Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Házi kedvencek: ivartalanítás pro és kontra

Érdekességek2023. október 28.

Amerikai kutatások és tanulmányok is igazolják, hogy azok a szuka kutyák, amelyeknek nem lett eltávolítva, vagy legalább 6 éves koráig nem lett eltávolítva a petefészkük, hosszabb ideig élnek. Legtöbbször a kutyák és macskák ivartalanítása mellett szólnak az érvek, de Dr. Kopócsi Andrea holisztikus állatorvos, homeopata szerint érdemes a másik oldalt is megvizsgálni a döntés előtt. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, a felépülés sokkal gyorsabban és kíméletesebben megy végbe, ha természetes gyógyszerekkel megtámogatjuk.

Nyugat-Európában és az USA-ban már évtizedek óta gyakorlat, hogy 3-6 hónapos korban ivartalanítják a kutyákat és macskákat, sőt egyre gyakrabban végzik el ezt a műveletet 6 hetes és 3 hónapos kor között, mondván ilyen korban könnyebben és gyorsabban végezhetők el a műtétek, a sebgyógyulás gyorsabb, és általában komplikációk nélkül megy végbe. Ugyanakkor az ivartalanítás hátrányaival is érdemes foglalkozni Dr. Kopócsi Andrea állatorvos szerint, ugyanis több tanulmány igazolja, hogy például a petefészkek megtartása meghatározza az élettartamot.

„Jelenleg sajnos az állatorvosok nagy része, a tenyésztők többsége, valamint az összes menhely a petefészek minél korábbi eltávolítását (6 hónapos korban vagy előtte) javasolja. Ennek a döntésnek a legfőbb oka jelenleg a nem kívánt túlszaporulat meggátlása. Viszont ezzel előidézhetünk számos nem kívánt betegséget is, így saját kiskendvencünk esetében a döntés előtt érdemes tájékozódni” – hívta föl a figyelmet az állatorvos, majd elmondta, hogy az ivartalanítás hátrányai közé tartozik az elhízás, a cukorbetegség, a húgyúti fertőzések, a vizelet inkontinencia, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, a pajzsmirigy alulműködés, bizonyos daganatos betegségek, valamint a csípődiszplázia fokozott kockázata is.

„Véleményem szerint a kan kutyákat nem szükséges ivartalanítani, kivéve, ha azt valamilyen egészségügyi probléma indokolja. Szuka kutyák esetében az idős korban viszonylag gyakran előforduló gennyes méhgyulladás megelőzése érdekében 5-6 éves korban érdemes elvégezni a műtétet. Ha az ivartalanítás mellett dönt a gazdi, érdemes természetes készítményekkel támogatni a gyógyulást” – hangsúlyozta az állatorvos.


Dr. Kopócsi Andrea állatorvos

A UC Davis Állatorvosi Egyetem (University of California Davis Veterinary Medicine) 758 golden retriever kutya adatait dolgozta fel kutatásában. * Ebből az derült ki, hogy az 1 éves kor előtt ivartalanított kan és szuka kutyák esetében számos betegség előfordulása megnövekedett.

A kutyák ivartalanításának hatása ízületi betegségekre és rákos megbetegedésekre Golden retrievereknél

*UC Davis Állatorvosi Egyetem (University of California Davis Veterinary Medicine) 2013-as kutatása.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.