Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan szedjem az antibiotikumot?

Érdekességek2026. április 28.

Hatóanyagot és gyógyszerformát tekintve sokféle antibiotikum létezik, és az antibiotikumterápia során minden esetben az orvos által elmondottakat, a betegtájékoztatóban leírtakat kell követni. Van azonban néhány univerzális szabály, amit mindenkinek be kellene tartani az antibiotikum-kezelés hatásossága érdekében.

Fotó: 9dreamstudio © 123RF.comAz antibiotikumok az orvos által leggyakrabban rendelt gyógyszerek közé tartoznak. A légutakat, a húgyutakat, a bőrt vagy az emésztőrendszert érintő bakteriális fertőzések kezelésében egyaránt alkalmazhatók.

Fáj a torkom, szedjek antibiotikumot?

Az antibiotikum baktériumok okozta fertőzések kezelésére szolgál.

Amennyiben vírus vagy gomba okozza a fertőzést, az antibiotikum hatástalan.

A torokfájásként emlegetett garatgyulladást az esetek túlnyomó többségében vírusok okozzák, így ebben az esetben antibiotikum szedése nem indokolt.

A fölösleges antibiotikum-alkalmazás mellékhatásokat okozhat és hozzájárul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia terjedéséhez. Utóbbi rendkívül súlyos következményekkel járhat, és egy lépéssel közelebb vihet ahhoz az időszakhoz, amikor az antibiotikumok hatástalanná válnak, és a bakteriális fertőzések egyre több esetben lesznek halálos kimenetelűek.

Felelősséggel szabad csak antibiotikumot alkalmazni, ami azt jelenti, hogy szigorúan csak orvosi utasításra szabad szedni!


Étkezés előtt vagy után vegyem be?

Minden egyes antibiotikumnál a betegtájékoztatóban írtak az irányadók. Számos esetben tanácsolt az étkezés közbeni bevétel, mert azzal csökkenthetők a gyógyszerbevétellel járó emésztőrendszeri panaszok (pl. hányás).

Számít azonban, hogy milyen étellel, itallal vesszük be az antibiotikumot! A tetraciklin (az ún. -ciklin hatóanyagok pl. doxiciklin) és a fluorokinolon (az ún. -floxacin hatóanyagok) típusú antibiotikumok tejjel vagy tejtermékekkel való bevétele kerülendő, mivel az rontja a felszívódásukat és csökkenti a hatásukat.

Úgy érzem, meggyógyultam. Muszáj tovább szednem?

Optimális esetben az antibiotikum-kezelés néhány napon belül érezhető javulást idéz elő, vagyis a beteg tünetei enyhülnek, jobban érzi magát. Ez azonban nem jelenti azt, hogy már nincsenek jelen a kórokozó baktériumok a szervezetében, és abbahagyhatja az antibiotikum szedését. Lényeges, hogy a beteg annyi napon keresztül szedje a neki rendelt antibiotikumot, amennyit az orvos a számára előírt, ez lehet 1 nap, 3 nap, 5 nap, 7 nap, de akár hónapokon át is tarthat a kezelés.

Milyen mellékhatásai lehetnek?

Az antibiotikumoknak, mint minden gyógyszernek, lehetnek mellékhatásai.

A tapasztalatok alapján szinte valamennyi antibiotikumnál a leggyakoribb mellékhatások közé tartozik a hasi diszkomfort, a hasmenés és a puffadás. Emellett, hatóanyagtól függően, egyéb mellékhatások is felléphetnek; ezekről a betegtájékoztatókból kaphatunk információt.

Nálam is hasmenést fog okozni az antibiotikum?

Az antibiotikum-kezelés akár minden 3-4. betegnél okozhat hasmenést. Vizsgálatok bizonyítják, hogy van lehetőség az antibiotikum-szedéssel összefüggő hasmenés rizikójának csökkentésére, illetve a már kialakult hasmenés kezelésére.

Ezt a célt szolgálják a probiotikumok.

Ezeknek a szedését érdemes minél korábban, lehetőleg már az antibiotikum-kúra első napján elkezdeni.

A probiotikumok választéka széles: a Lactobacillusok és a Bifidobacteriumok használata nagy múltra tekint vissza, de gyakran alkalmazzák a Saccharomyces boulardii, E. coli, illetve Bacillus clausii tartalmú probiotikumokat is. A legtöbb terméknél a probiotikum és az antibiotikum bevétele között legalább 3 óra időtartamnak el kell telni, hogy minimalizálható legyen az antibiotikum probiotikus baktériumokat is károsító hatása. Kivételt képez a Saccharomyces boulardii tartalmú probiotikum, amely nem jótékony bélbaktériumokat, hanem gombákat tartalmaz.

A gombákat nem károsítják az antibiotikumok; vagyis ezek a probiotikumok akár antibiotikumokkal egyidejűleg is bevehetők.

Dr. Budai Marianna Ph.D.
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.