Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hat évig voltam gyógyszerfüggő...

Érdekességek2018. február 01.

Magyarország depressziós nemzet, egy kutatás szerint ma minden ötödik ember depressziós. Ugyanakkor szárnyra kaptak olyan vélemények is, miszerint a pszichiátria nem nyújt segítséget a depressziósoknak, és nagyon sokszor félrediagnosztizálja őket, valamint - teljesen szükségtelenül - gyógyszerekkel tömi. Gyógyszerekkel, melyeknek életveszélyes mellékhatásaik vannak...  

6 évig voltam gyógyszerfüggő. Majdnem belehaltam. Másfél éve inspirálom depressziós, vagy egyszerűen csak megfáradt sorstársaimat blogommal. 

Kérdőíves felmérésemet 208 ember töltötte ki. Olyanok, akik saját meglátásuk (orvosi diagnózis) alapján depressziósak, vagy már megérintette őket a depresszió szele...

A kérdőív alapján látható, hogy a hölgyeket jobban érinti (érdekli?) a téma, mert 94 %-ban ők vettek részt a felmérésben. A kitöltők az 51-60 év közötti korosztályból kerültek ki a legnagyobb arányban, 34 %-ban.   Kérdeztem, mióta szenvednek depresszióban, és erre 78 fő, a felmérésben résztvevők 37,5 %-a felelte azt, hogy több, mint 10 éve. 11,54 %-uk (24 fő) 4-5 éve, és legkisebb arányban azok képviseltették magukat, akik 1 éve (3,37 %).


142 fő nyilatkozta azt, hogy már igénybe vett élete során pszichiáteri segítséget, ez a kitöltők 68,27 %-a.  58-an találták hatékonynak a pszichiáteri segítséget, ami azt jelenti, hogy 40,85 %-a azoknak, akik valaha is orvoshoz fordultak a problémáikkal. 52,11 %-a (74 fő) egyáltalán nem találta hatékonynak, 10 fő (7,04 %) pedig nem nyilatkozott a kérdésről. 

Ezután a gyógyszereket vettem górcső alá. Kíváncsi voltam, vajon szednek-e rendszeresen nyugtatót, antidepresszánst a felmérésben résztvevők. 

104-en nyilatkoztak úgy, hogy rendszeresen szednek gyógyszert, ami a kérdőívet kitöltőknek pont a fele (és a pszichiáterhez fordulóknak a 73,24 %-a). Hébe-hóba nyúlnak a gyógyszeresdoboz után 51-en, vagyis a kérdőívet kitöltők 24,5 %-a, a pszichiáteri segítséget igénybe vevők 35,92 %-a. 

A felmérésből egyértelműen kiderül, hogy több fő szed gyógyszert (155), mint ahányan jelölték, hogy vettek már életükben igénybe pszichiáteri segítséget. Arra a kérdésre, hogy hatékonynak érzik-e a gyógyszereket, 88 fő válaszolt igennel (vagyis az összes gyógyszerszedőnek az 56,77 %-a), 48 nemmel (30,97 %), 19-en nem tudták megítélni (12,26 %).

