Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan védekezzünk, mit tegyünk?

Érdekességek2022. május 05.

Elkezdődött a kullancsszezon; az apró paraziták súlyos betegségek okozói lehetnek. A kullancsok már nemcsak az erdőkben, hanem a városi zöldterületeken is megjelentek.

Fotó: pixabay.comKapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség elnöke arról beszélt, hogy zárt ruházat viselése, a patikákban kapható kullancsriasztó készítmények használata mellett fontos a test rendszeres vizsgálata is. Ha pedig valaki kullancsot találna magában, azt kullancseltávolító kanállal szedje ki, a vérszívót ne semmisítse meg, hogy kideríthető legyen, milyen betegséget adhatott át. A védőoltás-sorozatot javasolt ősszel elkezdeni, hogy tavaszra kialakuljon a védelem.

Mit tegyünk, ha megcsípett?

Ha felfedeztük a kullancsot, minél hamarabb távolítsuk el. Erre több féle módszer létezik, a legpraktikusabb, ha van kullancskiszedő-csipesz, amivel a bőrfelszínen kiemelhetjük az állatot. Ha épp nincs kéznél eszköz, akkor körömmel is ki lehet szedni, a lényeg, hogy közel a fejéhez kell megfogni.  Sokszor javasolják, hogy kenjünk be olajjal, krémmel, alkohollal és magától kifordul, de ez nem jó módszer, mert az oxigénhiánnyal küzdő állat még több vírust juttat a vérkeringésbe. Ezért nem szabad a potrohát sem erősen megnyomni, mert ennek hatására nyomja be a kórokozókat a szervezetbe.

Ha a fej bent marad a bőrben az nem probléma, egy idő után kilökődik. Miután eltávolítottuk a kullancsot kenjük be jód oldattal (Betadine) a helyét. Általában 7-10 nap alatt eltűnik a kis vörös csomó, de ha néhány hét múlva a csípés helye körül kör alakban pír jelenik meg, akkor az fertőzést jelez.

Tanácsos ilyenkor rögtön orvoshoz fordulni, mert korai stádiumban gyógyszeres kezeléssel jól gyógyítható a fertőzés. A kullancsokból a kórokozó átvitelének valószínűsége annál kisebb, minél hamarabb távolítjuk el a kis vérszívót. Az agyvelőgyulladás esetében ez 4-6 óra, a Lyme-betegségnél 24 óra számít biztonságos időnek.

A betegség jellemzői

Az esetek kétharmadában tünetmentesen zajlik, a maradék egyharmadban kialakul a betegség, a vérszívást követő 3-21. napon. Kétfázisúvá csak az érintettek további harmadában válik.

„A betegek 1-2%-át veszítjük el, és csaknem minden tízedik esetben maradandó károsodás alakul ki. Akik átvészelik a kórképet, azok között csaknem 30%-ban memóriazavarok, depresszió, tanulási nehézségek lehetnek jellemzőek a felépülést követően. Egy életre szóló védettség jön létre. Az 50 felettiek esetében lényegesen rosszabb lefolyásra kell számítani, és ők gyakrabban is betegednek meg. Érdekesség, hogy összességében sokkal több a férfi áldozat, mint a nő” – mondja Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa.


Fotó: pixabay.com

Hogyan védekezzünk?

Semmiféleképpen ne úgy, hogy félünk a kirándulásoktól, ne fosszuk meg magunkat a sétától, a friss levegő örömétől. Érdemes zárt, de kényelmes ruhába öltözni, de a felnőttek esetében elég az alsó testrészt védeni, ugyanis a kullancs irtózik a napfénytől. Gyermekeknél fontos az egész test védelme, sapka minden korosztálynak ajánlott. Ha fás, erdős helyre megyünk, akkor nem ajánlott a rövidnadrág, ha mégis kényelmesebb viseletet szeretnék, akkor védekezzünk kullancsriasztó szerekkel.  Ha hazaértünk a kirándulásból álljunk a zuhany alá, és vizsgáljuk át alaposan a testünket.

Tartsunk minden kirándulás után kullancsvizitet és a lehető leghamarabb távolítsuk el a betolakodót, csipesszel, a bőrhöz a lehető legközelebb megragadva, egy határozott mozdulattal felfelé húzva! Ne pánikoljon, nem szükséges orvost keresni a művelethez, ezzel is időt veszít. A pár órán belül eltávolított, még a fertőzött kullancs csípése esetén is minimális az esélye annak, hogy megbetegedünk, vagyis vírus vagy baktérium (Lyme-kór) jutott át a vérünkbe.

Fotó: pixabay.com


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.