Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hasznos semmittevés – hogyan működik? 

Érdekességek2020. augusztus 12.

Fotó: pixabay.com

Harmonikus, meleg hangulatú, barátságos otthon, nyugodt élet, relaxálás napi szinten… Ki ne vágyna rá? Hát még, ha rendszeresen időt szakítanánk a „semmittevésre”, a nappali álmodozásra – megállítva egy kis időre a „mókuskereket”… A hollandoknak az utóbbi időben divatossá vált  életszemlélete, a niksen, valami ilyesmire alapoz. Szerintük a „semmittevés művészete” többek közt az inspiráció forrása és a boldog élethez, a mentális jólléthez vezető egyik út lehet.  Fedezzük fel, mit profitálhatunk mi is belőle!

Néhány éve a dán életérzés, a „hygge” népszerűsítésével kezdődött az a törekvés, mely a boldog élet elérésének lehetőségét elsősorban az otthon melege, barátságos légköre, kényelme és lakóinak lelki békéje megteremtésében látta. Később megjelent egy egyszerű fogalom Hollandiában, a „niksen”, mely a semmittevés művészetét fedi. Ez a holland életmód-irányzat, de inkább gondolkodási trend valójában segít a „hygge”-hez hasonlóan a boldog élet megvalósításában. Elsősorban a stressz csökkentése, a nyugodt, de mégis aktív életvitel szerepel céljai közt, amely lehetővé teszi, hogy engedjük meg magunknak a pihentető semmittevést is…

Merítsünk inspirációt belőle 

A niksen koncepciója határozottan olyasvalami, amelyből mindannyian ihletet meríthetünk mai rohanó világunkban. Lehetővé tenni magunknak, hogy pl. csak üldögéljünk otthon vagy a szabadban saját gondolatainkkal, az igazi relaxálást jelenti. A holland törekvés szerint a semmittevés beiktatása a mindennapok zsúfolt teendői közé inspirálhatja gondolatmenetünket. Amellett elengedhetetlenül fontos lehet a stressz enyhítésében és a mentális jóllét megteremtésében. A kikapcsolódásnak nem szabad nehezen mennie, akkor sem, ha pl. nincs semmilyen tervünk ezzel kapcsolatban otthon vagy a munkahelyen, és úgy érezzük, nem tudunk szünetet tartani. A niksen arra ösztönöz, hogy lassítsunk, és kényeztessük magunkat az adott időben.


Csak legyünk együtt a gondolatainkkal

Felejtsük el az állandó teendőket, és azokkal együtt a félelmet, hogy elmulasztunk valamit megtenni. Pl. ne ellenőrizzük folyton, hogy mások mit tudnak elvégezni online (míg mi nem), de saját e-mailjeink és határidőink se foglalkoztassanak a választott időben. A niksen arról szól, hogy nyugodtan legyünk együtt gondolatainkkal, merengjünk el rajtuk. És bár semmittevést jelent, aktív életünkben ez a szünet mentális jóllétünket szolgálja.

Érezzük ösztönözve magunkat

Amikor időt fordítunk arra, hogy ne csináljunk semmit, viszont hagyjuk gondolatainkat szabadon áramolni, az nemcsak segít elűzni a stresszt, hanem hosszabb távon  fokozza a produktivitást és kreativitást. Számos tanulmány mutat rá, hogy ha hagyjuk gondolatainkat elkalandozni – és közben nem aggódunk semmin – ösztönzőleg hat céljaink elérésére, könnyebb megvalósítására. Továbbá világosabban látjuk a megvalósítás eszközeit is. A niksen hosszú távon valóban célirányosabb gondolkodásmódot eredményez, tudatos koncentrálás nélkül, miközben elménket „foglalkoztatjuk”..

Belefeledkezés az álmodozásba

A „niksen” merőben eltér napjaink divatos „tudatos jelenlét” (mindfulness) törekvésétől. Hiszen éppen ellenkezőleg, arra bíztat, hogy tudatosság helyett pl. feledkezzünk bele ábrándozásainkba. Amellett hagyjuk, hogy akár unalmat is érezzünk – azt ne ítéljük meg negatívan.

