Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Házi patika felülvizsgálata

Érdekességek2025. február 14.

Ilyenkor, év elején célszerű felülvizsgálni az otthon tartott gyógyszereket, kötszereket.

Házi patika felülvizsgálata - Fotó: olyapylypenko © 123RF.comBetegség, rosszullét, háztartási baleset bármikor bekövetkezhet, ezért kell, hogy mindig legyenek otthon alapvető gyógyszerek, amiket szükséges esetekben alkalmazni lehet.
Ezért a házi patika fontos, és rendben tartása, rendszeres felülvizsgálata is lényeges.
A lejárt gyógyszereket vissza kell vinni a gyógyszertárba.
Az elhasznált, kifogyott készítmények pótlásáról pedig gondoskodni kell.
A házi patika alapszabálya: a megfelelő gyógyszereket a megfelelő helyen kell tárolni.
Minden esetben követni kell a gyógyszeresdobozokon feltüntetett tárolási előírásokat.
Száraz, hűvös, fénytől védett hely a megfelelő, ezért a fürdőszoba vagy a konyha a legrosszabb választás. Kerülendő a fűtőtesthez vagy ablakhoz közeli elhelyezés is. Nem előírásszerű tárolás esetén a szemmel látható változások mellett (pl. tabletták felpuhulása, színbeli változása) szemmel nem látható változások is történnek, jelentős veszélyt hordozva magukban. A párás, meleg levegő, az erős fény a gyógyszerek hatóanyagainak a bomlását okozhatják: a hatóanyag bomlása egészségkárosító lehet.
Lényeges tudni, hogy a lejárati idő csak előírásszerű tárolás esetén érvényes. A gyógyszereket gyermekek által el nem érhető helyen kell tartani!
A hűtőszekrényben tartandó készítményeket (pl. egyes kúpok, szemcseppek) az élelmiszerektől elkülönítve, lehetőleg lezárt dobozban kell tárolni.
A házi patika összeállításánál figyelembe kell venni azt, hogy milyen betegségek, tünetek orvoslására alkalmas gyógyszert kell otthon tartani, és ki(k)nek lehet szükségük arra a gyógyszerre. Nem mindegy, hogy hány éves, milyen alapbetegséggel küzd, milyen egyéb gyógyszereket szed, netán várandós kismama-e a házi patikát használó családtag.
Mindenkinek lehet szüksége fájdalomcsillapítóra, de a kisgyermekkor, a várandósság, a meglévő gyomorfekély vagy refluxbetegség, máj- vagy vesebetegség okán, esetleges gyógyszerérzékenység alapján mindenkinek más-más hatóanyag, más-más erősségben szükséges. Ebből következik, hogy a házi patika összeállításában a háziorvosra és a gyógyszerészre kell támaszkodni. Tudni kell, hogy melyik gyógyszer kinek, milyen problémájára, milyen dózisokban (mennyi tabletta, napi hány alkalommal stb.) alkalmazható.
A házi patika nem olyan „egységcsomag”, amit a szomszédtól el lehet kérni, és aztán visszaadni neki, ha már nincs rá szükség. Személyre szabott – azaz életkorra, egészségi állapotra, egyéb szedett gyógyszerekre stb. is tekintettel lévő gyógyszercsomagra mindenkinek szüksége van.


Mit tartalmazzon a házi patika?

A rendszeresen szedett – esetleg vényre kapható – gyógyszerek mellett a következő, recept nélkül is megvásárolható készítményeket ajánlott a házi patika dobozában tartani:

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.