Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan változik a vércukorszint?

Érdekességek2024. július 16.

A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.

Inzulin és glukagon

Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.

Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.

Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta

Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával.  A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.

Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.

Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.

A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.


Glikémiás terhelés (GT)

A GT meghatározásakor nemcsak az elfogyasztott szénhidrát típusát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy annak egy átlagos adagja mennyi szénhidrátot tartalmaz. A görögdinnye GI-értéke például 72. Egy adagja (125 g) azonban mindössze 6 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz. GT-értéke 4 körüli.

A fehérkenyér GI-értéke 70. Átlagos adagja (30 g) 14 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz, így GT-értéke 10. Az élelmiszerekre és adagokra együttesen vonatkozó GT-érték az étkezésekkor szükséges, az inzulinmennyiség becsléséhez nyújt hasznos információt. A 70-nél nagyobb indexű ételek fogyasztásakor a napi javasolt mennyiséget ne lépjük túl. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, az 55 alatti indexű ételek emelik a vércukorszintet a leglassabban.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

A vitamibomba cékla

2026. január 04.

A cékla az egyik legolcsóbb és legegészségesebb téli tápanyagunk, a szervezet számára fontos vitális anyagok tárháza.

 Gyógyhatását, mely nyersen a legnagyobb, a benne található vitaminoknak, ásványi anyagoknak és fito-vegyületeknek köszönheti. Rendkívül gazdag folsavban, C- és B-vitami­nokban, béta-karotinban. B-vitaminjai és karotinja fokozzák a bőr természetes anyagcseréjét, bőrvédő, bőrfiatalító hatásúak. Vastartalma nem jelentős, de a cékla az a zöldség, melyből a szervezet a legjobban tudja hasznosítani a vasat.

A vas a folsavval együtt van jelen, és ezért nemcsak jó vérképző, hanem
magzatvédő zöldségnek is tekinthető.

Káliumtartalma magas, ennek okán jó vizelethajtó, vérnyomáscsökkentő. Cholintartalma hat az emésztésre, a gyomor és belek egyenletes működésére. Tisztítóanyaga a májnak és a vesének. C-vitaminja véd a vírusok, a megfázásos betegségek ellen. Kalcium-, magnézium­tartalma okán csonterősítő. Szénhidráttartalma csekély, de ezek azonnal hasznosuló egyszerű cukrok (glukóz, fruktóz, szacharóz), ezért a cékla a sportolók, a fizikai munkát végzők erőforrása is lehet.

Tele van a ráksejtek szaporodását gátló antioxidánsokkal.

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.