Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan szedjem az antibiotikumot?

Érdekességek2026. április 28.

Hatóanyagot és gyógyszerformát tekintve sokféle antibiotikum létezik, és az antibiotikumterápia során minden esetben az orvos által elmondottakat, a betegtájékoztatóban leírtakat kell követni. Van azonban néhány univerzális szabály, amit mindenkinek be kellene tartani az antibiotikum-kezelés hatásossága érdekében.

Fotó: 9dreamstudio © 123RF.comAz antibiotikumok az orvos által leggyakrabban rendelt gyógyszerek közé tartoznak. A légutakat, a húgyutakat, a bőrt vagy az emésztőrendszert érintő bakteriális fertőzések kezelésében egyaránt alkalmazhatók.

Fáj a torkom, szedjek antibiotikumot?

Az antibiotikum baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgál.

Amennyiben vírus vagy gomba okozza a fertőzést, az antibiotikum hatástalan.

A torokfájásként emlegetett garatgyulladást az esetek túlnyomó többségében vírusok okozzák, így ebben az esetben antibiotikum szedése nem indokolt.

A fölösleges antibiotikum-alkalmazás mellékhatásokat okozhat és hozzájárul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedéséhez. Utóbbi rendkívül súlyos következményekkel járhat, és egy lépéssel közelebb vihet ahhoz az időszakhoz, amikor az antibiotikumok hatástalanná válnak, és a bakteriális fertőzések egyre több esetben lesznek halálos kimenetelűek.

Felelősséggel szabad csak antibiotikumot alkalmazni, ami azt jelenti, hogy szigorúan csak orvosi utasításra szabad szedni!


Étkezés előtt vagy után vegyem be?

Minden egyes antibiotikumnál a betegtájékoztatóban írtak az irányadók. Számos esetben tanácsolt az étkezés közbeni bevétel, mert azzal csökkenthetők a gyógyszerbevétellel járó emésztőrendszeri panaszok (pl. hányás).

Számít azonban, hogy milyen étellel, itallal vesszük be az antibiotikumot! A tetraciklin (az ún. -ciklin hatóanyagok pl. doxiciklin) és a fluorokinolon (az ún. -floxacin hatóanyagok) típusú antibiotikumok tejjel vagy tejtermékekkel való bevétele kerülendő, mivel az rontja a felszívódásukat és csökkenti a hatásukat.

Úgy érzem, meggyógyultam. Muszáj tovább szednem?

Optimális esetben az antibiotikum-kezelés néhány napon belül érezhető javulást idéz elő, vagyis a beteg tünetei enyhülnek, jobban érzi magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek jelen a kórokozó baktériumok a szervezetében, és abbahagyhatja az antibiotikum szedését. Lényeges, hogy a beteg annyi napon keresztül szedje a neki rendelt antibiotikumot, amennyit az orvos a számára előírt, ez lehet 1 nap, 3 nap, 5 nap, 7 nap, de akár hónapokon át is tarthat a kezelés.

Milyen mellékhatásai lehetnek?

Az antibiotikumoknak, mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai.

A tapasztalatok alapján szinte valamennyi antibiotikumnál a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a hasi diszkomfort, a hasmenés és a puffadás. Emellett, hatóanyagtól függően, egyéb mellékhatások is felléphetnek; ezekről a betegtájékoztatókból kaphatunk információt.

Nálam is hasmenést fog okozni az antibiotikum?

Az antibiotikum-kezelés akár minden 3-4. betegnél okozhat hasmenést. Vizsgálatok bizonyítják, hogy van lehetőség az antibiotikum-szedéssel összefüggő hasmenés rizikójának csökkentésére, illetve a már kialakult hasmenés kezelésére.

Ezt a célt szolgálják a probiotikumok.

Ezeknek a szedését érdemes minél korábban, lehetőleg már az antibiotikum-kúra első napján elkezdeni.

A probiotikumok választéka széles: a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok használata nagy múltra tekint vissza, de gyakran alkalmazzák a Saccharomyces boulardii, E. coli, illetve Bacillus clausii tartalmú probiotikumokat is. A legtöbb terméknél a probiotikum és az antibiotikum bevétele között legalább 3 óra időtartamnak el kell telni, hogy minimalizálható legyen az antibiotikum probiotikus baktériumokat is károsító hatása. Kivételt képez a Saccharomyces boulardii tartalmú probiotikum, amely nem jótékony bélbaktériumokat, hanem gombákat tartalmaz.

A gombákat nem károsítják az antibiotikumok; vagyis ezek a probiotikumok akár antibiotikumokkal egyidejűleg is bevehetők.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.