Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hízást okoznak a túlzottan feldolgozott élelmiszerek

Érdekességek2019. július 18.

Több evésre késztetnek a túlzottan feldolgozott élelmiszerek, ezzel növelik az elhízás kockázatát, ugyanis egy úttörő kutatás szerint átlagosan napi 500 kalória többletbevitelt jelentenek.

Fotó: 123rf.comAz amerikai tanulmány először vizsgálta önkéntesek bevonásával a többszörösen feldolgozott ételek fogyasztásának kockázatait. A kutatás résztvevőinek étkezését egy hónapig figyelték. Kiderült, hogy amikor a résztvevők erősen feldolgozott ételeket fogyasztottak, napi 500 kalóriával többet vettek magukhoz ahhoz képest, mint mikor nem feldolgozott ételt ettek – számolt be róla a BBC News.

Az amerikai Országos Egészségügyi Intézet értékelése szerint a túlzottan feldolgozott ételek valószínűleg hatással vannak az éhségérzettel kapcsolatos hormonokra, ezért folytatja az evést, aki ilyet fogyaszt.

A feldolgozott ételek pontos definícióját nehéz megadni, mondta el Kevin Hall, a tanulmány vezető kutatója hozzátéve, hogy  “olyan ez, mint a pornográfia, nehéz leírni, de az ember rögtön felismeri, ha meglátja”. Ide sorolják azokat az ételeket, amelyek csomagolásán több mint ötféle összetevő szerepel, édes vagy ízesített sós snackek, chipsek, csokoládé és más édesség, édesített üdítőitalok, instant levesek, fagyasztott vagy konzerv készételek, valamint a főként vagy teljesen cukorból, olajokból és zsírokból készült élelmiszerek.

A kutatáshoz húsz önkéntest költöztettek be egy hónapra egy laboratóriumba.

Két hétig vagy erősen feldolgozott ételeket vagy nem feldolgozott ételeket ettek, aztán a második két hétben cseréltek. A résztvevők annyit ehettek, amennyit akartak, de a kutatók minden falatot feljegyeztek, amit magukhoz vettek.

A feldolgozott étrendben olyan fogások szerepeltek, mint a quesadilla és a sült bab, míg a nem feldolgozott ételek között volt például a spenótsaláta csirkemellel, almadarabokkal, bulgurral és napraforgómaggal.

A két hétig erősen feldolgozott ételeket fogyasztók átlagosan napi 508 plusz kalóriát vettek magukhoz és nagyjából egy kilót híztak.


Hall, a cukorbetegséget, emésztőszervi és vesebetegségeket vizsgáló amerikai intézet tudósa hangsúlyozta, hogy ez az első olyan kutatás, amely ok-okozati kapcsolatot mutatott ki a túlzottan feldolgozott ételek fogyasztása és a súlygyarapodás között. “A feldolgozott ételek növelik a kalóriabevitelt, a testsúlyt és hízást okoznak” – állapította meg Hall azt is hozzáfűzve, hogy ez a kapcsolat a szélesebb népesség elhízásában is szerepet játszhat.

Hall emlékeztetett rá: az amerikai “elhízásjárványt” napi 250-300 többletkalória elfogyasztása okozza.

A kísérletben résztvevők elmondták, hogy az erősen feldolgozott és a fel nem dolgozott ételek egyaránt “finomak voltak”. Tehát nem azért ettek többet a feldolgozott ételekből, mert jobbnak találták.

A kétféle étrend tápanyagtartalmát is gondosan kiegyensúlyozták, hogy egyenlő arányban tartalmazzanak cukrot és más szénhidrátokat, zsírokat és rostokat.

Amikor az ember nem feldolgozott ételt eszik, az éhséget elfojtó hormonok egyike, a PYY szintje megnövekedik annak ellenére, hogy kevesebb kalóriát fogyaszt. A kutatás azt is kimutatta, hogy a nem feldolgozott étel fogyasztásakor az éhségérzetet kiváltó hormon szintje csökken.

A tanulmány rövid időn át, kis létszámú csoporttal készült, ezért nem világos, hogy szélesebb népességre is igazak-e a megállapításai.

Gunter Kuhnle, Readingi Egyetem tudósa szerint a jól megtervezett és végrehajtott kutatás érdekes, bár nem túl meglepő eredményt hozott. Értékelése szerint a résztvevők fogyaszthatóbbnak találták a feldolgozott ételeket, gyorsabban ették azokat és ebből kifolyólag valószínűleg tovább tartott, amíg elérték a teltségérzetet.

Mint rámutatott, a másik érdekes eredménye a tanulmánynak a kalóriánkénti költség: a feldolgozott ételek jelentősen olcsóbbak voltak, mint a nem feldolgozott ételekből álló koszt, és ennek valószínűleg szintén jelentősek a közegészségügyi vonzatai.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Csak egészség legyen?

