Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos tanácsok vakáció idejére

Érdekességek2025. július 15.

Hogy még pihentetőbb legyen a nyár…

Jöhet egy kis délután alvás, szunyókálás, relaxálás – de a rendszeres fizikai aktivitásról, vagy a könnyű nyári étrend követéséről se feledkezzünk meg!

Fotó: mahfud21 © 123RF.comHasznos lehet a „kétfázisú” alvás!

Karcsúbbak, boldogabbak és kreatívabbak leszünk, ha kevesebbet alszunk éjjel – ezt a furcsa megállapítást egy angol kutatócsoport tette nemrégiben az egyik, 1000 fő megfigyelése alapján készített tanulmányában. Ugyanis a test „belső órája” kortizol kiválasztását indítja be hajnalban, és a kortizol energiát biztosít. Így a korán kelők általában kiadósabb reggelit fogyasztanak, ami energiát ad a nap jelentős részében, és lehetővé teszi a nassolás elkerülését is a délelőtt folyamán. A kutatók emiatt nem helyeslik a szabadság alatt történő későn kelést, ágyban lustálkodást sem.

Vakáció idején, vagy hétvégeken elegendő egy órával később felkelni a szokásosnál – mondják a specialisták.

Ha többet akarunk aludni, akkor válasszuk a két- vagy többfázisú alvást. Ez azt jelenti, hogy miközben kevesebbet alszunk éjjel, rendszeresen tartsunk egy vagy több kis sziesztát napközben. Az alvás „feldarabolása” nyilvánvalóan egyéni, önkéntes alapon történjék, és ne légzéskimaradás vagy álmatlanság okozza, amit kezelni kell.

Profitáljunk a napsütés jótékony hatásaiból!

Ha tudjuk, hogyan, milyen faktorú és összetételű szerekkel védjük meg magunkat a nap káros sugaraitól a 11-15 óra közötti időszakban, a napsugár olyan barátunkká válik, melyre számítani lehet. Pl. lehetővé teszi, hogy a bőrön át a szervezet szintetizálja a D-vitamint, mely felveszi a harcot a kalciumvesztéssel és a csontritkulással szemben. Amellett a pupillák által felfogott fény eljut az agyba, mely azt átalakítja elektromos jelekké, és fokozza az idegátvivő anyagok, így a szerotonin nevű boldogsághormon kiválasztódását. Ez tehát a nyári napfény egyik jótékony hatása a depresszió enyhítésére, a hangulat javítására, a csontok erősítésére nézve.


Megfigyelhető, hogy napsütésben a nassolási vágy is csökken, míg a fényhiányos téli napokon nő.

A napsugárzás továbbá emeli a tesztoszteronszintet is, mely a férfiaknál a szexualitás hormonja, de a nőknél is kiválasztódik (kisebb mennyiségben). A szexuális együttlétek gyakoribbá válása pedig csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek, a mell- és prosztatarák előfordulásának esélyét, növeli az életkilátásokat.

Mozogjunk többet!

Használjuk ki szabadidőnket, és vegyük fel a helyes életritmust: legalább 30 perc fizikai aktivitást iktassunk be mindennap a napirendünkbe. De természetesen, ha tehetjük, mozogjunk még többet, ami számos tanulmány szerint 40%-kal csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek vagy az Alzheimer-kór kialakulásának esélyét. Rávilágítanak ezek a kutatások arra, is, hogy a rendszeres mozgás nyomán 65%-kal javul az alvás minősége, és napközben kevésbé vagyunk fáradtak. Minthogy a vakáció alatt sokkal több szabadidővel rendelkezünk, módunkban áll, hogy ne válasszuk mindig ugyanazt a mozgásfajtát, hanem variáljunk!

639 izom mozgatja testünket, és ahhoz, hogy mindet megdolgoztassuk, tanácsos váltogatni a gyakorlatok típusait.

Fedezzünk fel pl. olyan sportágakat, melyekkel még soha nem próbálkoztunk!

Kerüljük az egyhangúságot!

Vannak, akik fáradtabban térnek vissza a nyaralásból, mint amikor nekiindultak, mert egyhangúan töltötték napjaikat, és ez a monotonitás nem volt elég pihentető, vagy kedvükre való. Hiszen a vakáció nem feltétlenül azt jelenti, hogy pl. mindennap kimegyünk a vízpartra, fürdünk, sütkérezünk a napon, majd lerogyunk egy nyugágyba, és az esti program is főként vacsorázásból áll. Legyen kedvünk és merszünk új utakon járni, nekünk tetsző, előre megálmodott programokat teljesíteni, különleges élményeket szerezni a szép nyári napokon.

Fontos a digitális „méregtelenítés”

Azon személyek közé tartozunk, akik a nap 24 órájában elérhetők a vakáció alatt is? Ha igen, akkor meg kell próbálkoznunk a „digitális detoxikációval”, ami annyit jelent, hogy ne tartsuk állandóan bekapcsolva vagy készenlétben a mobiltelefonunkat, laptopunkat. Csak adott időben (pl. esténként) nézzük meg a beérkezett hívásokat, e-maileket. Ily módon nyugodtabban pihenhetünk, élvezhetjük a nyári kikapcsolódást.

