Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan ismerhető fel a terhességi magas vérnyomás?

Érdekességek2017. március 19.

A terhesség alatt olyan nőknél is jelentkezhet a magas vérnyomás, akiknek korábban nem voltak ilyen problémáik. Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás- és érkockázat-specialistája arra hívta fel a figyelmet, hogy a jól beállított gyógyszeres kezelés és helyes életmód megőrizheti a kismama és a baba egészségét.

Már a kismértékű vérnyomás-emelkedést is komolyan kell venni

A várandós nők hipertóniája a Magyar Hypertonia Társaság állásfoglalása szerint külön figyelmet érdemel, ugyanis szélsőséges előfordulási formájában egyszerre két ember, az anya és a magzat életét is veszélyeztetheti.

Már csak azért is elengedhetetlen az orvosi kontroll és kezelés, mert mind a háttér kiderítése, mind a kezelés, gondozás speciális figyelmet kíván. A terhességi magas vérnyomás és különösen a preeclampsia a nők későbbi életszakaszaiban is független rizikófaktorként jelentősen fokozzák a hipertónia és a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

Fontos, hogy mikor lesz magas a vérnyomás

A várandósság korai szakaszában lezajló élettani változások „célja” a méhlepény megfelelő véráramlásának biztosítása. Az első 6 hónapban, vagyis az első és második trimeszterben a vérnyomás a jelentős értágulat miatt csökken (általában 115/75 Hgmm alatt marad), majd a harmadik trimeszterben emelkedni kezd, és eléri a terhesség előtti értéket. Ugyancsak jellemző, hogy a vizelet fehérje ürítés normálisan is napi 300 mg-ig emelkedhet.

Babavárás alatt elfogadhatónak tekinthető a 140/90 Hgmm-nél alacsonyabb vérnyomás. A 140-159 Hgmm-es szisztolés és/vagy 90-109 Hgmm-es diasztolés vérnyomás enyhe-középsúlyos hipertóniának, a 160 Hgmm vagy ez feletti szisztolés és/vagy 110 Hgmm vagy ez feletti diasztolés vérnyomás súlyos hipertóniának minősül.


Figyeljünk a rizikófaktorokra!

A preeclampsia rizikófaktorai az idült magas vérnyomás, a dohányzás, a metabolikus szindróma, a cukorbetegség, az idült vesebetegség, az idősebb anyai kor, a fokozott véralvadási hajlam, a kedvezőtlen szociális státusz és az alacsonyabb iskolázottság, a korábbi preeclampsia, bizonyos terhességi szövődmény, az anya családjában előforduló hipertónia, cukorbetegség és preeclampsia.

A preeclampsiát mindenképpen komolyan kell venni, hiszen súlyos (akár életveszélyes) anyai és magzati szövődményekkel járhat, mind a várandósság, mind a szülés során, sőt, a gyermek későbbi egészségét is jelentősen befolyásolhatja.

Mire figyeljen a kismama?

A már ismert hipertónia esetén tervezni kell a várandósság, és a vérnyomáscsökkentő szereket orvos segítségével át kell állítani olyan szerre, amely nem veszélyezteti a magzati fejlődést.

Amennyiben korábban hipertónia nem volt ismert, akkor is gondosan mérni kell a vérnyomást, hiszen a terhesség provokálhatja az emelkedést.
– Nagyon gyakran semmiféle panasz nem jelentkezik a kismamánál, mivel a hipertónia, a fehérjevizelés nem feltétlenül okoz tünetet. Éppen ezért a vérnyomást rendszeresen ellenőrizni kell, a laboratóriumi vizsgálatokat pontosan el kell végezni, rendszeresen monitorozni kell a terhességet és az életmódbeli tanácsokat is komolyan kell venni. Amennyiben a terhesség során magas vérnyomás jelentkezik, a szülész-nőgyógyász kontrollja mellett hipertónia specialista segítsége is szükséges a vérnyomás kezelésében. Az ilyenkor elvégzendő vizsgálatok az általános nőgyógyászati és belgyógyászati vizsgálaton kívül az EKG, a 24 órás vérnyomás monitorozás, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok és a 24 órás vizeletfehérje-meghatározás – hangsúlyozza Dr. Kapocsi Judit PhD, a Kardioközpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája. – Rendkívül fontos a szülés utáni kontroll is, a későbbi szövődmények megelőzése, csökkentése céljából.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.