Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy alakul ki a tejcukor-érzékenység?

Érdekességek2022. szeptember 15.

Fotó illusztráció: pixabay.com

Az emberek többsége minden következmény nélkül el tud fogyasztani egy pohár (2 dl) tejet. A mennyiség növelésével azonban előbb-utóbb megjelennek a laktózérzékenység jelei.

A laktóz a tejben és egyes tejtermékekben előforduló természetes anyag, amely nem képes felszívódni az emésztés során. Ehhez szükség van a belekben lévő laktáz nevű enzimre, amely az szétbontja egyszerű cukrokká. Van, amikor nem termelődik a belekben megfelelő mennyiségű enzim, netán teljes enzimhiány lép fel. Az ilyenkor jelentkező emésztési zavar már komoly tünetekkel járó kellemetlenséget okozhat.

Melyek a tünetek?

Az emésztetlen tejcukor több kellemetlen tünetet okoz. Megbontja a vízfelszívódás egyensúlyát (ozmotikus hatás), ami hasmenéssel jár. A széklet rossz szagú, bűzös, csecsemőknél híg, habos, zöldes, savanyú szagú. A bélbaktériumok által bontott laktózból fejlődő gáz felfúvódást, szeleket, görcsöket eredményez. Mindezeket émelygés, hányinger, általános rossz közérzet és bőrtünetek kísérhetik. A tünetek a tejcukortartalmú élelmiszer fogyasztása után fél–két óra között jelentkeznek és – ha nem követte az említett étkezést újabb tejcukortartalmú élelmiszer fogyasztása – 24–48 óra után következmény nélkül elmúlnak.

A vastagbélből felszívódó hidrogén a vérárammal eljut a központi idegrendszer területére is, ahol fejfájásos rohamokat okozhat.

2 g tejcukorból (kevesebb mint 0,5 dl tej laktóztartalma) közel 1,5 l hidrogéngáz képződhet.

A tejcukor-érzékenység viszonylag könnyen kezelhető. Pótlólag kell bevinni a szervezetbe az enzimet.



forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.