Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hideg időben erősödhet a reumatológiai betegségben szenvedő gyerekek fájdalma

Érdekességek2025. november 21.

Fotó: DC Studio | freepikNemcsak az idős emberek szenvedhetnek reumatológiai betegségekben, hanem a kisgyermekek is, a hűvös idő pedig fokozhatja a fájdalomérzékenységet, hiszen ilyenkor az ízületi folyadék sűrűbbé válik, és lassul a vérkeringés is. Kevesen tudják, hogy gyermekkori reumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak, több kisgyermeket érintenek, mint az asztma vagy az egyes típusú cukorbetegség. A Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján országos hatáskörrel kezelik a krónikus gyermekreumatológiai betegségben szenvedő gyerekeket.

A gyermekreumatológiai kórképek a leggyakoribb krónikus gyermekkori autoimmun megbetegedések közé tartoznak, jóllehet gyermekek esetében sokkal ritkábban beszélünk krónikus betegségről, mint felnőtteknél. A betegség kezelésében mérföldkő volt 2013-ban hazánk első, gyermekegészségügyi intézményben működő biológiai terápiás központjának megnyitása a Gyermekgyógyászati Klinika Tűzoltó utcai Részlegén. Naponta harminc beteget látnak el itt, az elmúlt 12 évben pedig több mint tízezer reumatológiai betegségben szenvedő gyermek kaphatott esélyt egy jobb életminőségre. A biológiai terápiák ugyanis áttörést hoztak: míg néhány évitizede az érintettek felnőttként súlyos mozgáskorlátozottsággal voltak kénytelek élni, mostanra életkilátásaik megegyeznek az egészséges gyermekekével.


A modern, célzott kezeléseknek köszönhetően nagymértékben javult a betegség kimenetele, a gyerekek életminősége, lehetőségei, kilátásai – mondja dr. Constantin Tamás. A dedikáltan, gyermek reumatológiai fekvőbeteg osztályként egyedüliként a Semmelweisen működő Gyermekreumatológia Osztály vezetője hozzáteszi, hogy egy nemzetközi kutatás rámutatott: a kétezres évek előtt, a biológiai terápiák megjelenését megelőzően fiatal felnőttkorukra az érintett betegeknek akár kétharmada is átesett már valamilyen sebészeti beavatkozáson, és protézissel élt. Néhány évtizeddel később újra megvizsgálták a betegség kimenetelét az érintettek között, és ekkor mindössze egy százalék volt a műtéten átesettek aránya a biológiai terápiának köszönhetően.

Egyre jobb kezelések állnak rendelkezésre, ezek az új terápiák egy gyógyíthatatlan, súlyos mozgáskorlátozottsághoz vezető betegséget fordítottak át kezelhető, kézben tartható betegséggé. Elértük azt, hogy bár kezelésekre kell járni, de a gyerekek funkcionális képességei szinte megegyeznek az ebben a betegségben nem szenvedő gyerekekével

– emeli ki a gyermekreumatológus.

A gyerekreumatológia kezeli a klasszikus, krónikus ízületi gyulladásokat gyermekkorban, amiket felnőttkorban a köznyelvben „reumás betegségnek” neveznek. A leggyakoribb gyerekkori autoimmun betegség, a krónikus ízületi gyulladás és annak különböző formái, amelyek mintegy 3-5 ezer gyereket érinthetnek ma Magyarországon.

Ezek úgynevezett multifaktoriális okokra visszavezethető betegségek, vagyis kialakulásuk hátterében több ok áll, éppen azért nincs oki terápiás lehetőség sem.

A tüneti terápiák jelenleg zömében infúziós és injekciós kezeléseket jelentenek, bár ma már van néhány lehetőség szájon át szedhető szerek használatára, és valószínűleg ezek száma növekszik majd – ismerteti dr. Constantin Tamás.

A főorvos hozzáteszi, hogy a gyermekreumatológiai betegségek közé tartoznak még a különböző szisztémás autoimmun betegségek (pl. lupus), a periodikus láz szindrómák és a különböző érgyulladások is. Utóbbiakon belül az egyik legsúlyosabb, ám szerencsére ritkán előforduló kórkép a gyermekkori agyi infarktusok többségét okozó érbetegség.

A gyermekreumatológus szerint a jövőben, a fejlődő terápiás lehetőségeknek köszönhetően a beteg gyerekek felénél felnőttkorra teljesen megszűnhet a gyulladásos folyamat, az érintettek másik fele azonban 18 éven felül is terápiára szorulhat.

„Azokért, akiknek a legnagyobb szüksége van rá” címmel közösségi adománygyűjtést szervez a Semmelweis Egyetem Alapítvány. A gyűjtés célja, hogy az összefogás erejével egy tengeralattjáró tematikájú várót és vizsgáló helyiséget tudjanak kialakítani, és egy felmatricázott, sárga tengeralattjárónak kinéző berendezés kerüljön az egyetemre. Ezzel egy olyan barátságos és támogató környezetet szeretnének kialakítani, amely a legmodernebb feltételeket teremti meg a gyerekek gyógyulásához.

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Forrás: semmelweis.hu


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.