Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan főzzünk remek főzeléket?

Érdekességek2020. szeptember 06.

Fotó: gettyimages.com

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül.

Bár a zöldség alapú egytálétel nem magyar találmány, ahogyan mi a főzeléket készítjük, úgy nem készíti senki. A rántással sűrített főzelék a 19. században jelent meg, azóta számtalan receptet és fortélyt ismerhettünk meg. A főzelék – bár első látásra egyszerű ételnek látszik – okozhat meglepetéseket, hiszen még a gyakorlott háziasszonyokon is kifoghat a sűrítés.

Főzelék finomra hangolva

A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül. A tökéletes állagot nehéz elérni, a próbálkozások közepette előfordul, hogy a rántással túl sok zsiradék vagy liszt kerül az ételbe, így elveszti egészséges mivoltát.

Főzelék, de hogyan?
1.    Ha hagyományosan magyar rántással sűrítjük be a főzelékeket, akkor zsírt vagy olajat hevítünk fel, liszttel és pirospaprikával keverjük, fokhagymával vagy vöröshagymával ízesítjük.
2.    Ha habarással készítjük, akkor tejjel vagy tejföllel kevert lisztet adunk a zöldségekhez.

Honnan ered a főzelék?

A világ számos országában párolnak, főznek zöldségeket, de csak nálunk sűrítik rántással. Az első magyar szakácskönyvben, a Szakácsmesterségnek könyvetskéje-ben, melyet 1699-ben adott ki Misztótfalusi Kis Miklós, még név szerint nem szerepel a főzelék, de hozzá kísértetiesen hasonlító ételek már igen. Czifray István a Magyar Nemzeti Szakácskönyv 1840-es kiadásában viszont már külön fejezetet szentelt a főzelékeknek. Egyes források szerint a rántást az osztrákoktól vettük át, ám a zöldségekkel való felhasználása már magyar találmány.

Fotó: gettyimages.com

Az ezerarcú étel

Az étel nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, hiszen minden zöldségből elkészíthető, legyen az például frissen termett káposzta, burgonya, borsó vagy zöldbab. Bár a főzelék szezonja a nyár, hiszen ilyenkor a kert és a piac is friss zöldségekben bővelkedik, télen a konzerv vagy a mirelit zöldségek is megállják a helyüket.  A feltét kiválasztásakor is nagy a választék: a vegetáriánusok tükörtojással, a húsimádók fasírozottal, pörkölttel vagy akár sült virslivel is feldobhatják kedvenc főzeléküket.

Egészségfaktor

„A zöldségekből készült ételek télen-nyáron hozzájárulnak az egészséges étrendhez, hiszen nem csak nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, de az emésztés szempontjából fontos rostokat is tartalmaznak. Ha a rántás helyett habarással, vagy más, zsiradékmentes megoldással, például liszthintéssel készül a főzelék, akkor az egész család számára tápláló ebéd kerül az asztalra” – tanácsolja Tóth Tímea, a Nestlé dietetikusa.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A nyugtató gyaloglás

2026. június 28.

Használjuk a lábunkat naponta 30 percet!

"Egy nap gyaloglás - hét nap egészség" - tartja egy francia közmondás. Ha nem is tudjuk a hosszú gyalogtúrát lehetõvé tevõ, egynapos kirándulást sûrûn megszervezni, gyalogolni rövidebb ideig is kellemes idõtöltés, könnyen megvalósítható, továbbá megnyugtatja felborzolt idegeinket, de serkentõleg is hat ránk. A gyaloglás számos, egészségünkre gyakorolt jótékony hatása mellett segít "összeszedni" magunkat lelkileg-fizikailag egyaránt...

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint elég már napi harminc perc testmozgás (pld. gyaloglás) ahhoz, hogy "karbantartsuk" magunkat, ügyeljünk egészségünkre, és megelõzzünk többféle betegséget.

Strand és orrmelléküreg-gyulladás

2026. június 27.

A mai napig felejthetetlen kisgyermekkori emlékem elsõ találkozásom az állatkertben a vízilóval. Nem “kecses” formája, nem is “fürge, párducszerû” mozgása ragadott meg – mert mindezek nincsenek is, hanem az, hogy az orrnyílásait szinte “szelepszerûen” be tudta zárni, mielõtt a víz alá merült.

Sokáig megbabonázva bámultam, még nem is sejtve, hogy sok évvel késõbben, már gégészként, hogyan fogom irigyelni a vízilovat. Az ember ugyanis erre a produkcióra nem képes, ezért a strandon, különösen amikor víz alá merülünk, a víz az orrunkba, onnan az orrmelléküregeinkbe, elsõsorban az arcüregünkbe juthat.

A bekerült folyadék – enyhén szólva – nem steril. A következmény, különösen ha ez az eset gyakrabban ismétlõdik vagy ha már eleve náthásak voltunk, az érintett arcüreg gyulladása lehet.

Folyadékpótlás

2026. június 27.

Kánikulában többet kell innunk

Az ember testtömegének nagyjából kétharmada víz. Egy 70 kg tömegû személy teste körülbelül 40 liter vizet tartalmaz, melybõl 28 liter a sejtekben, 8 liter a sejtek közötti térben, 4 liter a véráramban van.

A szervezet egészséges mûködéséhez a véráramban levõ mennyiségnek közel állandónak kell lennie, hogy a sejtekhez a tápanyagot, a sejtektõl az anyagcseretermékeket megfelelõen tudja szállítani. Ebben a többi vízmennyiség tartályként vesz részt: pótolni tudja a hiányzó mennyiséget, illetve felveszi a felesleget.

Vízháztartásunk

A szervezetbe a víz a táplálékainkkal, valamint a folyadékokkal jut be, és vizelet, valamint érzékelhetetlen párolgás és verejték formájában távozik. A vizelettel és az érzékelhetetlen párolgással egészséges szervezetbõl közel állandó vízmennyiség távozik, azonban a környezeti hõmérséklet emelkedésével a verejtékezéssel nagy mértékben nõ az elvesztett víz mennyisége. A szervezet folyadékegyensúlyát akkor õrizhetjük meg, ha a bevitt vízmennyiség megegyezik az elvesztett víz mennyiségével. Egészséges vesemûködés és átlagos környezeti hõmérséklet esetén ez napi 1,5-2 liter folyadék bevitelét jelenti. Ez a folyadékigény meleg idõben akár kétszeresére növekedhet.

A szervezetben levõ vízmennyiség szoros kapcsolatban van a vízben oldott sók mennyiségével, elsõsorban a nátriumkoncentráció jó mutatója a szervezetben levõ víztartalomnak. A szervezet a teljes folyadéktartalmát, ezzel együtt a vér nátriumkoncentrációját igyekszik állandó szinten tartani.