Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan mérjünk otthon vérnyomást?

Érdekességek2018. szeptember 09.

Számos állapot, betegség esetén fontos, hogy otthon is rendszeresen ellenőrizzük a vérnyomásunkat. Ehhez azonban ismerni kell a korrekt mérés szabályait, amelyeket dr. Kapocsi Judit PhD, a KardioKözpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája ismertet olvasóinkkal.

Alapvető szabályok

A jól beállított vérnyomást elég heti 2-3-szor mérni, de ha panasz jelentkezik, vagy éppen gyógyszeres beállítás alatt állunk, és van mód a mérésre, akkor naponta akár 2-3 mérés is hasznos lehet. Az eredményeket ajánlott egy naplóban vezetni, ami a kezelőorvosnak a konzultációk során nagyon hasznos segítség.

A mérés előtt pár percet töltsünk nyugalomban, sőt az előző félórában már ne dohányozzunk (magas vérnyomás esetén ez egyébként is fontos), ne kávézzunk, ne végezzünk megerőltető mozgást!

Mérés közben támasszuk meg a hátat és az alkart! Tudni kell, hogy ha nem támasztjuk meg a hátát vagy ülve mérünk, a diasztolés vérnyomás kb. 5 Hgmm-rel magasabb lesz, mintha feküdnénk. Viszont ha keresztbe tesszük a lábunkat, az a szisztolés értéket növelheti meg.

Az első mérés után várjunk egy, másfél percet, és ugyanazon a karon, ugyanabban a pozícióban mérjük meg még egyszer a vérnyomást. Amennyiben a két mért érték között 4 Hgmm-nél nagyobb a különbség, 1-2 perc múlva mérjünk ismét. Mind a három értéket és a pulzus számot is jegyezzük fel.


Minél vastagabb a kar, annál szélesebb mandzsetta kell

Már a vérnyomásmérő kiválasztásánál figyeljünk a mandzsetta méretére. Sokan alábecsülik a karuk körfogatát és kicsi mandzsettát választanak. Vastagabb kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, így ha kicsi a mandzsetta, ez megtévesztően magas eredményeket hozhat: a szisztolés vérnyomás emiatt akár 20 Hgmm-rel is magasabb lehet. A legtöbb készülék mandzsettáján feltüntetik, milyen méretű karkörfogatra ajánlott, ezért vásárlás előtt érdemes lemérni a karunkat a könyök fölött, illetve az eladótól is segítséget kérni a választáshoz.  

A mandzsettát a könyökhajlat fölött 1-2 cm-el kell felhelyezni. Ennél jóval nehezebb a csuklós készülék felhelyezése, hiszen itt nagyon fontos a kar pozíciója. Ezek a készülékek ráadásul nagy szórást mutatnak a mért értékekben, nem igazán ajánlottak otthoni kontrollra.

Otthoni mérésre az automata gép ajánlott

Számos orvosi rendelőben találkozhatunk higanyos készülékekkel, amelynek működtetéséhez szükséges a gyakorlat és a képzettség, mert „hallgatózni” is tudnia kell a használójának – ezért ez önmérésre csak nehézkesen használható. Otthoni használatra a félautomata, illetve automata felkaros vérnyomásmérők a legpraktikusabbak. (A félautomata vérnyomásmérő abban különbözik az automata vérnyomásmérőtől, hogy mérés során egy pumpa segítségével tudjuk felfújni a mandzsettát, míg automata készülék esetén bekapcsolás után egy gomb megnyomásával indítható a mérés).

Az automata vérnyomásmérők alapvetően áramlást mérnek, és abból számolnak vérnyomás értékeket, amelyek bizonyos számítások miatt kismértékben pontatlanok lehetnek. Ezt mindenképpen figyelembe kell venni például ritmuszavarok esetén.

A magas vérnyomást kezelni kell

Normális vérnyomásnak tekintjük, ha az első (szisztolés) érték 120-129 Hgmm közt van, míg a második (diasztolés) érték 80-84 Hgmm.

Amennyiben többszöri mérés alkalmával is például 140/90 Hgmm-s vérnyomás értéket rögzítünk, akkor már magas vérnyomásról kell beszélünk, és ilyen esetben mindenképpen kardiológushoz kell fordulni a további vizsgálatok elvégzése és a súlyos szövődmények – például szívelégtelenség, szívinfarktus, stroke – megelőzése érdekében.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Párkapcsolatok – mikor beszélgettünk utoljára igazán?

2026. február 17.

Február a kapcsolatok hónapja. Valentin-nap, a Házasság Hete, szívek, üzenetek, virágok és gesztusok emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szeretet fontos. Mégis, sok pár számára ez az időszak nemcsak ünnep, hanem tükröt is tart: vajon egyáltalán hogyan vagyunk mi most együtt? Közel vagyunk egymáshoz, úgy igazán, vagy inkább csak egymás mellett élünk?

A mai párkapcsolatok egészen más kihívásokkal néznek szembe, mint korábban. A mindennapi stressz, a munka–magánélet határainak elmosódása, az állandó online jelenlét és az időhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kapcsolatokban egyre kevesebb tér marad a valódi beszélgetésekre. Nem feltétlenül a szeretet hiányzik, sokkal inkább az idő, a figyelem és a szavak.

