Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan változik a vércukorszint?

Érdekességek2024. július 16.

A vércukorszint két élettani szabályozója a szervezet saját hormonjai, az inzulin, és a glukagon. Amikor a glükóz vérszintje megemelkedik, a hasnyálmirigy inzulint bocsát ki magából, és a glükózt eljuttatja a sejtekhez.

Inzulin és glukagon

Ezen kívül az inzulin aktiválja a glukóz energiává és glikogénné alakulásának folyamatát, azaz szerkezetileg lehetővé teszi a szervezet bizonyos részeiben (máj, izmok) való raktározásra, szükség esetén a gyors mobilizáláshoz.

Ha a vércukorszint egy bizonyos szint alá csökken, a hasnyálmirigy glukagont bocsát ki (ez egy inzulin antagonista). Ekkor a máj glukagont enged a véráramlásba, ezért a vércukor újra megfelelő szintre emelkedik, stabilizálódik.

Magasabb cukorértékek: fontos a mozgás és a megfelelő diéta

Cukorbetegségben akár 1-es, akár 2-es típusú, a hasnyálmirigy inzulin termelése nincs összhangban a szénhidráttal bevitt glükóz mennyiségével, és a sejtekhez történő elszállításával.  A vérben keringő nagyobb mennyiségű cukor megváltoztatja a kémiai viszonyokat, ez pedig tipikus diabéteszes tünetekhez vezet, mint pl. nagy mennyiségű vizelet, szomjúság, kimerültség.

Nagyon fontos, hogy az esetek döntő többségében az időben észlelt magasabb vércukor értékek még korrigálhatóak vagy karbantarthatóak rendszeres testmozgással és szinte észrevétlen étrendi áthangolásokkal.

Glikémiás index (GI) A GI megmutatja a szénhidráttartalmú ételek vércukorszintre, és ezáltal az inzulinelválasztásra gyakorolt hatását. Minél nagyobb az étel GI-értéke, annál intenzívebben és gyorsabban megemeli a vér cukorszintjét, és annál több inzulin leadására serkenti a hasnyálmirigyet.

A GI kiszámításához 50 g glükóz vércukorszint-emelő hatását veszik alapul, és ezt hasonlítják össze a különböző élelmiszerek elfogyasztása után tapasztalható vércukorszint-emelkedéssel. A számérték megmutatja, hogy az 50 g glükózhoz képest az azonos mennyiségű szénhidrátot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása hányszoros mértékű vércukorszint-emelkedést okoz. 50 g szénhidrátot tartalmaz például 1 kg sárgarépa vagy 650 g görögdinnye.


Glikémiás terhelés (GT)

A GT meghatározásakor nemcsak az elfogyasztott szénhidrát típusát veszik figyelembe, hanem azt is, hogy annak egy átlagos adagja mennyi szénhidrátot tartalmaz. A görögdinnye GI-értéke például 72. Egy adagja (125 g) azonban mindössze 6 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz. GT-értéke 4 körüli.

A fehérkenyér GI-értéke 70. Átlagos adagja (30 g) 14 g megemészthető szénhidrátot tartalmaz, így GT-értéke 10. Az élelmiszerekre és adagokra együttesen vonatkozó GT-érték az étkezésekkor szükséges, az inzulinmennyiség becsléséhez nyújt hasznos információt. A 70-nél nagyobb indexű ételek fogyasztásakor a napi javasolt mennyiséget ne lépjük túl. Az 55-70 közöttiek mérsékelt indexűek, az 55 alatti indexű ételek emelik a vércukorszintet a leglassabban.


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

A szépség és a belülről kiáramló harmónia

2025. november 09.

Megkapta a Glamour Women of The Year díját, ’Az év üzletasszonya’ kategóriában. Borsod szülötteként egészen Hollandiáig ment kipróbálni a szakértelmét. Az évek alatt 68 magyar és nemzetközi díjat szerzett. A Vintage Beauty kozmetikai szalon alapító tulajdonosa most éppen egy patikai tisztaságú, biominősített Apotheke kozmetikai kollekcióval rukkol elő. Szakonyi Eszterrel beszélgetünk a hitvallásról, az „üzleti titokról”, az emberi játszmákról és a szépség eredetéről.


– Két gyerekkel, a SZIE gazdasági mérnöki képzése után mi volt az a pont, amikor ennyire másfelé fordult az életed?

