Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan igazítsuk az asszertív kommunikációt a személyiségtípusokhoz?

Érdekességek2023. november 10.

Az asszertivitás nem csak az üzleti világban, hanem az élet minden területén elengedhetetlen, ha bizalmat és jó kapcsolatot szeretnénk kiépíteni másokkal, miközben szem előtt tartjuk saját határainkat is. A különböző személyiségtípusok esetében más-más szóhasználat, beszédstílus, gesztusrendszer működik. Ezért fontos, hogy kommunikációnkat mindig az adott személyhez és szituációhoz igazítsuk. De hogyan tegyük meg mindezt? Cikkünkben ehhez adunk most tippeket!  

Értsük meg a másik személyiségtípusát!

Hogy az asszertív kommunikáció minél hatékonyabb lehessen, fontos feltérképezni a másik személyiségét és motivációit. Ehhez többféle modellt is használhatunk.

MBTI személyiségtípusok

A Myers-Briggs teszt a Carl Jung által létrehozott személyiségtípusokat határozza meg négy dimenzió alapján.

1. Extrovertált és introvertált
Az extrovertált emberek többnyire cselekvés orientáltak. Fontosak számukra a társas interakciók és telve vannak energiával, miután másokkal időt töltöttek. Ezzel szemben az introvertált személyek inkább gondolkodás fókuszúak, élvezik a mély és tartalmas társas interakciókat, és azáltal tudnak töltődni, hogy egyedül lehetnek.

2. Érzékelő és intuitív
Az érzékelést előnyben részesítők többnyire nagy figyelmet fordítanak a valóságra. Elsődlegesek számukra a tények és a részletek. Az intuitív személyek ugyanakkor szeretnek a benyomásokra hagyatkozni, a lehetőségekről, jövőbeli elképzelésekről és elvont elméletekről gondolkodni.

3. Gondolkodó és érző
A gondolkodók számára a tények és az objektív adatok az elsők. Döntéseik során következetesek, logikusak és olykor hajlamosak személytelenek lenni. Azok azonban, akik az érzéseket részesítik előnyben, valószínűbb, hogy figyelembe vesznek más embereket és azok érzelmeit.

4. Megítélő és észlelő
A megítélő típusok a struktúrát és a határozott döntéseket preferálják. Az észlelés felé hajlók ugyanakkor nyitottabbak, rugalmasabbak és jobban alkalmazkodnak.
 


DISC modell

A DISC teszt szintén négy személyiségtípust határoz meg:

Használjunk megfelelő szavakat

A kimondott szavak óriási hatással vannak arra, hogy üzenetünket mások hogyan fogadják. Mindig a személyiségtípushoz, a kommunikáció stílusához mérten kell megválasztani a szóhasználatot. A domináns típusok például a közvetlen, tömör és világos nyelvezetet kedvelik, míg a befolyásolók a kifejező, pozitív és magával ragadó gondolatokat. A stabilakhoz az udvarias, tiszteletteljes és empatikus üzenet jut el legkönnyebben, míg a szabálykövetők a precíz, tényszerű és logikus beszédet szeretik.

Számít a hangszín, a testbeszéd és az előadás

Az asszertív kommunikáció során nem csak annak van jelentősége, hogy mit mondunk, hanem annak is, hogy hogyan közvetítjük mások felé. Fontos, hogy a testtartásunk sugározzon magabiztosságot és mindig tartsuk a szemkontextust, figyeljünk nyíltan, őszintén. Hanghordozásunk pedig végig maradjon nyugodt és melegséget sugárzó.

A domináns típusok például a szemkontaktust, a határozott kézfogást és a magabiztos testtartást részesítik előnyben. A befolyásolók inkább mosolyognak, bólogatnak és gesztikulálnak. A stabilak nem szeretnek hátradőlni, félbeszakítani vagy a személyes térbe behatolni. A szabálykövetőkre jellemző az érdeklődés, szívesen tesznek fel kérdéseket.

Fő a rugalmasság

Azt mindig tartsuk szem előtt, hogy az asszertív kommunikációnak nincsenek kőbe vésett szabályai. Nagyon fontos a rugalmasság és az empátia mások felé, a különböző személyiségtípusok reakciója és visszajelzése ugyanis eltérő lehet. Ezért fontos a nyitottság, hogy megfelelően tudjuk alakítani a mondandónkat, előadásmódunkat. Sokat tud segíteni a fejlődési folyamatban egy külső, objektív személy szakmai útmutatása, ez lehet coaching folyamat része is akár, de más keretek között is megvalósulhat.

Vezetői és kommunikációs készségek fejlesztése a Proman Consulting képzésein

Bármilyen munka, projekt esetében fontos, hogy ismerjük a csapattagok erősségeit és gyengeségeit, hatékonyabbá tegyük a kommunikációt, a feladatkiosztást a sikerek eléréséhez. Szerencsére az asszertív eszköztár könnyen elsajátítható és a személyiségtípusok ismeretében zökkenőmentessé tehető a kommunikáció. Magas szintű szakmai képzésekért érdemes körülnézni a Proman Consulting kínálatában!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.