Mellékhatásokról ne kérdezze orvosát...
A kérdőív kitöltői ilyenekről számoltak be: úgy éreztem magam, mintha üvegbe lennék zárva, belül ordított a lelkem; tükörbe nézve nem ismertem már fel magam; álmos, kedvetlen, érdektelen voltam; szédülés, fáradtság; aluszékonyság, alvászavar; állandó fejfájás; meghíztam; teljesen letompít, elvesztettem az identitásomat, úgy érzem, egy „zombi” lény maradtam; rémálmaim voltak, pánikrohamok gyötörtek; nem volt logikus a gondolkodásom; hamarabb sírok; lábszár ödéma; öngyilkossági gondolatok; felpörgök, nem tudok aludni; a legnehezebben viselhető a szex nemkívánása; egész nap fáj tőle a gyomrom, félek emberek közé menni; gyors pulzust, magas vérnyomást, és hőhullámokat okozott; a legelsőtől olyan durva hányingerem volt, hogy az ételfotók látványát sem bírtam, nemhogy az ételekét; kézremegés, ingerlékenység, türelmetlenség; minden mindegy állapot; már csak árnyéka vagyok egykori önmagamnak, nem tudok okosan, határozottan dönteni, néha magamra sem ismerek; inkontinencia, vesefájás; bőrkiütés, hajhullás, állandó hasmenés, fogyás; nem tudok koncentrálni; elkezdtem egy fajtát 2x1 adagolásban, másnap reggel eszméletvesztésem volt, elvitt a mentő; dettó, mint a depresszió tünetei; mellváladékozás, menzesz elmaradása; dührohamok; mánia; kényszermozgások; artikulációs nehézségek; egyensúlyzavar

Segíts magadon...
Arra a kérdésre, hogy a pszichiáteren kívül milyen segítséget vettek még igénybe, és mi az, amivel önmagukat húzták (húzzák) ki a gödörből, a legváltozatosabb válaszok születtek. Segítséget jelent a pszichológus; mentálhigiénés tanácsadó; katolikus pap; pszichológiai, önfejlesztő könyvek, cikkek, fórumok olvasása, motivációs videók nézése; a lakásból való kimozdulás, mozgás, séta, kerékpározás, torna, úszás;  barátokkal beszélgetés; vitaminpótlás; gyógyteák fogyasztása; masszázs, relaxáció, meditáció; éneklés, zenehallgatás; jóga; reiki; természetgyógyászat, kineziológia, agykontroll, ezoterikus módszerek; kreatív tevékenységek: rajz, gyöngyfűzés, kerámia, főzés, blogolás, varrás, tánc, hímzés; vallás, imádkozás; hitrendszerek lebontása, élethelyzetek átértékelése; elhatároztam, hogy nem akarok mindenkinek megfelelni; segítek másoknak és a visszajelzések miatt jobb a kedvem; sok-sok séta a kutyusommal; illóolajok, füstölőzés, ökölmudra, alvás, gondolat-elterelés (belemerülni egy tevékenységbe); rendszeres napi időbeosztás, napirend; kisírom magam; kertészkedek; humoros filmek nézése, viccek olvasása, nevetés a saját hülyeségeimen; pozitív emberek keresése; telefon, számítógép, tévé kikapcsolása; színház, hangverseny; már tudom, hogy nem halok bele és ez erőt ad; meglepem magam valami aprósággal.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

2026. május 03.

Az anyák napja a gondoskodásról, a figyelemről, és az apró, mégis mély jelentéssel bíró gesztusokról szól.

Bár ilyenkor még kevés a saját kertből szedhető csokor, létezik egy ajándék, amely nemcsak most, hanem hónapokon át örömet ad.

Egy gondosan kiválasztott rózsa többet jelent egy egyszeri meglepetésnél: a nyár elejétől egészen az első fagyokig újra és újra virágba borul, így hónapokon át díszíti a kertet. Olyan ajándék, amely napról napra emlékeztet a szeretetre.

David Austin-rózsák

A rózsamániások nagy kedvencei. Nevüket az angol rózsanemesítőről kapták, aki pályafutása során közel 200 egyedi fajtát alkotott meg. Munkásságát világszerte elismerik: egyik legismertebb fajtája, a Graham Thomas rózsa a „Világ kedvenc rózsája” címet is elnyerte.

Ezek a rózsák a klasszikus formavilágot ötvözik a modern színárnyalatokkal. Közös jellemzőik a különleges telt virágaik, a fűszeres illatuk és a betegségekkel szembeni ellenálló képességük. Gondozásuk egyszerű, mégis lenyűgöző látványt nyújtanak, és minden rózsatípus megtalálható közöttük.