Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

Érdekességek2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Fotó: Anna Pelzer | UnsplashMi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.


Nagy segítség a rohamnapló vezetése

Fontos, hogy az epilepsziás beteg vezessen naplót: jegyezze le a rohamok körülményeit, mi történt előtte, alatta, utána, mi válthatta ki a rohamot. Szemtanuk megfigyelései nélkülözhetetlen kiegészítő adatokkal szolgálhatnak. Érdemes figyelmet fordítani a roham-triggerekre és hajlamosító körülményekre, így az időjárási viszonyokra is. Vajon párás volt az idő, nagyon hideg vagy meleg volt; esett, vihar vagy erős fronthatás volt tapasztalható? Ilyen módon megismerhetők és esetleg elkerülhetők (pl. villódzó fény) a rohamot kiváltó ingerek. A hajlamosító tényezők ismerete lehetővé teszi, hogy ezek fennállása esetén a beteg fokozottan ügyeljen a biztonságára, vagy ilyenkor alkalmazott ’plusz’ gyógyszerrel meg is előzze a várható rohamot. Így a napló segíthet a rohamszám és –veszély csökkentésében, hozzájárulva az agyi görcskészséget csökkentő antiepileptikus gyógyszeres kezeléshez – ismerteti dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – Szerencsére ma már számos nagyon hatékony gyógyszer áll rendelkezésünkre. A betegek 20-30%-a sajnos a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére sem válik rohammentessé.  Ilyen esetekben a betegség műtéti kezelésének lehetősége merülhet fel. Ehhez gondos, több szempontú epileptológiai kivizsgálás szükséges, amely azonosítja az epilepsziát okozó agyi területet, és megvizsgálja, hogy az vesztéség nélkül eltávolítható-e a rohammentesség érdekében.

Az epilepszia rendszeres kontrollt, gondozást igényel. Ennek célja a rohammentesség és a jó életminőség elérése; ennek manapság része a gépjárművezetés is, amely egy évet meghaladó rohammentesség esetén, gyógyszeres kezelés mellett is, mérlegelhető.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Országos Táncháztalálkozó és Népművészeti Vásár

2026. április 16.

Idei aktualitás a Táncháztalálkozón a „Fordulj, kedves lovam…” – népzenei szemle Kallós Zoltán születésének 100. évfordulója alkalmából. A szemle célja: Kallós Zoltán erdélyi népzenekutató szellemi hagyatékának széles körű megismertetése a nagyközönséggel, hangszeres tánczenei hagyományaink által. A népzenei szemle meghirdetője a Táncház Egyesület, együttműködve a Hagyományok Házával, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvánnyal és a Kallós Zoltán Alapítvánnyal. A szemle résztvevői: magyarországi és határon túli népzeneoktatási műhelyek, művészeti iskolák együttesei, hagyományos hangszeres felállásban és stílusban muzsikáló népzenei együttesek, már működő vagy kifejezetten a szemlére alakult zenekarok, azokban opcionálisan résztvevő énekesek.

További információ a Táncháztalálkozó programjairól, a felnőtt és a gyerek napijegyekről, kedvezményes jegyekről és jegyvásárlás a www.tanchaztalalkozo.hu weboldalon.

„E gyönge nő tisztább lelkülete”

2026. április 16.

Bencze Ilona Jászai Mari-díjas színésznő, előadóművész, rendező, érdemes és kiváló művész. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt lovagkeresztje kitüntetés tulajdonosa, egy nemzet kedvenc „Évája”. Mint szabadfoglalkozású színésznő számtalan színházi előadásban szerepelt, sőt évekig tanította a fiatal színészeket a Madách Színház musicalstúdiójában. Nem utolsó sorban két önéletrajzú ihletésű könyvet is írt és a Patika Magazin oldalain is visszatérően szerepel örökérvényű gondolataival.

Szeretem az ünnepeket. Régebben a nőnap nagy ünnep volt, mostanra mintha megkopott volna a fénye, talán azért, mert manapság az év minden napjára jut valaminek vagy valakinek a „napja”, sőt „világnapja”. Kár. Azt remélem, hogy azért az egyéni ünneplés nem maradt el, partnerek, férjek nem feledkeznek meg arról, mit jelent számukra a hozzájuk tartozó nő.

Mindig is érdekeltek a női sorsok. Sok nő vett körül. Nagynénik, három lánytestvér, középiskolában lányosztályba jártam, leánykollégiumban 400 kamaszlánnyal összezárva, és nem mellékesen: leánygyermekes édesanya lettem. Volt alkalmam a megfigyelésre, a tapasztalásra, a sajátom is tartogatott nem kevés fejtörést.

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.