Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan hat az időjárás, az időjárási frontok az epilepsziára?

Érdekességek2025. augusztus 25.

Az epilepszia az agy olyan működészavara, amely során az agysejtekben kórosan szinkronizált elektromos kisülések keletkeznek, rohamokat okoznak. Legtöbben a nagyrohamról hallottak, de számos más rohamtípus is gyakran előfordul. A rohamokat különböző kiváltó okok, triggerek idézhetik elő, és szerepe lehet az időjárási frontoknak, a jelentős hőmérséklet ingadozásoknak is. Dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa beszélt az összefüggésekről.

Fotó: Anna Pelzer | UnsplashMi minden válthat ki epilepsziás rohamot?

Rohamokban mutatkozó elektromos agyi „vihart”, szinkronizált agykérgi kisülés-sorozatot, sokféle ok, körülmény kiválthat. Az epilepsziával érintett agyi rendszertől függően a kiváltó okok, rohamra hajlamosító tényezők és állapotok sokfélék.
– Epilepsziás betegnél a rendszeresen szedett antiepileptikus gyógyszer kimaradása, elhagyása rohamot válthat ki.
– A legismertebb, rohamra hajlamosító tényezők az alváshiány, a stressz, alkohol- vagy drog- használat vagy rendszeres használat esetén ennek kimaradása; a láz.
– Az ún. reflexes roham-triggerek között a nagyon ismert (de viszonylag ritkán ható) ritmusos fényingerlés mellett számos tevékenység és inger – zene, írás-, olvasás, érintés, evés, játékok, meleg víz stb. – rohamot válthat ki az epilepsziával érintett rendszer agyi jellemzőitől függően. Az epilepsziás személynek célszerű megismerni a rá jellemző roham-kiváltó ingereket vagy tevékenységeket; mert ezek elkerülése vagy csökkentése a rohamszámot.
– Az időjárás változásai is hajlamosíthatnak a rohamok kialakulására, sőt, a rohamszám évszakokhoz kapcsolódó, ún. szezonális változásait is megfigyelték. Ennek okai nem tisztázottak; szerepe lehet az alacsony légköri nyomásnak és a magas páratartalomnak.

Érdekes módon egyeseknél a meleg időjárás rohamvédő hatását figyelték meg (ez a lázra nem vonatkozik). Ugyanakkor a kiugróan magas külső hőmérséklet roham-provokáló hatását is leírták. Angliában epilepsziás betegek agyi tevékenységét vizsgálták az ottani hőhullámok alatt és azokon kívül. Az eredmények azt mutatták, hogy a magas hőmérsékletű időszakokban az EEG több rohamot rögzített.
Ezek a megfigyelések azért is fontosak, mert láthatóvá teszik az érintettek sérülékenységét olyan külsőleg nem befolyásolható tényezőkkel szemben, mint az időjárás. Megerősítették, hogy a klímaváltozás miatt kialakult szélsőségek negatívan hatnak más idegrendszeri betegségekkel élőkre is; stroke, migrén, Alzheimer-kór vagy a sclerosis multiplex.


Nagy segítség a rohamnapló vezetése

Fontos, hogy az epilepsziás beteg vezessen naplót: jegyezze le a rohamok körülményeit, mi történt előtte, alatta, utána, mi válthatta ki a rohamot. Szemtanuk megfigyelései nélkülözhetetlen kiegészítő adatokkal szolgálhatnak. Érdemes figyelmet fordítani a roham-triggerekre és hajlamosító körülményekre, így az időjárási viszonyokra is. Vajon párás volt az idő, nagyon hideg vagy meleg volt; esett, vihar vagy erős fronthatás volt tapasztalható? Ilyen módon megismerhetők és esetleg elkerülhetők (pl. villódzó fény) a rohamot kiváltó ingerek. A hajlamosító tényezők ismerete lehetővé teszi, hogy ezek fennállása esetén a beteg fokozottan ügyeljen a biztonságára, vagy ilyenkor alkalmazott ’plusz’ gyógyszerrel meg is előzze a várható rohamot. Így a napló segíthet a rohamszám és –veszély csökkentésében, hozzájárulva az agyi görcskészséget csökkentő antiepileptikus gyógyszeres kezeléshez – ismerteti dr. Szűcs Anna, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa. – Szerencsére ma már számos nagyon hatékony gyógyszer áll rendelkezésünkre. A betegek 20-30%-a sajnos a megfelelő gyógyszeres kezelés ellenére sem válik rohammentessé.  Ilyen esetekben a betegség műtéti kezelésének lehetősége merülhet fel. Ehhez gondos, több szempontú epileptológiai kivizsgálás szükséges, amely azonosítja az epilepsziát okozó agyi területet, és megvizsgálja, hogy az vesztéség nélkül eltávolítható-e a rohammentesség érdekében.

Az epilepszia rendszeres kontrollt, gondozást igényel. Ennek célja a rohammentesség és a jó életminőség elérése; ennek manapság része a gépjárművezetés is, amely egy évet meghaladó rohammentesség esetén, gyógyszeres kezelés mellett is, mérlegelhető.  


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.