Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hogy a nyaralás ne hízókúra legyen...

Érdekességek2026. július 07.

Fotó: getyimages.com...fogadjon meg néhány jó tanácsot!

A szervezet számára természetesen a pihenés nem teljes passzivitást kell, hogy jelentsen, hanem aktív pihenést, azaz a megszokottól elétérõ, más fajta elfoglaltságot. A Tegyünk Egészségünk Színvonaláért Alapítvány szakértõje, Erdélyi Alíz összeállításából megtudhatjuk, hogyan alakul szervezetünk energiaigénye a pihenés idején, és hogyan õrizhetjük meg karcsúságunkat a nyaralás alatt is.

Testünknek már az életfolyamatok fenntartásához is energiára van szüksége. Egy ember energiaszükségletét a testének mérete és összetétele, a fizikai tevékenység, az életkor és a nem, valamint a klíma és egyéb környezeti körülmények befolyásolják.


A testhõmérséklet

Ezek közül számunkra most a legfontosabb a szervezet állandó testhõmérséklet fenntartására való törekvése, valamint az ezt befolyásoló külsõ hõmérséklet szerepe. Természetesnek vesszük, hogy a testhõmérsékletünk állandóan 36-37 C között mozog, pedig ennek fenntartása is energiát igényel. Ha a külsõ hõmérséklet jóval hidegebb, akkor természetesen több energiára, nyáron viszont kevesebbre van szüksége a szervezetnek az állandó testhõmérséklet fenntartására. Szervezetünk önkéntelenül is reagál az évszakok és ennek következtében az energia változásra. Télen szívesebben fogyasztunk úgynevezett nehezebb ételeket, míg nyáron jobban esik a könnyebb étel. Ma már a nagy ételválaszték és az ételek örömszerzõ jellegének elõtérbe kerülésével sokszor elfelejtjük, hogy a nyári melegben egy kicsit kevesebb energiára, bõséges folyadékbevitelre és inkább több zöldség és gyümölcs fogyasztására lenne szükség.

Mi mennyi energia?

Természetesen ezek általános megfogalmazások, amelyeket nem lehet automatikusan mindenkire alkalmazni – pl. más az energia-igénye a tengerparton pihenõ, alig sétáló, és más a kemény fizikai munkát végzõ, kertészkedõ, vagy a nagy melegben sportoló embernek.

Tevékenység Energiaszükséglet 1 testtömegkilogrammra és 1 órára vonatkoztatva
  Kcal KJ
alvás 0.88 3.89
szellemi munka 1.45 6.06
járás (6 km/óra) 3.7 15.48
járás hegyre fel 17 72
járás hegyrõl le 2 8
úszás különbözõ sebességgel 3 - 25.8 12.6 - 50.2
kerékpározás különbözõ sebességgel 3.5 - 12 14.8 - 50.2
ásás 7 28.9
kertészkedés 4.8 20

A táblázatból könnyen kiszámítható, ha egy 70 kg-os ember a hegyvidéken nyaral és egy két órás túrát tesz, akkor 1330 kcal energiát (két és fél tábla csokoládényi) ad le.

Mozgás, zöldség és gyümölcs

Miközben strandolunk, és épp a büfé felé igyekszünk, emlékezzünk arra, hogy a szabadság nem zsírpárnáink feltöltésére való. Ha nem biciklizünk, sétálunk napi több órát, ne fogyasszunk el strandolásonként napi egy-két lángost, egy kis fagylaltot, némi palacsintát, vattacukrot és fõtt kukoricát, se pár üveg sört és üdítõt... Mozogjunk, beszélgessünk, olvassunk – és együnk is, de ne korlátlanul. Vigyünk magunkkal a mélyhûtõben jegesre fagyasztott ásványvizet, barackot, almát – tartsunk mértéket! Ne az evés legyen számunkra az elsõdleges örömforrás.

A piacon mosolyognak ránk a színes és egészséges zöldségek, gyümölcsök. Elkészítésük egyszerû, finomak, vitamin és ásványi anyagokban, rostokban, folyadékban gazdagok, energiában viszont szegények.

Ha képesek vagyunk tartani magunkat a fent vázolt diétához, felszabadultan és kipihenten térünk vissza a munka világába, és a szeptembert sem kell rögtön csoda fogyókúrákkal és koplalós receptekkel kezdeni!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.

Ne halogassuk a szűrővizsgálatokat!

2026. augusztus 14.

Az egészségügyi szűrések a lakosság körében alacsony számot mutatnak.



A szülést követően az újszülöttet alapos vizsgálatnak vetik alá, majd a későbbiekben is nézi a gyerekorvos, a védőnő a különböző életfunkcióit. Látás, hallás, ortopédiai vizsgálatok stb.

Jó lenne, ha ez a szemlélet velünk maradna egész életünk során, és figyelnénk a szervezetünkre, figyelnénk az esetleges jelekre. Szűrővizsgálatokra mennénk, amelyek indokoltak lehetnek az adott életkorban, élethelyzetben.

A megelőzés és az életmód szerepe

A WHO szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja az egészségi állapotot. A többit a genetikai és a környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések, így a szűrővizsgálatok határozzák meg.

Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától, alacsony a részvételi arány a mammográfia, a vastagbélszűrés, méhnyakrákszűrés terén. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat, hiszen a daganatos vagy a kardiovaszkuláris betegségek korai felismerése a leghatékonyabb eszköz az életmentésben.

Az egészségben eltöltött életéveink a legalacsonyabbak, az elkerülhető halálozások számában a legmagasabbak között vagyunk.

Fogyás: A rettegett jojóeffektus

2026. augusztus 13.



Ha a fogyókúra során a napi energiabevitelt a szervezet alapanyagcsere-szintje alá csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd és igen hamar, de 7–10 nap után biztosan csökkenti az alapanyagcserét. Ebből az következik, hogy ha utána kevesebbet is eszünk, több hasznosul, így a fogyás üteme lelassul, sőt, visszahízás következik be. Ez a néhány száz kalóriát tartalmazó diéták (pl. Hollywood) esetén fokozottan jelentkezik.

A fogyás ütemének lelassulása után előbb-utóbb a szigorú diétát a fogyókúrázók abbahagyják, s ekkor gyors visszahízás következik be, majd egy újabb szigorúbb fogyókúrával próbálkoznak, mely már a lassabb alapanyagcserével indul, s ez esetben pl. 3 kg fogyást 4 kg hízás, majd 2 kg fogyást 3 kg hízás követ, így a fogyókúra végén a testtömeg jelentősen több lesz, mint a fogyókúra elején. Innen kapta a jelenség a nevét: jojóeffektus.

Ne kezdjen drasztikus fogyókúrába! Csak fokozatosan csökkentse étkezésének mennyiségét. Kezdetben néhány száz kcal-val egyen kevesebbet. Amikor leáll a fogyás, a szervezet ráállt a csökkentett tápanyagmennyiségre. Ekkor lehet még csökkenteni a kalóriákat. Igazából a jojóeffektust a mozgással lehet biztonsággal megakadályozni.