miatt izgul, amelyek közül az egyik leggyakrabban előforduló a Down-szindróma. Ez a veleszületett kromoszóma-rendellenesség, amely a 21. kromoszómatöbblete miatt jön létre, értelmi fogyatékossággal jár, illetve különböző testi rendellenességekkel is társulhat. A modern és innovatív szűrővizsgálatoknak köszönhetően azonban már a legtöbb esetben a várandósság elején fény derül erre a problémára.

„A várandósság 12. hete környékén végezzük el a kötelező, első genetikai ultrahangvizsgálatot, amelynek során megmérjük a magzati tarkóredő-vastagságot, megnézzük, hogy kifejlődött-e az orrcsont és egyéb más tényezőket, amik a rendellenességek esetleges előfordulására utalhatnak” – mondta el Dr. Tidrenczel Zsolt, a Czeizel Intézet szülész-genetikusa, aki hozzátette, hogy a kötelező ultrahangvizsgálatok mellett más, korszerű vizsgálati módszerek is léteznek.


„Rendelkezésünkre áll egy olyan komplex szűrővizsgálati módszer, amivel az ultrahanggal mért jelek mellett az anyai vérben végezhető biokémiai vizsgálattal jó találati aránnyal tudjuk szűrni a Down-szindróma jelenlétét. A Kombinált-teszt során az ultrahangvizsgálat bizonyos értékei és az anyától vett vérminta alapján kockázatelemzést készítünk. 1:250 vagy a felett magas kockázatnak minősítjük az eredményt. A Kombinált-teszt segítségével a Down-kórral érintett terhességek több mint 90 százalékát ki tudjuk szűrni, de viszonylag sok az álpozitív eredmény” – tette hozzá a szakember. Van azonban egy olyan új módszer, amellyel az anyai vérben keringő magzati DNS vizsgálatával, közvetlenül a rendellenesség oka, vagyis a kromoszómahiba vizsgálható.

„A ma már Magyarországon is elérhető legmodernebb PrenaTest® olyan egyedülálló technológiát alkalmaz, amely jelentős költségcsökkentés mellett, vetélési kockázat nélkül, anyai vérvétel segítségével, 99 százalékos megbízhatósággal képes kiszűrni a Down-kór és más kromoszóma-rendellenességek jelenlétét. Az eljárás során a méhlepényből az anyai vérbe jutó, a magzat genetikai jellemzőivel megegyező DNS darabokat vizsgáljuk” – magyarázta a szakértő, aki minden aggódó kismamának javasolja, ha teheti, vegye igénybe a kötelezők mellett a legmodernebb szűrővizsgálatokat is önmaga megnyugtatása érdekében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)