Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan készüljünk a hidegebb hónapokra?

Érdekességek2018. október 31.

A napfény hatására D-vitaminnal feltöltekezett, vitamindús táplálkozásban gazdag nyári időszak után a borongósabb, esősebb hónapok beköszönte nem csak a hangulatunkra lehet negatív hatással, hanem az egészségi állapotunkra is. A tipikusnak mondható megfázás mellett még számos további megbetegedést hozhat az ősz, főképp, ha nem igyekszünk megelőzni ezeket. Cikkünkből kiderül,  mikre érdemes hangsúlyozottan figyelnünk, hogy lehetőleg egészségesen vészeljük át a hidegbe forduló hónapokat…

Gyerek kontra bacilus

Ha szeptember, akkor iskola, óvoda, bölcsőde… Az igaz, hogy a 8 éves kor előtti megbetegedéseknek van egy immunedző szerepe is, amelyek fontosak a későbbi évekre tekintve, azonban nem feltétlenül kell ezért a gyereknek minden betegséget elkapnia!


Gyakoribb gyomor és bélpanaszok

A legapróbb jelektől a legkülönfélébb fájdalmakig sok mindennel üzenhet szervezetünk, a lényeg, hogy tudjuk ezeket felismerni, és az őszi hónapokban fokozottan figyeljünk a mozgásra és az egészséges táplálkozásra.

Az ősz természetesen nem csak a kicsiknek tartogathat kellemetlen meglepetéseket, hiszen bár a felnőttek immunrendszere jó esetben erősebb és ellenállóbb, sokszor mégsem védhet minden ellen.

Bár kevesen gondolnánk, de az egyik szezon specifikus probléma, amely szinte minden korosztályt érinthet (de a felnőtteket leginkább), az a gyomor és bélpanaszok megjelenése. Pedig kutatásokkal alátámasztott tény, hogy az őszi időszakban több gyomorbántalmakkal rendelkező ember fordul orvoshoz, mint például nyáron.

Ennek oka lehet többek között az is, hogy a hűvösebb napokon újra van kedvünk nehezebb, zsírosabb ételeket fogyasztani, ami túl nagy terhelést jelenthet az addig kímélt gyomornak.

Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a lazább nyaralós, hónapok után az újból megjelenő munkahelyi stressz, a beiskoláztatás vagy éppen a megszaporodó bacilusok is rámehetnek a gyomrunkra. Ilyenkor látszólag ok nélkül jelentkezhetnek olyan tünetek, mint az indok nélküli émelygés reggel, a lassuló bélműködés, székrekedés, hasfájás, teltségérzés vagy görcsök a felhasban.

Jönnek a női bajok

A hűvösebb hónapok beköszöntével a legtöbb nő már tudja, hogy a nyári fertőzésveszélyes hónapokat túlélve nem dőlhetünk hátra, hiszen jönnek a hűvös reggelek és a kellemetlen felfázások időszaka.

A gyakori vizelési inger, a fájdalmas vizelés, vagy a kismedencében érzett szúró fájdalom mindenkinek egyértelmű jelet ad arra, hogy gond van.

Ennek oka lehet a túl vékony talpú cipő, a hideg lakásban mezítláb szaladgálás, a rossz higiénés szokások, vagy az irodában/iskolában gyorsan szaporodó baktériumok.

A megelőzés és a kezelés szempontjából fontos, hogy legalább napi 3 liter vizet igyunk fokozva a vizelet átáramlását, átmosva a vesét, a húgyvezetéket. Kerüljük az egyszerű cukrokat, a finomított szénhidrátokat, az élelmiszer allergéneket, az alkoholt és a fűszereket. Együnk sok fokhagymát, természetes antibiotikus hatása miatt, és vízhajtóként a petrezselymet és gyömbért se felejtsük el, valamint a vörös áfonyát, amely csökkenti az E. coli baktérium képességét arra, hogy a hólyag falához, illetve a húgycsőhöz tapadjon.

A szürkeséggel mi is szürkülünk

A napsugarak és a D-vitamin megcsappanásával szervezetünk dopamin szintje csökkenni kezd, amely hangulatunkra negatív bélyeget nyomhat. Ennek következtében felütheti fejét mindennapjainkban a depresszió és a rossz közérzet. Ez ellen leginkább úgy tehetünk, ha nem zárkózunk be a szürkébb idő ellenére sem. Sportoljunk amennyit lehetőségeink engednek, hiszen amellett, hogy ez is egy társas elfoglaltság, bizonyított tény, hogy az adrenalin és a dopamin szintünk emelkedésében is fontos szerepet játszik. Beszélgessünk sokat, válasszunk új hobbit és figyeljünk jobban a táplálkozásra, hiszen a túl zsíros és cukros ételek is negatívan befolyásolják kedélyállapotunkat. Mielőtt kedélyállapot javító gyógyszerekhez nyúlnánk, igyekezzünk természetes úton pozitívba hozni a mérleget, hiszen a legtöbb esetben apró örömökkel máris ellensúlyozható a szürke idő okozta kedélyállapot romlás.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.