Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Heti két óra a természetben a jó egészség elengedhetetlen feltétele

Érdekességek2023. január 09.

Fotó: 123rf.com

Heti két óra eltöltése a természetben jelentősen növeli az egészséget, a jólétet, még úgy is, ha csak egyszerűen üldögél az ember és élvezi a nyugalmat – vélik brit kutatók.

A szabadidő parkokban, erdőkben vagy strandokon való eltöltésének fizikai és mentális hatásai jól ismertek, de ez az első olyan nagy kutatás, amely kiderítette, mennyi idő szükséges ezen hatások eléréséhez – olvasható a Phys.org tudományos ismeretterjesztő hírportálon.

Az Exeteri Egyetem orvostudományi karának kutatói húszezer embert kérdeztek ki Angliában előző heti tevékenységükről. Rossz egészségi állapotra panaszkodott azoknak az egynegyede, akik csekély vagy semennyi időt nem töltöttek el a természetben, és mintegy fele elégedetlen is volt az életével. Azoknak viszont, akik legkevesebb két órát eltöltöttek a természetben, csupán egyhetedük panaszkodott rossz egészségi állapotra és egyharmada volt elégedetlen életével.

“Igazán az lepett meg minket, hogy ez minden csoportra fennáll, fiatalra és idősre, gazdagra és szegényre, városi és vidéki emberre egyaránt” – mondta Mathew White, a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmány vezetőszerzője.

Azokra is fennáll, akik tartós betegségben szenvednek, vagy fogyatékosok. “Tehát a kiszabadulás a természetbe mindenkire jó hatással van. És nem kell, hogy testedzést végezzünk, a padon való üldögélés is elégséges” – tette hozzá.

A kutatókat az is meglepte, hogy egyáltalán nem számít az, hogy ez a két óra egybefüggő volt, vagy több rövidebb időszakból áll, és az sem, hogy városi parkba, erdőbe, vagy strandra mentek az emberek. 

Nem mérték azt, hogy az emberek mennyi időt töltöttek el saját kertjükben. White elmondta, hogy az emberek fele kertjére inkább teherként és nem élvezetként tekint.

Az adatok azt mutatták, hogy két óra volt az a küszöbérték, amelynek pozitív hatásai voltak: a természetben eltöltött jóval több időnek sem volt plusz hatása az egészségre.


Fotó: 123rf.com

A tanulmánynak nem az volt a célja, hogy kiderítsék, a természetnek miért van áldásos hatása. White szerint a nyugalom lehet a kulcs. “Az emberek többsége rendszeresen többszörös nyomás alatt áll. Ha kimegy a természetbe, ott nyugalom honol, pihentető, és időt biztosít arra, hogy elkezdhessük feldolgozni a dolgokat” – magyarázta.

“Egyre inkább az találjuk, hogy fontos a biodiverzitás gazdagsága. Ugyanebben a felmérésben 4500 ember követtünk nyomon, és azt találtuk, hogy ha páratlan természeti szépséggel vagy különleges tudományos jelentőséggel bír az a hely, ahol szabadiejüket eltöltötték, akkor stresszes állapotuk jobban oldódott” – tette hozzá.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.