Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogyan alakulnak ki a nyakproblémák?

Érdekességek2022. augusztus 20.

Sokan feladják, elfogadva, hogy nincs esély a gyógyulásra, holott az esetek döntő többségében jelentős javulást, sőt, akár tünetmentességet is elérhetünk a megfelelő terápiával.

Fotó: 123rf.comGyakran elegendő egyetlen pillantást vetni a rendelőbe érkező betegre ahhoz, hogy megállapítsuk, szinte bizonyosan nyaki problémával keresett fel bennünket.

Mindkét tünet szemmel látható, vizsgálat nélkül is észrevehető. A beteg kikérdezése, a leletek áttekintése, illetve a manuális vizsgálat általában csak megerősíti gyanúnkat.

A felnőtt lakosság jelentős része – egy amerikai felmérés szerint 10%-a – küzd állandósult nyaki, tarkótáji fájdalommal és merevséggel, amelyet

A betegek életét megkeseríti, a nyugodt pihenést, regenerálódást szinte lehetetlenné teszi ez a kóros állapot. Az érintettek többnyire évek óta járnak rendelőről rendelőre, orvosról orvosra, masszőrhöz, csontkovácshoz. Túl vannak injekciós kúrákon, fájdalomcsillapító gyógyszereken, izomlazító masszázskezeléseken, ám a probléma az átmeneti javulást követően napokon belül újra jelentkezik.

A mozgásszervi problémák általában hosszú évek alatt alakulnak ki és saját rossz szokásaink, helytelen beidegződéseink okozzák azokat, így a gyógyulás is hosszabb időt vesz igénybe, s az aktív közreműködés elengedhetetlenül szükséges a kezelés sikeréhez.

Nézzük, hogyan is alakulnak ki a nyakproblémák!

A gerinc nyaki szakaszának betegségeiért többnyire az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, illetve a stressz felelős. Az ülőmunka elképesztő terhelést jelent gerincoszlopunkra nézve. Íróasztalnál ülve testtartásunk jelentősen megváltozik. Hátunk egyetlen görbületet alkot, azaz megszűnnek a kettős S-alakú görbületek, amelyek fő szerepe a gerinc rugalmasságának biztosítása, a gerincoszlopra háruló teher ideális elosztása. A gerinc mereven domborúvá, a gerincoszlop melletti izmok feszessé, a terhelés pedig egyenetlenné válik, és „rossz helyen” éri a gerincoszlopot. Fejünk előretolódik, így a nyak hátsó részének, illetve a hát felső szakaszának izmai befeszülnek, a nyak „megtörik”. A folyamatos stressz még tovább rontja ezt az állapotot. Tartósan menekülő pózt veszünk fel, fejünket még inkább előretoljuk, és izmainkat mintegy védekezésre készen tovább feszítjük.

Rendszeres mozgás hiányában az izmok képtelenek regenerálódni és kompenzálni a helytelen testtartást, illetve a stressz káros hatásait.

Az ülőmunka és/vagy a stressz miatt kialakuló folyamatos feszesség hamarosan az adott terület anyagcseréjének romlásához, a távozni képtelen salakanyagok felhalmozódásához és állandósult fájdalmakhoz vezet. Hosszú távon törvényszerűen megbomlik az izomegyensúly, s ez előbb-utóbb maga után vonzza az ízületek deformitását és a csontok elmozdulását is, ezáltal különféle mozgásszervi betegségek (ízületi kopások, becsípődések, nyaki porckorongsérv stb.) kialakulását okozza. Miután a túlterhelés jellemzően leginkább a nyaki, illetve az ágyéki területet érinti, általában a panaszok is itt kezdődnek.


Jó, jó, de mi a megoldás?

Az évek alatt kialakult problémát nem lehet megoldani egyetlen pirulával, de még egy jól sikerült „nyakropogtatással” sem.

A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek műtét nélküli kezelésének egyetlen igazán hatékony módja a beteg tartós és aktív közreműködését igényli.

Ahány év alatt alakult ki a kór, annyi hónap szükséges annak gyógyulásához.

Az elmaradhatatlan konklúzió

Nem kell, sőt nem is szabad tehát belenyugodni a fájdalomba, de a megoldást ne csupán kívülről várjuk! Magunk vagyunk felelősek a probléma kialakulásáért, így annak megoldása is a mi feladatunk, a terapeuta pusztán segítséget nyújt a gyógyulásban. 

Feövenyessy Krisztina
alternatív mozgás- és masszázsterapeuta,

Dorn gerincterapeuta, PRT gerinctréner és gerincjóga oktató


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.