Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy lehet környezetbarát konyhád?

Érdekességek2020. június 08.

Fotó: pixabay.com

Az ökológiai átmenet megvalósítása a konyhában mindenki számára elérhető. Az ott használatos anyagok helyes megválasztása, természetes tisztítószerek, csomagolóanyagok használata, a műanyag alternatíváinak alkalmazása mind-mind ideértendő. Jó tanácsok a környezettudatos „öko-konyha” megvalósításához.

Sütés-főzés 

Környezeti szempontból semleges és tartós anyagok választása

A mindennapokban jól tesszük, ha előnyben részesítjük az egészségünket nem veszélyeztető anyagból készült konyhai eszközöket. Így lehetőleg válasszunk pl. rozsdamentes acél-, kerámia-, üveg- vagy öntöttvas termékeket. Ezek közt nem találunk ugyanis olyan káros, elsősorban az endokrin rendszert károsító anyagokat. Amellett hosszú évekig, olykor évtizedekig eltartanak a belőlük készült különféle háztartási eszközök.

A sütőben való sütéshez pl. használjunk hőálló üvegtepsiket, melyek semleges hatású anyagból készültek, és újrahasznosíthatók. Ahhoz, hogy ne ragadjon le rajtuk az étel, természetes módon érjük el, ne bevonatokkal, pl. zsiradék, liszt használatával. Egyéb konyhai eszközök készüljenek fából vagy ajánlottan inox anyagból (lapátok, keverő kanalak, evőeszközök stb.)

Egy tipp: ha környezetbarát konyhát akarunk megvalósítani, őrizzük meg régi eszközeinket – az újak, bár mutatósak, gyártásuk révén gyakran nem kívánatos hatást gyakorolnak környezetünkre.

Kerüljük a bevonatos edényeket, serpenyőket

Könnyen megsérülnek, nem túl tartósak, így rendszeresen cserélni kell őket. Továbbá magas hőfokon, vagy a legkisebb karcolásra bizonyos vegyi anyagok, „endokrin károsítók” szabadulhatnak fel belőlük. Ezek zsírban oldódó anyagok, és szétterjedhetnek a zsiradékban, pl. a sütőolajban. Általában véve, és mivel nincs meg a kellő távlat a változásra,  ezen káros anyagok miatt egyik bevonat sem igazán ajánlható általános használatra.  Azt viszont megtehetjük, és kevesebb kárt okozunk vele,  ha az ilyen edények egy konkrét célra használjuk,  pl. egy bevont serpenyőben csak palacsintát sütünk….


Tárolás, csomagolás

Üvegtermékek

Használjunk üvegből készült élelmiszer-tároló edényeket, dobozokat. Bár könnyebben törnek, mégis előnyben részesítendők, mert környezetbarát anyagot képviselnek, vegyi anyagoktól mentesek, és újrahasznosíthatók

been wrap

Növényi alapú, lebomló műanyagok

Újdonságnak számítanak, de nem annyira környezetbarát anyagok, mint azt sokan gondolják. Általában csak kis arányban tartalmaznak bioműanyagot, mely a leggyakrabban cukornádból vagy kukoricából készül. Így a termesztéshez szükséges, vízéhes kultúra és a sok növényvédőszer a helyi élelmiszer-forrás rovására megy.

Mellőzzük a műanyag- és alumínium-fóliát

Korlátozzuk ezen csomagolóanyagok „reflexszerű” használatát, gyakran eddigi szokásunkkal ellentétben. Egy újdonság különféle tálak, dobozok, edények befedésére vagy élelmiszerek csomagolására a méhviasszal bevont szövet (méhviaszos textil). Ez a környezetbarát anyag, a „been wrap” frissen tartja az élelmiszert, nem termel hulladékot, könnyen formálható a tároló, edény, élelmiszer alakja szerint. Amellett elkészíthető otthon is, ha be tudunk szerezni méhviaszt és egy darab vászon anyagot. Hevítsük (pl. enyhe sütőben) az anyagon egyenletesen eloszlatott méhviaszt,  majd miután befedte a textilt, majd hagyjuk kihűlni.

Léteznek rugalmas szilikon fedők is, melyek jó választást jelentenek. pl. hideg  élelmiszerek  tárolására, tökéletesen tapadnak. A sütőpapír szintén megfelelő lehet az alumíniumfólia helyettesítésére. Ez utóbbi káros anyagot bocsát ki pl. savas élelmiszerekkel érintkezve (paradicsom, citrom…), vagy a sütő magas hőfoka hatására fémtartalma oldódhat. 

Tisztítás

Természetes tisztítószereket használjunk

Három példa egyszerű, természetes tisztítószerekre, a mérgező vegyi anyagokat tartalmazó termékekkel szemben: fehér ecet, szódabikarbóna, fekete szappan – mindent kitakaríthatunk vele a konyhában. Vízzel egyenlő arányban keverve a fehér ecet kiváló lemosószer pl. a konyhai munkaasztalon. A szódabikarbóna nedves szivacson pl. a mosogatóban tökéletesen tisztít, enyhén dörzsölő hatást vált ki. A kevésbé elterjedt, de sokoldalú fekete szappan folyadék általában olívaolaj alapú, természetes tisztítószer, kiváló zsíroldó. Ha pedig citrom esszenciális olajjal illatosítjuk, természetes fertőtlenítőszer is egyben.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.