Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hát- vagy vesefájdalom? Így különböztethetjük meg

Érdekességek2023. március 19.

A hát- és a vesefájdalmat sokszor nem könnyű megkülönböztetni egymástól, hiszen a fájdalom helye gyakran ugyanaz. Dr. Rákász István , az Urológiai Központ szakorvosa azokra a különbségekre hívta fel a figyelmet, amelyek eldönthetik, milyen szakorvoshoz kell fordulni a panasszal.

Fotó: 123rf.comÍgy jelentkezik a vesefájdalom

Ahhoz, hogy a vesefájdalom elkülöníthető legyen a hát- vagy derékfájdalomtól, a következő szempontokat érdemes elsősorban figyelembe venni: a fájdalom helye, típusa, erőssége és a kísérő tünetek.

– Mivel a vese egyik legfontosabb feladata a méregtelenítés, vagyis hogy kiszűrje a salakanyagokat, ezért viszonylag erősen ki van téve fertőzéseknek, sérüléseknek. A kalcium, az oxalát és a foszfor különösen hajlamos felhalmozódni a vesében, ami fájdalmas elzáródáshoz vezethet. Az emiatti fájdalom a bordák alatt jelentkezik, a gerinc egyik vagy mindkét oldalán, attól függően, hogy a vesekő csak az egyik, vagy mindkét vesében van-e jelen. Olyannak tűnhet az érzés, mint ami a test mélyebb pontján keletkezik, és más testrészekbe, például hasba, ágyékba, combba is kisugározhat.

Tudni kell, hogy kisebb kövek gyakran észrevétlenül kiürülnek a vizelettel, a nagyobbak viszont éles, intenzív fájdalmat okoznak, amely csak fokozódik, ha a kő a veséből a húgyvezetékbe kerül. Ha a vese meg is fertőződik, akkor stabil, egyenletes fájdalom mutatkozik – ismerteti dr. Rákász István, az Urológiai Központ urológusa. – Ezen kívül vesekő hatására olyan kísérő tünetek is jelentkezhetnek, mint véres vagy zavaros vizelet, fájdalmas vizelés, állandó vizelési inger, hányinger, hányás, szorulás vagy hasmenés, láz, hidegrázás.  Nagyon komoly, azonnali orvosi segítséget igénylő esetről van szó, ha a légzési nehézség, zavarodottság, szabálytalan szívverés, izomgörcsök, láb-, boka-, csuklóduzzanat is megjelenik. Természetesen a tünetek mögött nem csak vesekő, de más veseproblémák is meghúzódhatnak, a pontos diagnózist csak szakorvos tudja felállítani. 

Így jelentkezik a hátfájdalom

A hátfájdalom olyan gyakori jelenség, hogy nemzetközi adatok szerint a felnőttek 80 %-a tapasztalja élete során. Mivel számos ok húzódhat meg a hátterében, hiszen eredhet többek közt az izmokból, a csontokból és az idegekből, a tünetek is meglehetősen változatosak lehetnek. Lokációját illetően a hátfájdalom a hát bármely pontján előbukkanhat, bár igen gyakran a derék az érintett testrész. Ha az izmok problémája okozza a fájdalmat, az jellemzően egyenletes fájdalomérzéssel jár, ami jellemzően fokozódik a mozgás hatására.


Az idegi eredetű panasz égő sajgást okozhat, ami más testrészeket is érinthet. Isiász, vagyis ülőideg-gyulladás esetén például zsibbadást, fájdalmat érzékelhetünk a derekunkban, lábunkban, ami tüsszentéskor, köhögéskor nyilallást is okozhat. Csont eredetű fájdalmakat okozhat többek közt egy törés vagy egy gerinc deformitás. Az első esetben nyilván hirtelen jelentkezik a fájdalom, ami mozgásra fokozódik. A hátfájdalom mellett megjelenhetnek kísérő tünetek is, mint érzéskiesés, zsibbadás, kényszertartások, járási nehézség, izomgyengeség, vagy akár a hólyag kiürítésének képtelensége.  

Fotó: 123rf.com

Mikor van szükség urológusra?

Minden olyan esetben érdemes orvoshoz fordulni, ha a hát- vagy derékfájdalom nem múlik, esetleg romlik, nem használnak rá a recept nélküli fájdalomcsillapítók, illetve ha nyilvánvaló, hogy sérülés eredményezi a tüneteket. Olyan akut tünetek esetén is fontos a diagnózis, mint a láz vagy a gyorsan jelentkező problémák a vizeléssel. Természetesen a tartósan jelenlévő problémákat is ki kell vizsgálni, mint a megmagyarázhatatlan fogyás, a rossz közérzet, a fáradtság. A legfontosabb tehát, hogy ha nem is biztos benne valaki, hogy urológust, ortopéd orvost vagy reumatológust kell-e keresnie a fájdalmai miatt, induljon el bármelyik irányba, és biztos lehet benne, hogy a szakorvos vagy diagnosztizálni fogja, vagy tovább küldi ahhoz a szakorvoshoz, aki kompetens az adott betegség-kezelésében – hangsúlyozza Rákász doktor.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.