Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan neveljük jól a digitális bennszülöttünket?

Érdekességek2018. április 14.

Fordítsuk előnyünkre az okoseszközök adta lehetőségeket!

 

Gyermekeink olyan világban nőnek fel, ahol a közösségi média, a mobiltechnológia és az online közösségek alapvető fontosságúak a kommunikáció, a tanulás és a fejlesztés útján. Szinte természetes, hogy felelős szülőkként félelmet érzünk az internet nyújtotta nyitottság és kontroll nélküliség miatt, de tenni ellene csak úgy tudunk, ha elfogadjuk ezt, és mindenki szempontjából kihozzuk belőle a legjobbat.

Egy friss kutatás szerint hazánkban a 16–37 éves korosztály, az úgynevezett Y és Z generáció, internetezik a legtöbbet. Hetente átlag 22 órát interneteznek, főleg okostelefonon és leginkább zenés, vicces tartalmakat töltenek le a mobiljukra, illetve filmnézéssel ütik el az idejüket az éterben. A felmérés szerint azonban a 20 év alatti fiatal felnőttek és gyermekek azok, akik ezeken kívül használhatják leginkább az internetet olyan dolgokra, amelyek miatt jogos a szülői aggódás. Ha félelmeink vannak azzal kapcsolatban, hogy kivel kerül kapcsolatba csemeténk az online térben, és mivel tölti ott az idejét, már kora gyermekkorban adjuk meg neki az alapokat ahhoz, hogy okosan tudja használni az internetet, és fordítsa előnyére az okoseszközök nyújtotta lehetőségeket.

Tartalom

Ha tehát szülőkként attól félünk, hogy gyermekünk túl sokat internetezik, ne azt nézzük, hogy mennyi időt tölt az online térben, hanem hogy mivel foglalatoskodik. Ha színes és gazdag, életkorának megfelelő virtuális tartalmak között böngészik, nincs mitől félnünk, hiszen ez elkerülhetetlen, gyermekünk a digitális világban szocializálódik, személyiségének része az internet.


Marc Prensky amerikai pszichológus így magyarázza a jelenséget: „Míg mi gyermekkorunkban iskola után a játszótéren töltöttük a szabadidőnket a barátainkkal, addig ők – teljesen természetesen – a chaten bandáznak. Míg mi moziba jártunk tinédzserként, ők filmeket töltenek le, és közösen vagy egyedül nézik meg azokat.” Ez a fajta széles érdeklődés is ijesztően hat egyes szülőkre, aggodalomra azonban semmi ok. Az Y, Z és már az alfa generációt érdemes megtanítani fókuszálni, hogy ha egyszerre több helyen is jelen vannak, akkor ezek közül melyik a legfontosabb épp akkor és ott. Kutatások igazolják, hogy nem vagyunk képesek egyszerre több mindenre figyelni ugyanolyan koncentráltsággal. Ha okosan magyarázzuk, hogy mennyi energiát és fáradtságot spórol meg, ha egyszerre egy feladatra koncentrál, és ha mi magunk is példát mutatunk ebben, akkor előbb-utóbb hisznek nekünk a gyerekek.

Bizalom és kommunikáció

Hogy a gyermekünk mennyi időt tölt internetezéssel, viszonylag könnyen leellenőrizhetjük, azt azonban, hogy kikkel kerül kapcsolatba, kivel chatel, kivel köt barátságot, szinte lehetetlen küldetés kontroll alatt tartani. Egy tinédzser sosem fogja megmutatni a számítógépét, hogy megnézzük, mit csinál az éterben. Ez esetben egyetlen út járható: a nyitott kommunikáció, az őszinte beszélgetések, a bizalom kiépítése vagy visszaszerzése.

Netikett

Bár az internetezésnek még nincsenek kőbe vésett szabályai, fontos, hogy mi magunk, szülők tanítsuk meg arra a gyermekeinket a saját normarendszerünk mentén, hogy hogyan viselkedjenek helyesen az online térben, illetve melyek azok a szabályok, amelyeket be kell tartaniuk azért, hogy elkerüljék az online veszélyeket. Elsősorban az első internetezések alkalmával üljünk le melléjük, mutassuk meg, hogy milyen oldalakon érdemes böngészniük, mi az, ami veszélyes, ahol nem érdemes szörfözni. Aztán ahogy ügyesednek, úgy engedjük el a kezüket fokozatosan. A következő lépésben vezessük be őket a hozzászólások világába. Mondjuk el nekik, hogy az internet tele van trollokkal, akik kihasználva a név- és arcnélküliséget, hozzászólásaikban élhetik ki „szadista” hajlamaikat. Ettől nem kell félni, de nem kell beleállni egy-egy ilyen jellegű párbeszédbe.

A jövőről annyit biztosan tudunk, hogy a jelenleginél is fontosabbá válik a digitális tudás, az érzelmi intelligencia, a kreativitás, az együttműködési készség: ezek fejlesztéséhez praktikus tippekkel, jól használható módszerekkel is találkozhat, aki felkeresi az okvagyok.hu oldalt.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.

A meleg környezet ártalmai

2025. július 09.

A napszúrás a fejet érő, intenzív, hosszan tartó napsugárzás, mely következtében mérsékelt agyi nyomásfokozódás alakul ki. Fejfájás, szédülés, fénykerülés jellemzi a tüneteket, sokszor hányinger, hányás kíséri. A beteget azonnal hűvös helyre kell vinni, hideg borogatás adható. Ha az állapot rövidesen nem javul, tanácsos az orvosi ellátás, mert a tünetek hátterében egyéb, súlyosabb betegség rejtőzhet.

A hőség okozta ájulás a már ismertetett, meleg okozta vérkeringési zavarok eredménye. A test hűtése értelemszerű tennivaló, a lábak felpolcolása pedig segít a keringő vérmennyiségnek az agyi erekbe való átterelésében. Ha a beteg ájult, nem szabad őt itatni!

A hőguta viszont már azonnali beavatkozást kívánó károsodás. Leggyakrabban magas hőmérsékleten, nagy páratartalmú helyeken (így trópusokon, szubtrópusi országokban: Egyenlítő és környéke, Dél-Amerika, Közel- és Távol-Kelet és Izrael stb.) lép fel: lényege, hogy a nagy páratartalom gátolja a szervezet természetes hűtését, az izzadást. Ha ehhez még fokozott tevékenység is járul (pl. sportolás a napon) a szervezet maga is pluszhőt termel, és a testhőmérséklet fokozatosan emelkedik, akár 40 °C-ra is.

A magas testhőmérsékletű betegnek a bőre száraz, gyakran félrebeszél, zavart. A test azonnali hűtése, és orvosi ellátás szükséges. Megelőzésképpen bő folyadékfogyasztás (ez napi 10 liter is lehet!) javasolt, akkor is, ha az illető nem érzi a szomjúságot.