Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

Érdekességek2025. november 21.

Fotó: DC Studio | freepikNemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.

A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.


A modern, célzott kezeléseknek köszönhetően nagymértékben javult a betegség kimenetele, a gyerekek életminősége, lehetőségei, kilátásai – mondja dr. Constantin Tamás. A dedikáltan, gyermek reumatológiai fekvőbeteg osztályként egyedüliként a Semmelweisen működő Gyermekreumatológia Osztály vezetője hozzáteszi, hogy egy nemzetközi kutatás rámutatott: a kétezres évek előtt, a biológiai terápiák megjelenését megelőzően fiatal felnőttkorukra az érintett betegeknek akár kétharmada is átesett már valamilyen sebészeti beavatkozáson, és protézissel élt. Néhány évtizeddel később újra megvizsgálták a betegség kimenetelét az érintettek között, és ekkor mindössze egy százalék volt a műtéten átesettek aránya a biológiai terápiának köszönhetően.

Egyre jobb kezelések állnak rendelkezésre, ezek az új terápiák egy gyógyíthatatlan, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegséget fordítottak át kezelhető, kézben tartható betegséggé. Elértük azt, hogy bár kezelésekre kell járni, de a gyerekek funkcionális képességei szinte megegyeznek az ebben a betegségben nem szenvedő gyerekekével

– emeli ki a gyermekreumatológus.

A gyerekreumatológia kezeli a klasszikus, krónikus ízületi gyulladásokat gyermekkorban, amiket felnőttkorban a köznyelvben „reumás betegségnek” neveznek. A leggyakoribb gyerekkori autoimmun betegség, a krónikus ízületi gyulladás és annak különböző formái, amelyek mintegy 3-5 ezer gyereket érinthetnek ma Magyarországon.

Ezek úgynevezett multifaktoriális okokra visszavezethető betegségek, vagyis kialakulásuk hátterében több ok áll, éppen azért nincs oki terápiás lehetőség sem.

A tüneti terápiák jelenleg zömében infúziós és injekciós kezeléseket jelentenek, bár ma már van néhány lehetőség szájon át szedhető szerek használatára, és valószínűleg ezek száma növekszik majd – ismerteti dr. Constantin Tamás.

A főorvos hozzáteszi, hogy a gyermekreumatológiai betegségek közé tartoznak még a különböző szisztémás autoimmun betegségek (pl. lupus), a periodikus láz szindrómák és a különböző érgyulladások is. Utóbbiakon belül az egyik legsúlyosabb, ám szerencsére ritkán előforduló kórkép a gyermekkori agyi infarktusok többségét okozó érbetegség.

A gyermekreumatológus szerint a jövőben, a fejlődő terápiás lehetőségeknek köszönhetően a beteg gyerekek felénél felnőttkorra teljesen megszűnhet a gyulladásos folyamat, az érintettek másik fele azonban 18 éven felül is terápiára szorulhat.

„Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel közösségi adománygyűjtést szervez a Semmelweis Egyetem Alapítvány. A gyűjtés célja, hogy az összefogás erejével egy tengeralattjáró tematikájú várót és vizsgáló helyiséget tudjanak kialakítani, és egy felmatricázott, sárga tengeralattjárónak kinéző berendezés kerüljön az egyetemre. Ezzel egy olyan barátságos és támogató környezetet szeretnének kialakítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyerekek gyógyulásához.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.