Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan nyaraljunk környezettudatosan?

Érdekességek2019. július 25.

Egyre többen, egyre messzebb, egyre gyorsabban és egyre olcsóbban tudunk ma már utazni. De egyre többet hallunk arról is, hogy az utazásnak nem csak szemléletformáló, áldásos hatásai vannak. Épp ellenkezőleg, a tömegturizmus rengeteg környezeti és társadalmi problémát okoz.  

A tavaly napvilágot látott, a Földünk szörnyű sorsát előrevetítő sötét jóslatok, az óceáni szemétszigetek, a nyaralások során látott szemetes tengerpartok sokakat sarkalltak arra, hogy egy kicsit tudatosabban, a környezetre odafigyelve éljék életüket. Bár közhely, de mindig az első lépések a legnehezebbek, ezért több hazai zöld szervezet összefogott, hogy egyszerű, lépésről lépésre megvalósítható tippeket adjon a környezettudatosabb élet kialakításához.

Nagyon kényes téma az utazás, nyaralás, hiszen, ha egyéni környezeti terhelésünket szeretnénk csökkenteni, akkor egyszerűen azt mondhatnánk, hogy a legjobb, ha nem utazunk vagy csak olyan helyre megyünk, ahova gyalog eljuthatunk. Ezzel ennek a cikknek itt vége is lehetne.

Mégis vágyunk arra, hogy lássunk, ízleljünk, érezzünk a saját bőrünkön, tapasztaljuk meg, milyen az, ha egy másik kultúrába látogatunk.

Egy nyaralás során hajlamosak vagyunk magunkat elengedni, még akkor is, ha az év többi részében nagyon környezettudatosan vezetjük háztartásunkat, hiszen végre, két hétre semmi mással nem szeretnénk foglalkozni, mint hogy kipihenjük az év fáradalmait. Összegyűjtöttünk pár egyszerű tippet, ami abban segít, hogy idén úgy lássunk világot, nyaraljunk, pihenjünk felhőtlenül, hogy közben a bolygót se zsákmányoljuk ki.

Hova és mivel utazzunk?

Nagyon csábító lehet, pár 10.000 forintért 4-5 napra egy egzotikus, távoli szigetre utazni, ám minél rövidebb időre, minél rövidebb távolságot repülünk, annál nagyobb a környezeti terhelésünk, ugyanis a le- és felszállás több üzemanyagot használ, mint maga a repülés.

Ha csak pár nap szabadságunk van, válasszunk közelebbi, akár hazai úticélt. Gondoljuk végig, vajon tényleg egy teljes napot utazással szeretnénk tölteni.

Ha mégis repülünk, utazzunk economy osztályon vagy fapados légitársasággal, kis csomaggal. A fapados légitársaságok járatain kevesebb az üresen maradt hely, több utas utazik együtt egy gépen, nincs „ingyenes” sok hulladékot termelő étkeztetés és a feladott poggyász külön díja is arra sarkall, hogy kevesebb holmit vigyünk magunkkal. Kerüljük az első és business osztályokat.


Ne feledjük: maga az eljutás is az utazás része lehet, egy kaland, ismerkedés a kultúrával, nem csak egy szükséges nyűg, hogy eljussunk a célunkhoz!

Válasszuk a vonatot, pattanjunk biciklire, ha autóval megyünk, osszuk meg útvonalunkat egy autómegosztó oldalon, és menjünk többen. Akár még a stoppolást is kipróbálhatjuk, amivel megosztjuk az utazást és általában a történetünket is azzal, aki felvesz.

Gyalogoljunk, ahova lehet és taxi, turista busz helyett használjuk a helyi tömegközlekedést, ami nem csak környezetkímélő és olcsóbb, hanem lehetőséget ad a helyiekkel való találkozásra. 

Hol szálljunk meg?

Luxusszálloda-láncok helyett támogassuk pénzünkkel a helyi szállásadókat, így közvetlenül a helyi gazdaságot finanszírozzuk és az élmény is sokkal közvetlenebb.

Bátrabbak kipróbálhatják a kanapészörfölést (couch surfing) vagy az úgynevezett house sittinget, amikor valakinek a házára vagy házi állatára vigyázhatunk, de akár el is cserélhetjük otthonunkat egy másik családdal (home swapping).

Sátrazzunk a családdal, párunkkal vagy egyedül, de ügyeljünk arra, hogy minden hulladékot magunkkal vigyünk.