„Ma rengeteg pár él úgy együtt, hogy közben alig van lehetőségük lelassulni és egymásra hangolódni” – mondja Budavári Eszter, a Mindwell Pszichológiai Központ pszichológusa. – „A kapcsolat működik, de a mélysége halványul. Nem azért, mert nem fontos a másik, hanem mert minden más túl hangos.”

A pszichológiai tapasztalatok szerint a kapcsolatok ma sokkal több funkciót hordoznak, mint korábban. Egy partner gyakran egyszerre társ, barát, érzelmi támasz, szülőtárs, motivátor, miközben mindkét fél önmegvalósítási igénye is erősebb, mint valaha. Ez önmagában nem probléma, de komoly kommunikációs terhet ró a kapcsolatra.

„Régen sok minden kimondatlan maradt, ma viszont mindent szeretnénk jól csinálni – és ez feszültséget szül” – teszi hozzá a pszichológus. – „A párok gyakran nem veszekednek, hanem inkább elhallgatnak. Ez pedig hosszú távon eltávolodáshoz vezet.”

A nehézség nem feltétlenül drámai, sokszor inkább csendes. Rövidebb beszélgetések, kevesebb kérdés, automatizált hétköznapok. Ebben a közegben különösen felértékelődik minden olyan eszköz, ami segít újra elindítani a párbeszédet.

Mozgás télen is

2026. február 16.

Az időjárás, sőt maga az évszak is nagy hatással van a szervezetünkre, amit azért érdemes szem előtt tartani, mert gyakran félreértelmezünk olyan jelzéseket, mint fáradtság, levertség. A hangulati hullámvasút a gyerekeket sem kíméli, ők is lemerülnek, ha nem teszünk ellene tudatosan.

A gyerek olyan, mint egy „tartós elem” kifulladhatatlan, tele energiával. Ez a vicces szimbólum arra utal, miszerint a szülő olykor alig képes tartani velük az iramot, sokszor előbb merül ki, mint a gyermek, aki állandó mozgásban van.

Lássuk, hogy a gyermek mozgásigénye sokkal nagyobb, aminek a hátterében számos tényező áll, többek között az felfedezés igénye. A gyermek személyiségfejlődéséhez elengedhetetlen a mozgás, az új inger, a társakkal való közös élmény. Már óvodás korban megtörténik a szülő „elhagyása”, aminek velejárója, hogy előtérbe kerül az aktív, mozgással kapcsolatos játék és háttérbe szorul a szülő jelentősége, fizikai értelemben. A gyermek jobb esetben akkor is biztonságban érzi magát, amikor nincs jelen az édesanya, és az alapvető igénye teret nyer, ez pedig minden olyan tevékenység, ami nem passzív és ami új.

Ez a 8 élelmiszer okoz leggyakrabban allergiát

2026. február 16.

Egy friss összefoglaló tanulmány újdonságot hozott abban, hogy nemcsak a 8 leggyakrabban allergizáló élelmiszerrel foglalkozott, hanem közel 200, lehetséges ételallergiát okozó és 45, valószínűsíthető ételallergiát okozó ételt vizsgált. Dr. Balogh Ádám MSc PhD, az Allergiaközpont – Prima Medica csecsemő- és gyermekgyógyásza, allergológus és klinikai immunológus arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen új ismereteket nyújthat ez a tanulmány az allergiás reakciók okairól és azt is elmondta, mit kell tenni, ha ez a gyanú merül fel egy gyermeknél.

Ez a 8 leggyakrabban allergizáló étel

Egy, a The Journal of Clinical Allergy and Immunology című folyóiratban megjelent holland tanulmány újdonsága, hogy az élelmiszercsoportok széles skálájára adott allergiás reakciókkal foglalkozott, valamint a reakciók súlyosságát is vizsgálta.
– A nagyobb tanulmányok eddig az úgynevezett Big Eight-re, vagyis arra a nyolc élelmiszerre koncentráltak, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiát. Ezek a tehéntej, a tyúktojás, a búza, a szója, a földimogyoró, a diófélék, a hal és a kagyló – mondja Balogh doktor.

30 étel okozza a tünetek 80 százalékát

A vizsgálatban 1085 beteg vett részt, akik közül közel 70%-nak valószínűsíthető ételallergiája volt (a betegek szenzibilizációval járó tünetekről számoltak be), és 33,1%-nak lehetséges ételallergiája (itt más jellegű tünetek voltak). A betegek 192 ételre jelentettek tüneteket, és 45 ételre vonatkozóan állt rendelkezésre elegendő szenzibilizációs adat. (A szenzibilizáció azt jelenti, hogy valaki érzékennyé válik egy adott anyagra.)
A megállapítások között szerepelt, hogy a jelentett tünetek közel 80%-át 30 étel okozta. A gyümölcsök, a diófélék és a hüvelyesek okoztak leggyakrabban allergiát, a rovarok, a hús, valamint a fűszerek vagy gyógynövények pedig legritkábban. A lehetséges gyümölcsallergiában szenvedő betegek közül az almaallergiát jelentették leggyakrabban (44,4%). A betegek körülbelül egyharmada kivire, mogyoróra, dióra vagy földimogyoróra panaszkodott; körülbelül negyedük cseresznyére; és egyötödük mandulára, őszibarackra vagy körtére – írták a szerzők.