Ügyeljünk a lábbelinkre és a lábápolásra!

A nyaralás alatt általában sokkal többet vagyunk talpon, mint máskor, így pl. figyeljünk arra, hogy ne járjunk egész nap strandpapucsban. Egy amerikai tanulmány szerint ugyanis ez a lábbeli nemcsak fárasztja a lábat, hanem a talajjal érintkezve több ezer baktériumot is átadhat. A klumpa állandó használata sem ajánlott, mert deformálhatja a lábujjakat, esésnél bokatörést, egyeseknél hátfájást is okozhat. Ezért váltogassuk a papucsot a szandállal, sarkos cipővel. Ez utóbbi jobban megmozgatja a lábizmokat. Amellett nyáron különösen ügyeljünk az esti lábápolásra, és a napközbeni minden fürdőzés után szárítsuk meg, vagy gondosan töröljük szárazra a lábunkat a lábgombásodás megelőzésére.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az előrelátás – Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás

2026. augusztus 17.

Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető.

A kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványi anyag tartalmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő – mondja Szabó András, a II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója.

A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás, vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. Így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Különösen a nőknél fontos, hogy honnan indul el a csökkenés a menopauza után. Ha gyerekkorban odafigyelnek, akár 5–10 évet lehet nyerni időskorra, és súlyos combnyak- vagy csigolyatörést lehet elkerülni. Magyarországon csaknem egymillió embert érint az időskori csontritkulás.

Folyton ideges és mindenen stresszel? – A pajzsmirigyével is lehet gondja

2026. augusztus 16.

Mindenki életében vannak olyan periódusok, amikor összecsapnak a feje fölött a hullámok, és az átlagosnál feszültebb és ingerlékenyebb. Ha azonban ez az állapot nem múlik, sokan pszichológushoz vagy pszichiáterhez fordulnak, ám meglehet, hogy a pajzsmirigy túlműködése okozza a panaszt. Hogy milyen vizsgálatokat szükséges ekkor elvégeztetni, és hogy mit kell tenni, ha bebizonyosodik a betegség, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Karácsony előtti hajrá, vagy pajzsmirigyzavar?

A karácsony előtti hetekben sokan túlpörögnek, rohannak, szeretnék minél jobban megszervezni a családi ünneplést. Az idegeskedést csak fokozza az ajándékvásárlás is, hiszen decemberben az áruházak tömve vannak, a pénztároknál hosszú sorokban kell várakozni, ráadásul gyakran az ember pénztárcájának tartalma is túlságosan megcsappan.  Mindez a kelleténél több stresszel járhat, ám egy idő után általában elcsitulnak a hullámok, és békében várják az ünnepeket. Előfordulhat azonban, hogy a stressz hosszabb idő után sem múlik el. Ez főleg azokra érvényes, akik az év többi napján is feszültebbek, és többet idegeskednek. Ekkor nem árt megnézetni a TSH szintet, ami a pajzsmirigy hormontermeléséről ad felvilágosítást, ugyanis a szerv túlműködése gyakran okoz hasonló tüneteket.

Az idegesség természetes ellenszerei

2026. augusztus 16.



Az idegesség, a feszültség és a szorongás kéz a kézben járnak. Sokan idegeskednek manapság munkahelyi gondok vagy otthoni, családi problémák miatt. Azonban hosszú távon nem tartható fenn ez az állapot, valamit tennünk kell a sok stressz ellen, hiszen számos krónikus betegség kialakulását idézheti elő. Igaz, hogy valamennyi stresszre szükségünk van, hiszen ez fokozza a teljesítményünket, azonban a tartóssá váló stressz károsítja a sejteket, a szöveteket és a szerveket.

A krónikus stressz hozzájárul többek között a szívbetegség és a cukorbetegség kialakulásához, de az érrendszert is nagymértékben károsíthatja. Mit tehetünk? A cikkben néhány olyan természetes módszert sorolunk fel, amelyek segíthetnek a stressz csökkentésében.

Miért fontos a helyes táplálkozás? Az egészséges táplálékok, például a zöldségek és a gyümölcsök nagyon sok olyan tápanyagot tartalmaznak, amelyek aktívan részt vesznek az idegrendszer kiegyensúlyozott működésében. Együnk sok vitaminban és ásványi anyagban gazdag zöldséget és gyümölcsöt, hogy jobban el tudjuk viselni a napi stresszt.

Az alvást se hanyagoljuk. Hiába mondjuk, hogy nekünk a kevés alvás is elegendő, a szervezetünk másként látja. A kialvatlanság, a kevés és nem elég mély alvás is oka lehet az állandó idegességnek és feszültségnek. Próbáljunk minden este időben lefeküdni és legalább 7-8 órát aludni.