Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Heparin tartalmú krémek trombózis ellen?

Érdekességek2022. május 26.

Fotó: gettyimages.com

A mélyvénás trombózis életveszélyes állapot, így annak megelőzésére nagy hangsúlyt kell fordítani. De vajon mik járulnak hozzá a prevencióhoz? A mozgás? A heparint is tartalmazó krémek? Vagy csakis a véralvadásgátlók? A választ prof. Blaskó Györgytől, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistájától tudtuk meg.

Kiket veszélyeztet a mélyvénás trombózis?

Mélyvénás trombózis az az állapot, amikor egy mélyebben fekvő vénában vérrög keletkezik, ami elzárja a véráramlás útját. Nagy veszélye, hogy ez a vérrög leszakadhat (vagy egy-egy része), és a tüdőbe kerülve életveszélyes tüdőembóliát okoz. Az állapotra vannak hajlamosító tényezők, így akiknél valamelyik fennáll (főleg, ha több, mivel akkor a rizikó hatványozódik), érdemes odafigyelniük a megelőzésre!

Trombózisra hajlamosító tényezők

A trombózis megelőzésének hatékony módjai

Akár nagy, akár alacsony trombózis-rizikóval rendelkezik valaki, a megfelelő életmód követésének nagy szerepe van a prevencióban. A súlyfelesleg leadása, a rendszeres testmozgás, a dohányzás abbahagyása, az egészséges étkezés, a bőséges folyadékfogyasztás mind nagyban hozzájárul a vérrögök kialakulásának elkerüléséhez.

“Nagyon fontos, hogy azok, akik magasabb trombózis-rizikóval rendelkeznek, kérjék ki szakorvos véleményét arról, kell-e nekik valamilyen véralvadásgátlót alkalmazniuk. Ez lehet ideiglenes terápia (pl. terhesség, gipszrögzítés, repülőút stb. Során), de előfordulhat (pl. súlyos trombofília, korábbi trombózis vagy több rizikófaktor fennállása esetén), hogy az érintett élete végéig antikoaguláns (véralvadásgátló) kezelésre szorul”- mondja prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája.


Védenek a heparint tartalmazó krémek?

Fotó: 123rf.com

Leginkább visszértágulatokra való krémek, gélek gyakori összetevője a heparin, mely köztudottan egy elterjedt véralvadásgátló szer. Így sokan trombózis-megelőzés céljából vásárolják, ám nem árt a teljes képet tudni róluk. Ezek a készítmények elsősorban a vénafal erősítését szolgálják, valamint azt, hogy a visszértágulatok okozta nehézláb érzést és fájdalmat enyhítsék. Viszont a heparin csakis kizárólag a bőr alá, a vénába adva képes hatását kifejteni. Mind a heparin, mind az LMWH (alacsony molekulatömegű heparin) injekció útján juttatható be, a krémből gyakorlatilag semmi nem kerül a keringésbe. Éppen ezért ezek a krémek/gélek önmagukban trombózis megelőzéshez nem hatékonyak! (Ugyanakkor a heparin gélnek van valamennyi fájdalomcsillapító hatása).


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.