– Szerintem a karma vagy a sors irányított végig. Meglehet, hogy valóban van az embernek előre kijelölt útja.
Évekig azt éreztem, hogy a „kozmetika” szó hallatán azonnal összeugrik a gyomrom. Azóta tudom, hogy a legjobb iránytű az ember zsigereiben lakik.
Járműipari profilú külkereskedelmi cégnél dolgoztam 10 évig, kelet-európai relációban. Innen egy habos-babos gyönyörű világba csöppentem a kozmetika által, ami a valóságból bármikor ki tudott ragadni. és lehet, hogy ez a kulcsszó, mert ez a mai napig így van. A munkám az a szőnyeg, ami alá bedugom az orromat, és nem érdekel, mi van azon kívül. Ami viszont ott van, azt imádom.

Meddig tarthat az őszi hajhullás?

2025. november 08.

Az őszi hajhullás legtöbbször normális és érdemes megjegyezni, hogy az ősszel kihulló hajszál már tavasszal „elpusztult”, vagyis a katagén stádiumba lépett. Általánosságban elmondható, hogy a hajvesztésnek meg kell állnia, amikor a haj életciklusának következő szakaszába lép, így ősszel körülbelül három hónapig tapasztalható a nagyobb intenzitású hajhullást.

Azt kell látni, meddig tekinthető normálisnak, természetesnek a hajhullás. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha a szokásos mennyiségnél, azaz 100-150 hajszálnál több hullik ki egy nap, ha lokalizáltan, tehát csak egyetlen területen zajlik a hajvesztés, ha jelentősen csökken a haj sűrűsége, ha a testszőrzet, a szemöldök is hullani kezd, és ha az ősz végén sem rendeződik a helyzet – hangsúlyozza Brezán doktornő.

Milyen okok vezethetnek hajhulláshoz?

– komolyabb fertőzés, magas láz,
– nagyobb műtét,
– pajzsmirigy alul- vagy túlműködés,
– szülés,
– a fogamzásgátló tabletta elhagyása,
– speciális diéták
– bizonyos gyógyszerek (pl. retinoidok, antidepresszánsok),
– kezeletlen stressz, jelentősebb traumás hatás.

A szív és a tél

2025. november 08.

Érdekes tény, hogy a szívritmuszavarok előfordulása télen látványosan megnő. Ez a jelenség nem véletlen. A hideg időjárás komplex hatást gyakorol a szervezetre, így a keringési rendszerre is – mondja dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ belgyógyász, kardiológus főorvosa.

Ahogy csökken a külső hőmérséklet, a test többek közt az erek szűkítésével próbálja megtartani a belső hőmérsékletet. Ez a mechanizmus viszont vérnyomás-emelkedést idéz elő. A szívnek erősebben kell pumpálnia (fokozott terhelés), emiatt a dobbanás erőteljesebbnek érződik. Ez különösen igaz idősebbekre, illetve a szívbetegekre. Hidegben a fokozott idegrendszeri szimpatikus aktivitás gyorsabb, néha szabálytalan szívverést (extraszisztolét) okozhat.

Ugyancsak télen gyakoribbak a légúti fertőzések – nátha, influenza, hörghurut –, amelyek nemcsak a tüdőt, hanem közvetve vagy közvetlenül a szívet is megviselhetik. Egy elhúzódó vírusfertőzés szövődményeként kialakulhat szívizomgyulladás, ami ritkán jár klasszikus tünetekkel, mégis zavart kelthet a szív elektromos működésében, és hosszabb távon ritmuszavart idézhet elő. Ezt az állapotot gyakran csak utólag, kivizsgálás során ismerik fel, amikor a beteg visszatérő panaszokkal – például fáradékonysággal, gyors szívveréssel – keresi fel az orvost.

A sötétebb, rövidebb nappalok szintén hozzájárulnak a probléma fokozódásához. A szezonális depresszió, a mozgáshiány és a fokozott stressz mind-mind olyan tényezők, amelyek hatással vannak a szívritmus szabályozására. Kevesen tudják, de a D-vitamin-szint csökkenése – ami jellemzően bekövetkezik a napfényhiányos téli hónapokban – szintén összefüggést mutatott a szív- és érrendszeri panaszokkal, így természetesen az aritmiával is.