2026. augusztus 20.

Bizonyára már mindenki felsóhajtott egyszer így: csak egészség legyen, a többi nem számít. De vajon tényleg nem számít más?

A kérdés nyilván az, mit is értünk egészség alatt. Ha maradunk a klasszikus testi-mentális egészség definíciónál, akkor az biztos nem elég a teljes egészséghez. Gondoljon csak bele, ha az orvos szerint a testi paraméterei, leletei az elvárt szintet mutatják, akkor már elégedett is az életével? Ez vajon elég ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyen? Vagy fordítva, ha valamilyen fizikai tünete van, biztos, hogy jelentős hiányt él meg az életében? Az egészséghez más is kell. Társak, emberek.

Valami, amiért érdemes élni

Amikor nézzük a kórházban a beteg gyerekeket a biztonságot nyújtó, szerető anyjuk karjaiban, boldognak látjuk őket. Pedig betegek. Ugyanakkor, ha egy egészséges embernek nincs igazi szeretetet és intimitást nyújtó kapcsolata, nem tűnik egészségesnek. Hiába érzi magát annak, pótcselekvésekbe kezd, vergődik, keresgél. Valami mást. Valamit, ami több az eddigi tapasztalatánál.

Hogy mi az a valami? Szeretet, igazi figyelem, extázis, boldogság, valami, amiért érdemes élni. Élmény. Amikor azt mondjuk: „Ez élmény volt!” – vajon mit jelent ez pontosan? Talán egy olyan pozitív végkicsengésű élethelyzetet, pillanatot, amit igazán mélyen megéltünk. Ami olyankor történik, amikor nyitottak vagyunk rá. Amit minőségi időnek élünk meg, amihez jó visszatérni gondolatban, ami később is energiát ad.

Hasmenés, leégés, balesetek - ezek a leggyakoribb nyaralás betegségek

2026. augusztus 19.

Az utazók számára gyakran jelentenek erőpróbát az országok közötti kulturális, higiénés, etikai és gazdasági különbségek. Nem csak az egészségi problémák – mint pl. a gyomor-bél panaszok, a láz és a fertőzések – elkerülése fontos. Előzetesen tájékozódni kell a célországra jellemző szokásokról, kultúráról, életmódról és politikai helyzetről.


A magyarok által legszívesebben látogatott dél-európai turisztikai célpontok esetében az egyik legfontosabb tényező a hasmenés, a balesetek, az UVA/UVB sugárzás és a tengeri csalánozók csípésének elkerülése.
Érdemes palackozott vagy forralt vizet inni és különösen figyelni a fertőtlenítésre.
Emellett tanácsos olyan gyógyszereket magunkkal vinni, amelyek segíthetnek a tüneti kezelésben, ha szükséges.
Az egészségügyi csomag része legyen a láz- és fájdalomcsillapító, a hőmérő, a görcsoldó, a hasmenés vagy székrekedés kezelésére szolgáló készítmény, és ha előírták, a malária megelőzésre szolgáló gyógyszer. 

Gyógyszerszedés - mindent a maga idejében

2026. augusztus 19.

A jól megválasztott időpontban bevett gyógyszerek sokkal hatékonyabban képesek kifejteni hatásukat, olvasható egy kutatásról szóló közleményben. Az asztmától és allergiától szenvedők számára   ennek különösen fontos jelentősége lehet.

Mikor kell bevenni a gyógyszereket?

Sokat hallottunk már arról, hogy testünk meghatározott ritmus szerint működik. Megfigyelhetjük például, hogy a nap bizonyos időszakaiban sokkal éberebbek vagyunk, aktivitásunk fokozódik, míg máskor még a legegyszerűbb feladat végrehajtása is nehezünkre esik.

Richard Martin, a National Jewish Medical and Research Center kutatóorvosa is ezen elv alapján dolgozta ki a gyógyszerek beszedésének legmegfelelőbb időpontjait.


Állítása szerint a szénanáthás tünetek -szemkönnyezés, viszketés, tüsszögés, orrfolyás - mind intenzívebben jelentkeznek reggel. Ennek megfelelően a gyógyszerek beszedésének ideális időpontja a lefekvés előtti időszakra esik, így akkor fejthetik ki hatásukat, amikor leginkább szükségünk van rá.



Az asztmás tünetek tetőzésének időpontja a hajnali négy óra körüli időszakra tehető. Ennek érdekében a kezeléshez szükséges, szájon át alkalmazott szteroidok bevételének legmegfelelőbb időpontja a délután három óra. Az inhaláló készülékek délután három és öt óra között alkalmazva a leghatásosabbak.