Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

Érdekességek2025. november 21.

Fotó: DC Studio | freepikNemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.

A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.


A modern, célzott kezeléseknek köszönhetően nagymértékben javult a betegség kimenetele, a gyerekek életminősége, lehetőségei, kilátásai – mondja dr. Constantin Tamás. A dedikáltan, gyermek reumatológiai fekvőbeteg osztályként egyedüliként a Semmelweisen működő Gyermekreumatológia Osztály vezetője hozzáteszi, hogy egy nemzetközi kutatás rámutatott: a kétezres évek előtt, a biológiai terápiák megjelenését megelőzően fiatal felnőttkorukra az érintett betegeknek akár kétharmada is átesett már valamilyen sebészeti beavatkozáson, és protézissel élt. Néhány évtizeddel később újra megvizsgálták a betegség kimenetelét az érintettek között, és ekkor mindössze egy százalék volt a műtéten átesettek aránya a biológiai terápiának köszönhetően.

Egyre jobb kezelések állnak rendelkezésre, ezek az új terápiák egy gyógyíthatatlan, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegséget fordítottak át kezelhető, kézben tartható betegséggé. Elértük azt, hogy bár kezelésekre kell járni, de a gyerekek funkcionális képességei szinte megegyeznek az ebben a betegségben nem szenvedő gyerekekével

– emeli ki a gyermekreumatológus.

A gyerekreumatológia kezeli a klasszikus, krónikus ízületi gyulladásokat gyermekkorban, amiket felnőttkorban a köznyelvben „reumás betegségnek” neveznek. A leggyakoribb gyerekkori autoimmun betegség, a krónikus ízületi gyulladás és annak különböző formái, amelyek mintegy 3-5 ezer gyereket érinthetnek ma Magyarországon.

Ezek úgynevezett multifaktoriális okokra visszavezethető betegségek, vagyis kialakulásuk hátterében több ok áll, éppen azért nincs oki terápiás lehetőség sem.

A tüneti terápiák jelenleg zömében infúziós és injekciós kezeléseket jelentenek, bár ma már van néhány lehetőség szájon át szedhető szerek használatára, és valószínűleg ezek száma növekszik majd – ismerteti dr. Constantin Tamás.

A főorvos hozzáteszi, hogy a gyermekreumatológiai betegségek közé tartoznak még a különböző szisztémás autoimmun betegségek (pl. lupus), a periodikus láz szindrómák és a különböző érgyulladások is. Utóbbiakon belül az egyik legsúlyosabb, ám szerencsére ritkán előforduló kórkép a gyermekkori agyi infarktusok többségét okozó érbetegség.

A gyermekreumatológus szerint a jövőben, a fejlődő terápiás lehetőségeknek köszönhetően a beteg gyerekek felénél felnőttkorra teljesen megszűnhet a gyulladásos folyamat, az érintettek másik fele azonban 18 éven felül is terápiára szorulhat.

„Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel közösségi adománygyűjtést szervez a Semmelweis Egyetem Alapítvány. A gyűjtés célja, hogy az összefogás erejével egy tengeralattjáró tematikájú várót és vizsgáló helyiséget tudjanak kialakítani, és egy felmatricázott, sárga tengeralattjárónak kinéző berendezés kerüljön az egyetemre. Ezzel egy olyan barátságos és támogató környezetet szeretnének kialakítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyerekek gyógyulásához.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A diabétesz megelőzése

2026. január 13.

Bármilyen betegségről legyen is szó, a megelőzés mindig az első számú „gyógyszer”. Az üzemorvosi vizsgálatoknak – a diabétesz esetében is – kiemelt szerepük van a korai felismerésben, hiszen sokan máskülönben évekig nem mennek háziorvoshoz. Dr. Bartos Tímea szerint a cukorbetegség kialakulásának megelőzése érdekében javasolt évente legalább egyszer laborvizsgálaton részt venni, és az is hasznos, ha egy családban van legalább egy vércukormérő.

Kiemelten fontos a D-vitamin-pótlás, különösen a téli időszakban, mivel hazánkban tömeges a D-vitamin hiány. A megfelelő D-vitamin-szint az inzulinrezisztencia mértékét is kedvezően befolyásolhatja. Emellett az ülőmunka és a rendszertelen étkezés is különösen kockázatos: sokaknak nincs ideje ebédelni, kapkodva esznek, vagy csak késő este pótolják a kalóriát. A megoldás a tervezhető, rendszeres étkezés, a munka közbeni rövid mozgásszünetek és a napi mozgásaktivitás növelése. A kiegyensúlyozott étrend és a testsúly normalizálása véd a diabétesz kialakulásától – ennek segítésére ma már korszerű gyógyszeres lehetőségek is rendelkezésre állnak.

„A megelőzés a mindennapok szokásaiban dől el. Kis, de következetes lépések – tervezett étkezés, napi séta, D-vitamin – évekre előre egészséget adhatnak” – összegzi a Budai Egészségközpont diabetológusa.

Néhány gondolat az elfogadásról

2026. január 12.

Töprengtem, hogy ilyenkor az év kezdetekor miről is lehetne írni, aminek gondolatai időtlenek. És akkor beugrott egy szó: elfogadás. Ez vonatkozhat személyre, tárgyra vagy általánosságban a dolgokra is. Lehet, hogy van itt még mit tennünk és csiszolnunk a jellemünkben?

Egyre nehezebben fogadjuk el, ha a másik valamit másképpen gondol, mond, tesz, irányít. Pedig miért ne lenne joga hozzá? (persze a jogi, erkölcsi, morális határokon belül!)

Sokaknak nehezére esik a másiktól való elfogadás – dologi értelemben. Akár valamilyen segítség, ajándék, adomány vagy egy tanács formájában. A különböző generációk között is ebben nagy különbségek vannak, ha ezt az egészségügy témájához kapcsoljuk. Erről is fogunk írni az elkövetkező hónapokban a Patika Magazinban most induló rovatban, „Generációs gondolatok” címmel. Ezek az emberek nem akarják, nem tudják, vagy akár szégyellik elfogadni a segítséget, mert azt hiszik, hogy nekik önmaguknak kell megküzdeniük az életben mindennel, mert akkor látszanak erősnek.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásai

2026. január 12.

A kávéfogyasztás egészségmegőrző hatásait számos kutatás igazolta, köztük a Semmelweis Egyetemé is. Nem mindegy azonban, hogyan fogyasztjuk az italt: feketén, tejjel, cukorral esetleg szűrve. Szabó Adrienn, az intézmény dietetikusa azt tanácsolja, aki rendszeresen kávézik és még tovább szeretné fokozni annak jótékony hatásait, az inkább világosabb pörkölésű kávét igyon, mert így érvényesülnek leginkább a benne található egészséges növényi vegyületek.



„A kávét tipikusan a káros szenvedélyek közé szokták sorolni az emberek, pedig sok kutatás megerősítette egészségvédő hatásait. A mérsékelt kávéfogyasztás (maximum napi 400 mg koffein, vagy 3-4 csésze) csökkentheti többek között a cukorbetegség, a szív-érrendszeri betegségek, egyes daganatok és a Parkinson-kór előfordulási rizikóját is” – kezdi Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem Szakrendelő Intézetének dietetikusa.