Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan érinti a kánikula a szívet, a szívbetegeket?

Érdekességek2025. július 25.

Fotó: batuhantoker © 123RF.comA kánikulában sokan érezhetik kimerültnek magukat, az sem ritka, hogy ájulásközeli állapotot okoz a forróság. Azonban, akik mellkasi fájdalmat, légszomjat, gyors, esetleg szabálytalan pulzust érzékelnek, feltétlenül forduljanak orvoshoz. Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont – Prima Medica kardiológusa arra is felhívta a figyelmet, hogy szívbetegek, idősek és krónikus betegséggel élők hogyan óvhatják a szívüket a kánikulában.

Hogyan hat a hőség a szívre?

A kánikula az egész szervezet számára megterhelést jelent, mert erősebben kell dolgoznia a normál testhőmérséklet megtartásáért, és extra nyomás helyez a szívre, a tüdőre, a vesére. Ezt azt jelenti, hogy akinek eleve problémája van a szívével, nagyobb kockázatnak van kitéve a forróságban, ezért különösen fontos, hogy hűvösen és hidratált állapotban tartsa magát.
A kardiológus legfontosabb tanácsai tehát a forró napokra:
– Igyunk sok folyadékot, ami részben ellensúlyozza az erősebb izzadást, részben megelőzheti a nagyobb vérnyomáscsökkenést. A víz a legjobb választás, de beleférnek a gyümölcs- és zöldséglevek, a sportitalok, a tea és a kávé is – bizonyos mértékig. Utóbbiaknál a koffeintartalom miatt 2-3 csészénél több nem ajánlott naponta, a gyümölcs- és zöldségleveknél pedig az energia- és cukortartalomra kell figyelni, különösen a cukorbetegeknek. Akinek a kezelőorvosa visszafogott folyadékbevitelt javasolt, például szívelégtelenség miatt, az egyeztessen az orvossal, mit jelent ez kánikula idején. (Ilyen esetben hasznos tipp lehet a cukormentes rágógumizás, a szájöblítés vagy néhány szem fagyasztott gyümölcs szopogatása.)
– Kerüljük az alkoholfogyasztást. Nem csak azért, mert bebizonyosodott, hogy nincs ajánlható, még biztonságos mennyiség, de azért is, mert dehidrációt okoz. 
– Válasszunk hideg ételeket, mint a magas víztartalmú gyümölcsök és saláták, amelyek még vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagok.
– Minél inkább próbáljuk hűvösen tartani az otthonunkat. Napközben érdemes leereszteni a redőnyöket és csak akkor nyitva tartani az ablakot, ha kint hűvösebb van, mint bent.
– Viseljünk lágy, szellős ruhadarabokat, kalapot és napszemüveget, de így is próbáljuk kerülni a direkt napfényt 11-15 óra közt.
– Mindig legyen nálunk egy üveg víz.
– Kerüljük az extrém fizikai terhelést.


Vaskó doktor arra is figyelmeztet, hogy aki a melegben rosszul lesz, az keressen mielőbb hűvös helyet, igyon vizet, ha lehet, feküdjön le és enyhén emelje meg a lábait, és valamilyen hűtő hatású borogatást, hideg vizes palackot, mirelit zöldséget helyezzen a nyakára, homlokára. Ha a tünetek nem enyhülnek, orvost kell hívni!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.

Krónikus fáradtság szindróma - a genetikáé a jövõ?

2026. október 23.

Az egyik legsötétebb területe az orvostudománynak a krónikus fáradtság szindróma (elterjedt angol rövidítése CFS). Mindössze húsz éve ismerik, pontosabban azóta definiálják és tartják önálló "igazi" betegségnek. 

Meglepõ egy olyan kór esetén, amely angol felmérések szerint minden ezredik felnõttet, elsõsorban a 29-35 év közötti hölgyeket érinti. Sõt dr. Illés Zoltán, a pécsi Neurológiai Klinika docense tudományos közleményében 0,2-0,5 százalékos gyakoriságról beszél. Hogy nyugati forrásokat is idézzünk: a New Scientist szakírójának némileg demagóg és elfogult, epés megjegyzése szerint, elõrébb állnánk, ha az AIDS-re fordított összegnek legalább töredékét a CFS kutatására és gyógyítására szánnák.

A krónikus fáradtság szindróma valóban sötét betegség. Ennek egyik oka, hogy rendkívül heterogének, szinte személyenként változnak a tünetei. Leggyakoribb közülük a legalább hat hónapja fennálló, pihenésre sem szûnõ fáradtság, gyengeségérzés, memória- és koncentrációzavar, megnagyobbodott nyaki vagy hónalji nyirokcsomók, torokfájdalom. A fájdalom még számos helyen megjelenhet, az ízületekben, az izmokban, és gyakori az igen heves fejfájás is. A kiváltó okok sem egyértelmûek. A CFS megjelenését 75%-ban valamilyen fertõzés elõzi meg. "Hírbe hoztak" már vírusokat, többek között a herpesz és a Pfeiffer-féle mirigyláz (mononucleosis infektosa) kórokozóját.

Éljen megfontoltan, éljen tovább!

2026. október 22.

A várható élettartam évrõl évre nõ: vannak olyan szerencsés országok, ahol ez a nõknél majdnem 80, a férfiak esetében 75 év. Használja ki ön is az élet adta lehetõségeket, hiszen a kulcs - legalábbis részben - a saját kezében van. 

Vegye fontolóra, hogy az alábbi jó tanácsok közül melyeket tudná könnyedén megfogadni. Rá fog jönni, hogy a számuk nem is kevés. És máris tett valamit annak érdekében, hogy tovább éljen...

Nevessen sokat!

Nem is hinné, hogy egy kiadós nevetés felér némi testedzéssel, például 10 percnyi kocogással. Kimutatható, hogy csökkenti a stresszhormonszintet, erõsíti a szervezet természetes védekezõrendszerét és az antitesteket is aktivizálja (melyek hatására a szervezetben védõanyag keletkezik).

Tanuljon a déliektõl!

Közismert tény, hogy a mediterrán népek - pl. az olaszok, a spanyolok, a franciák - viszonylag tovább élnek, ami valószínûleg egészségesebb étrendjükkel, helyes táplálkozási szokásaikkal is magyarázható. Kövesse példájukat! Fogyasszon több friss árut, így ha teheti, naponta járjon a helyi piacra bevásárolni, és lehetõleg szakítson a "modern" világ áldásaival: a tartósított és a mélyhûtött élelmiszerekkel.