Ha mégis szállodába megyünk, kereshetünk kifejezetten zero waste hotelt, de mindenhol jelezhetjük a recepción, hogy ne cseréljék naponta az ágyneműnket, törölközőnket. Használjuk saját fogkefénket, fogkrémünket, és utasítsuk vissza az egyszer használatos, kis csomagolású termékeket.

Hogyan pakoljunk?

Ha először indulunk nyaralni érdemes próba pakolást tartani, egy héttel az utazás előtt. Pár nap múlva pakoljunk ki mindent és nagyjából a felét hagyjuk is otthon. Az utazásra való pakolás kicsit olyan, mint az impulzus vásárlás a saját gardróbunkból, fürdőszobánkból. Egy csomó felesleges dolgot szuszakolunk a táskánkba. 

Mit vigyünk magunkkal?

Ruhák és cipők: legyenek összeillők, több funkciósak. Így nem csak kevesebbet kell cipelnünk, de minél kisebb csomaggal utazunk, annál kisebb a környezetterhelésünk.

Saját kulacs: utazás közben talán a legfontosabb. Drasztikusan csökkenthető a műanyag palackok mennyisége. Repülőre is vigyük magunkkal, és töltsük meg az átvilágítás után.

Egy doboz és evőeszköz készlet: az éttermi maradékoknak, az utcán vásárolt ételeknek.

Saját zacskó: mindegy, hogy ez műanyag, ami már régóta megvan vagy textil, a lényeg, hogy annyiszor használjuk, ahányszor csak tudjuk, és ne kerüljön hozzánk újabb egyszer használatos verzió.

Szappan: egészségesebb, beszerezhető csomagolás nélkül, nem cipelünk vizet a tusfürdős tubusban. Felvihető a repülőre, és kisebb helyen is elfér.

Textilzsebkendő: kíméletes az orrnak, és nem szakad el. Ha többet is viszünk, lehet szalvéta, szendvicscsomagoló, arctörlő a melegben.

Mit (ne) vásároljunk?

Egzotikus tárgyak: sokaknak csábító a tudat, hogy olyan egzotikus tárgyat szereznek meg, amilyen otthon senkinek nincs (elefántcsont, korall stb.). Ne vegyünk ilyesmit, mert amíg van kereslet, az orvvadászok és tolvajok nem hagynak fel a természet fosztogatásával.

Olcsó, műanyag, haszontalan szuvenírek: mielőtt elcsábulunk, gondoljuk végig, hogy szükségünk van-e rá, vagy csak egy újabb porfogó, majd pár év múlva hulladék lesz.

Csomagolt snackek, szendvicsek, édességek: egy kis előkészülettel és odafigyeléssel jelentősen csökkenthető a számuk. Buszútra, repülőre vagy bármivel utazzunk is, vihetünk saját elemózsiát. (Pár ötlet könnyen elkészíthető, sokáig elálló csemegékre.)  

Útikönyvek: kölcsönözzünk a könyvtárból, ha csak egyszer használnánk. Ebben általában térkép is van, így nem kell elvennünk az ingyenes, eldobható, reklámmal teli térképeket a desztinációnkon. De ma már számos hasznos applikáció (Sygic, maps.me) áll rendelkezésünkre, hogy ne tévedjünk el. Vagy használjuk a régi módszert, és kérdezzük a helyieket.

Milyen programokra (ne) fizessünk be?

Instant élmények - Kerüljük a kompakt, turistáknak szóló, előre gyártott élményeket és az olyan „kötelező” programokat, amelyek az élőlények kizsákmányolásával járnak, melyek különösen egzotikus országokban nagyon kecsegtetőek (pl.: tigrissel fényképezkedés, állatos selfie, delfinárium, aquaworld). Bővebben a témáról.

Ha nem saját szervezésben utazunk, válasszunk olyan utazási irodát, túraszervező céget vagy lehetőleg helyi túravezetőt, aki hozzánk hasonlóan felelős a témában, és a gazdasági haszon mellett a tevékenysége környezeti és etikai hatásával is számol.

Étkezés: kísérletezzünk a helyi ízekkel! „Biztonságos” gyorséttermek helyett próbáljuk ki a helyi alapanyagokból készült ételeket, idénygyümölcsöket, látogassunk el piacokra. Ha helyi termelőktől vásárolunk, őket támogatjuk pénzünkkel.

Ne feledjük, bárhova is megyünk, nem csak magunkat, hanem országunkat, kultúránkat is képviseljük, és utazhatunk úgy is, hogy nem a szemetünket és a kizsákmányolás nyomait hagyjuk magunk után!

Országokra lebontott tippekért ellátogathatsz Dóri és Edvárd blogjára.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.