Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hatékony fellépés a TNBC ellen

Érdekességek2025. november 04.

A kevésbé gyakori, de agresszív TNBC a hazánkban diagnosztizált és tipizált melldaganatos esetek mintegy 10%-át teszi ki[2]. Ez az arány a fiatalabb nők körében ugyanakkor jelentősen magasabb: a 40 év alatti betegek 25%-át TNBC-vel diagnosztizálják, illetve az összes TNBC-s eset csaknem egyharmada az 50 év alatti nőket érinti.[2]

Fotó: anastasiakazakova | freepikBár az emlőrák összességében a kedvezőbb túlélésű daganatok közé tartozik[1], és az elmúlt évtizedben 73,1%-ról 74,2%-ra nőtt a betegség ötéves túlélési rátája[2], a TNBC-típus továbbra is a legkedvezőtlenebb ötéves túlélési mutatókkal rendelkezik: 10 TNBC-vel diagnosztizált betegből mindössze 6 éri meg a diagnózist követő 5. évet.[2]

A TNBC kezelésére a kemoterápia mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák a már hazánkban is elérhető korszerű immunterápiát, ami jelentősen javíthat a TNBC-vel diagnosztizált betegcsoport túlélési esélyein.[4]

Magyarországon a közfinanszírozott, szervezett mellrákszűrés jelenleg 45 éves kortól érhető el.[5] A rendelkezésre álló adatok azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a diagnosztizált esetek nem elhanyagolható része ennél fiatalabb életkorban fordul elő. 2020-ban a frissen felfedezett emlőrákos esetek több mint 20%-a az 50 év alattiak körében született (5%-a pedig a 40 év alatti korosztályban).[3]

A szakemberek rámutatnak: a fiatalabb nők érzékenyítése, hosszú távon pedig akár a szűrési protokollok optimalizálása azért is fontos, mert a szűrési korhatár alatti nőket nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják a mellrák előrehaladottabb stádiumában, és emiatt lényegesen kisebb eséllyel kapnak neoadjuváns, azaz a műtéti kezelést megelőző terápiát, mint az idősebb korosztályba tartozó betegtársaik.[6]

Az időben felismert daganat esetén a neoadjuváns kezelés alkalmazása többek között csökkentheti a daganat méretét, javíthatja a műtéti lehetőségeket, és korai visszajelzést adhat a gyógyszer hatásáról.[7]


Személyes rizikótényezők – fiatalon kell megismerni

Mellrák bárkinél kialakulhat; ez többnyire a genetikai adottságok, illetve a környezeti hatások kölcsönhatásának az eredménye, ám a betegség kialakulásának esélyét befolyásolhatják egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők is.[8]

„Saját példám mutatta meg, hogy soha nem lehetsz túl fiatal a mellrákhoz” – fogalmazott Czinki Adriána, az Egészség Hídja Egyesület képviselője, akit nyolc évvel ezelőtt, 26 éves korában diagnosztizáltak tripla negatív mellrákkal. Hozzátette: betegszervezeti munkájában is prioritás a fiatal nők érzékenyítése és a személyes rizikótényezők korai megismertetése. „Több korai diagnózis születne, és még többen gyógyulhatnának meg, ha családi beszédtéma lenne a mellrák, és a lányok már a húszas éveikben tisztában lennének a betegséggel, az addig esetleg nem ismert családi kockázatokkal és az önvizsgálat fontosságával.”

A megszólaló szakértők rámutattak: ha valaki gyanús elváltozást talál a mellében, mindenképpen – halogatás nélkül – forduljon orvoshoz. Ilyen eltérés lehet, például, az emlőben vagy a hónaljárokban tapintható csomó, a részleges vagy a teljes mellet érintő duzzanat, a mell vagy a mellbimbó bőrének megváltozása: kivörösödés, irritáció, pikkelyesedés, megvastagodás vagy gödrösödés, a mellbimbó váladékozása, illetve az is, ha a mellbimbó érzékennyé válik, befordul vagy kisebesedik.[8]

A rendszeresen elvégzett havi önvizsgálat minden nőnek javasolt, de különösen figyelniük kell magukra azoknak, akiknek tudomásuk van hajlamosító genetikai tényező(k) jelenlétéről, illetve ha a családjukban már előfordult emlődaganat.[8]

Egyes esetekben növelheti a mellrák kialakulásának a kockázatát a hormonpótló kezelés; ha valaki 30 éves koráig nem szült; ha szokatlanul korán volt az első menstruációja, továbbá ha későn lépett a változókorba.[8]

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás, a rendszeres testmozgás, valamint az alkohol és a dohányzás mellőzése is.


