Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy ne legyen esélye a HPV-nek

Érdekességek2022. január 12.

Csaknem 20%-kal nőtt a magyar nők körében a humán papillómavírus (HPV) okozta rákos megbetegedések száma, és 8%-kal több halálos áldozatot szed évente a fertőzés, mint korábban – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.

Fotó: gettyimages.comA férfiak esetén ennél is riasztóbb a tendencia: a vírussal kapcsolatba hozható halálesetek száma 35%-kal emelkedett az adott időszakban.

Az eredmények hátterében továbbra is  az áll, hogy a lakosság ötöde még mindig nem hallott az orális és anális szex útján is fertőző HPV-ről, így az elérhető védőoltásokról sem. Pedig tavaly óta Magyarországon is elérhető a legújabb, kilenckomponensű HPV-elleni vakcina, amely közel 100%-os védelmet nyújt a vírus okozta megbetegedésekkel szemben. A HPV-prevenciót segíti a megújult a hpvdoktor.hu weboldal is, amely az online tanácsadás mellett az elérhető védőoltásokról is tájékoztatást nyújt a látogatóknak.

Ezért veszélyes

Melyik korosztály a legveszélyeztetettebb

A HPV okozta megbetegedések a férfiak esetén az 55-75 éves korosztályt veszélyeztetik leginkább, a nők körében viszont már fiatalkorban, a 15-25 évesek között is kiemelkedően magas a fertőzöttek száma. Később ugyan a felére csökken a HPV-fertőzés gyakorisága, de 56 éves kor felett ismét emelkedik azoknak a száma, akiknek a szervezetében kimutatható a vírus. ” – hívta fel a figyelmet a nemzeti rákellenes nap alkalmából Dr. Szőnyi György, szülész-nőgyógyász szakorvos, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság elnöke.

A nők körében a méhnyakrák a leggyakoribb, évente közel 500 halálos áldozatot szedő HPV okozta megbetegedés, míg a férfiaknál nyelvgyöki rák alakul ki legtöbb esetben, amelyben tízből hatan életüket vesztik. Az 55-69 éves korosztályban az orrgarat rák, az idősebb férfiak körében pedig a pénisz- és a végbélnyílás-körüli rákok szerepelnek a három leggyakoribb megbetegedés között.


Az óvszerhasználat nem elég, az új védőoltás viszont  védelmet nyújthat

Száraz felületeken akár három napig is életképes marad a vírus, így nem csak aktus útján, hanem apró hámsérüléseken keresztül, közös intimborotva- vagy törölközőhasználattal is fertőzhet. A HPV ráadásul évekig lappanghat tünetmentesen, ami jelentősen megnehezíti a felismerést és a megelőzést.

Fotó: 123rf.com

„Mivel a legyőzött fertőzés után nem alakul ki automatikus védettség a szervezetben, az óvszer használata pedig nem jelent teljes biztonságot, a legmegbízhatóbb védelem a két-, négy- vagy kilenckomponensű oltással érhető el. Utóbbi kettő férfiak részére is adható és a nemi szervi szemölcsökkel szemben is hatásos. ” – foglalta össze az új oltás előnyeit Dr. Szőnyi György.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.