Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?
Érdekességek2026. június 22.
A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?
Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.
A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.
Az indiai bölcsek szerint, ha gyakran vagyunk dühösek, haragosak, ha gyakran szorongunk, akkor a 40 millió szívdobbanás a 12 helyett csak 10 hónapra elegendő, tehát évente két hónapot elveszítünk az életünkből.
De a bölcsek tanácsot is adtak: ha megőrizzük nyugalmunkat, nem támadunk, de nem is hátrálunk, nincs bennünk düh, sőt mások javát szolgáljuk, akkor a 40 millió szívdobbanás 14 hónapra is elegendő lesz, így életünket jócskán megnyújthatjuk.
Dr. Szarvasházi Judit
főszerkesztő-gyógyszerész
forrás: Patika Magazin