[1] Kiss Z, et al. Improvements In Cancer Survival In Hungary: A Nationwide Epidemiology Study Between 2011–2019 Based On A Health Insurance Fund;. Front Oncol. Volume 15 – 2025 | doi: 10.3389/fonc.2025.1446611
[2] Darida M, et al. Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study. Front Oncol. 2024. doi: 10.3389/fonc.2025.1465511
[3] Kiss Z, et al. Opposite trends in incidence of breast cancer in young and old female cohorts in Hungary and the impact of the COVID–19 pandemic: a nationwide study between 2011–2020. Supplementary appendix. Front Oncol, 2023. PubMed ID: 40231260 doi: 10.3389/fonc.2023.1182170
[4] Schmid P, et al. Overall Survival with Pembrolizumab in Early-Stage Triple-Negative Breast Cancer.
Published September 15, 2024 N Engl J Med 2024;391:1981-1991. DOI: 10.1056/NEJMoa2409932 VOL. 391 NO. 21
[5] https://egeszsegvonal.gov.hu/maradj-egeszseges/szurovizsgalatok/emloszures.html. Utolsó hozzáférés: 2025. 09. 25.
[6] Fabiano V, et al. Breast Cancer in Young Women Presents With More Aggressive Pathologic Characteristics: Retrospective Analysis From an Argentine National Database. JCO Glob Oncol. 2020 Apr;6:639-646. doi: 10.1200/JGO.19.00228.
[7] https://klinikaionkologia.hu/az-emlorak-korszeru-neoadjuvans-kezelese/ Utolsó hozzáférés: 2025. 09. 25.
[8] https://egeszsegvonal.gov.hu/egeszseg-a-z/e-e/emlorak-mellrak.html Utolsó hozzáférés: 2025. 09. 25.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen idegrendszeri tüneteknél javasolt EMG vizsgálat?

2026. április 15.

Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri, és az ENG-vel (elektroneurográfia) együtt alkalmazzák a perifériás idegrendszer: idegek, az ideg-izom kapcsolat és az izomszövet betegségeinek diagnosztizálására. Éppen ezért sokszor ez a vizsgálat szükséges az olyan jellegű panaszok okának kiderítéséhez, mint az izomgyengeség, izomgörcsök, izomsorvadás. Dr. Szabó Boglárka, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa mutatja be az eljárást.

Mit vizsgál az EMG?

Az ENG és az EMG vizsgálatok az idegrendszer környéki vagy más néven perifériás részének vizsgálatára alkalmasak, tehát a központi idegrendszer problémái ezekkel az eljárásokkal nem felderíthetők.

– Az ENG (elektroneurográfia) vizsgálat a perifériás idegek működésének mérésére szolgál. A módszer lényege, hogy enyhe elektromos impulzusokat adnak az idegnek, és az izom felett a  bőrre helyezett elektródán keresztül rögzítik a válaszreakciót, a vizsgálatot elsősorban a végtagokon végzik.

– Az EMG (elektromiográfia) vizsgálat az izmok elektromos aktivitását méri fel, miközben egy vékony tűelektródát vezetnek az izomba a nyugalmi, valamint akaratlagos izommunka alatti elektromos tevékenység rögzítésére. Az eljárással tehát az izmok és az őket irányító idegek működése vizsgálható. Azt méri, hogy az izmok milyen elektromos aktivitást produkálnak nyugalomban és összehúzódáskor.

A gyerekek háromnegyedének van valamilyen harapási rendellenessége

2026. április 15.

Miközben a fogszuvasodás előfordulása évtizedek óta csökkenő tendenciát mutat Európában, egy kevésbé ismert, ám annál súlyosabb jelenség robbanásszerű növekedésnek indult. A harapási rendellenességek aránya ma már eléri a 65-75 százalékot a gyermekek és fiatalok körében, és bár minden második vagy harmadik gyermek érintett, a szülők és az egészségügyi rendszer jelentős része mégsem fordít elegendő figyelmet a problémára. A felismerés így gyakran éveket késik, miközben a szakértők szerint az eltérések nagy része már 6-8 éves korban észlelhető lenne, és korai kezeléssel elkerülhetők lennének a későbbi, akár élethosszig tartó egészségkárosodások.

Habár a szülők számára gyakran tűnik úgy, hogy egyre többet „szájalnak” a gyerekek, valójában érdekes tendenciát figyelhetünk meg a mai ember arcszerkezetében: a modern állkapocs átlagosan 30-40%-kal kisebb, mint őseinké volt 300 évvel ezelőtt. A modern életmód – a puha ételek térnyerése és a csökkent rágásterhelés, a szoptatás időtartamának rövidülése, vagy éppen a tartós cumihasználat – olyan fejlődési irányba tolta el a fogívek és az állkapocs fejlődését, amelynek következményei messze túlmutatnak az esztétikai kérdéseken. A probléma gyökerét jól szemlélteti, hogy még Európában a gyerekek 75%-a küzd valamilyen harapási rendellenességgel, ez a természetes táplálkozást folytató őslakos közösségekben csupán 5-15%-ra tehető.

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.