Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos tanácsok a tízórai készítéshez

Érdekességek2017. november 11.

Sok szülő gondba van azzal, hogy adjon-e a csemetének tízórait, és ha igen mi kerüljön az uzsonnás dobozba. A Bébik, kicsik és nagyok összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy gyermeke egészségesen táplálkozzon az otthonról hozott elemórzsiával is.

Az helyes táplálkozás a gyerekeknél az egészséges felnőtté válás egyik kulcsa. Fontos, hogy a lurkók megismerjék az ételfajtákat és megszokják az étkezések betartásának fontosságát. Sajnos, a kamaszok és a felnőttek nagy része rendszertelenül étkezik és ennek nagyon sokszor, az időhiányon kívül, az az oka, hogy kiskorban nem szokták meg, hogy enni kell. Márpedig étkezni kell, csak nem mindegy mikor, miből és mennyit adunk nekik. Ha ezt a néhány tippet betartjuk, akkor jó úton járunk a nevelésnek ezen a területén.

1.    Rendszeresség

A kisiskolások életében a rendszeresség nagyon jó „nevelő bácsi”. Megtanulja mit, mikor és miért eszünk és innentől nincs is több kérdése. Egyszerűen megszokja.

A legtöbb családban a rohanás miatt a reggeli kimarad a napból. Pedig ez az étkezés a legfontosabb a nap folyamán. Ahogy a mondás is tartja:reggelizz úgy mint egy király, ebédelj úgy mint egy polgár és vacsorázz úgy mint egy koldus. Legalább ilyen fontos a tízórai is, ami természetesen nem kell, hogy hasonlóan nagy adag legyen, inkább csak néhány „túlélő” falat ebédig. A közösségbe járó gyermekeknél a szülőnek nincs beleszólása az ebéd elkészítésébe, de ettől még nem kell vacsorára hatalmas lakomákat készíteni. Egyszerűen egy kis vitaminnal (zöldség, gyümölcs) kell csak kiegészíteni a közüzemi menüt.


2.    Változatosság

Az osztálytermek kukáinak tanúsága szerint a kor előrehaladtával egyre több szülő által készített tízórais csomag végzi bontatlanul vagy félig elfogyasztva a tároló mélyén. Ez általában nem azt jelenti, hogy a gyerekek nem éhesek és nem esik nekik jól szünetben enni ezt-azt. Általában egyszerűen unják az otthonról hozott egyhangú zsömle-felvágottal összeállítást, ezért inkább a büféből szerzik be a nasi falatokat. A csoki, chips, gumicukor, nyalóka kiütéssel győz a tízórai csomag ellen. Próbáljunk ezért gyermekünkkel egyeztetve minél változatosabb uzsonnákat összeállítani, a hagyományos szalámis vagy kolbászos szendvics mellett más variációkat is kipróbálni.

3.    Finom és egészséges hozzávalók

Gyerekkorban az ízlés még alakítható, formálható, mivel sok ízt még nem ismernek. Ezért érdemes egy kicsit kísérletezni. Természetesen nem extrém receptekre gondolunk csak egy-két új, különleges hozzávalóra, pl. padlizsán-, zöldfűszeres túró-, avokadókrém, csicseriborsó-, szárazbab pástétom, olajos magvak stb. Egy kis nasslnivalónak csomagoljunk karalábé és répa falatokat vagy joghurtot, esetleg valamilyen túrós desszertet. Igazán finom és frissítő tízórai lehet egy kis adag összevágott vegyes gyümölcs is. 

Mit ajánl a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége a 3-12 éves gyerekek táplálkozásával kapcsolatban?

1. Gondoskodjunk gyermekünk kellő mennyiségű folyadék – elsősorban víz, ásványvíz – fogyasztásáról. (Szerepelhetnek az étrendben gyümölcs- és zöldséglevek, alkalomszerűen cukrozott üdítő, szörp is, de ne ezek alkossák a napi folyadékfelvétel alapját.)

2. Minden fő étkezés – azaz a reggeli, ebéd, vacsora – tartalmazzon a növényi mellett állati eredetű fehérjétis. (pl. reggelire a tea, margarinos kifli és paprika mellé legyen felvágott /sajt is.)

3.  Minden nap legyen levest is tartalmazó meleg ebéd.

4. Kisétkezésre általában gyümölcs szerepeljen, de időnként gyümölccsel, túróval, olajos magvakkal készített tésztaféle is beiktatható.

5. Rendszeresen kerüljön teljes kiőrlésű pékáru (rozskenyér, magos zsemle, stb.) és egyéb gabonaféle (gabonapehely, puffasztott gabonaszelet, stb.) az asztalra.

6. Naponta többször fogyasszon friss gyümölcsöt, zöldségfélét a gyermek.

7. Naponta szerepeljen az étrendben tej vagy tejes ital, és iktassunk az étrendbe valamilyen tejterméket(sajtot vagy túrót, vagy kefirt, vagy joghurtot),

8. A baromfi és a vörös húsok (sertéshús, marhahús) fele-fele arányban megtalálhatók legyenek az étrendben.

9. Hal (szálka nélkül) minden héten egyszer kapjon helyet a menüben.

10. Ételkészítéshez használjunk friss, vagy szárított zöld fűszernövényeket.

Mindezeken felül kerüljük a túlzott sózást, és a sóban bővelkedő ételféleségek fogyasztását, valamint a csípős fűszerek alkalmazását.

Bartos-Somkuti Dóra


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.