Sokszor büszkeséggel tölt el minket, hogy nagyon elfoglaltak vagyunk, míg, ha nincs teendőnk, szinte szégyenletesnek tartjuk. De a niksen azt vallja: az egyszerű, stresszmentes, kissé lassúbb ütemű élet az életminőséget boldog, új szintre emeli

Próbáljuk ki magunkat mindennap

A szakértők azt javasolják, hogy a niksent olyan sűrűn gyakoroljuk, amennyire csak szükségünk van rá, de lehetőleg próbáljunk időt szakítani egy kis semmittevésre mindennap. Kezdhetjük naponta mindössze 5 perccel, de amint részévé válik a napi rutinnak, töltsünk több időt vele. Pl. naponta félóra ideálisnak tekinthető.

Tippek: mikor működik legjobban a niksen, és hogyan lehet beilleszteni gondolkodásmódunkba?

Munka közben

Furcsának tűnhet, hogy nem csinálunk semmit munka közben, de természetesen egy adott időpont,  pl. az ebédidő alkalmas lehet erre a fajta relaxálásra. A niksen szerint, ha nem foglalkozunk semmivel, az agyunk akkor is feldolgozza az információkat. Amikor ily módon feltöltődünk, a megoldások és kreatív ötletek sokkal szabadabban megszülethetnek az elménkben. Később visszatérhetünk rájuk, de a lényeg az adott pillanatban nem felülvizsgálata.

Ágyban fekve

Természetéből adódóan az ágyban fekvés azt sugallja, hogy tökéletes helyen vagyunk a semmittevéshez. Egy túlzsúfolt nap után, mikor végre ágyba bújunk,  ideális hely és idő lehet a niksen számára. Miért ne tennénk hát le a könyvünket, kapcsolnánk ki a telefonunkat, és hagynánk gondolatainkat elkalandozni ebben a helyzetben? Még abban is segíthet, hogy könnyebben álomba merüljünk…

Barkácsolás, kézimunkázás, egyéb hobbitevékenység végzése közben

A niksen gyakorlása során kevés tevékenységet végezhetünk, de a különféle hobbitevékenységek ide tartoznak. Az ismétlődő mozgás, pl. a kötés, horgolás lehetővé teszi, hogy belemerüljünk gondolatainkba, hagyjuk kószálni őket. Akkor hatásos a módszer, ha meggyőződünk róla, hogy feladatunk minimális erőfeszítést igényel, és álmodozásra késztet.

Sétálás alatt

Az intenzív testmozgás koncentrálást igényel, nem is beszélve arról, ha kitűzött céllal, pl. versenyszerű sportolás keretében végezzük. Ez tehát nem az ideális idő a niksenre. Az egyetlen testmozgás, ami alkalmas rá, a séta. Válasszunk pl. egy festői helyet, és gyalogoljunk megadott útvonal vagy desztináció nélkül, gondolatainkba merülve vagy a tájat csodálva. 

Otthon

Végül, a niksent ideális esetben akkor kell alkalmazni, ha nincs más dolgunk, és semmilyen zavaró körülmény sem merül fel (pl. nem vagyunk zaklatottak, és mások sem azok körülöttünk). A legjobb módszer erre az otthoni relaxálás lehet. Csak üljünk le a kanapéra, és a kisujjunkat se mozdítsuk! Bámuljunk ki az ablakon, merengjünk el a távolban, és érezzük belső békénket, nyugalmunkat. Ez a speciális törekvés a „jótékony semmittevésre” teszi a niksent valóban egyedivé…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

5 okos tipp a látás javítására

2025. szeptember 05.

A modern életmód egyre nagyobb kihívás elé állítja a szemeket. Képernyők, UV-sugárzás, stressz és helytelen táplálkozás mind közreműködnek abban, hogy látásunk fokozatosan romolhat. A jó hír az, hogy egyszerű, mindennapi szokások kialakításával sokat lehet tenni a szem egészségéért és látás megőrzéséért. Az alábbiakban az Alensa javasol 5 tippet, mire érdemes figyelni.

1. Tudatos étkezés – a szem támogatása belülről

A megfelelő táplálkozás kulcsfontosságú szerepet játszik a szem egészségének megőrzésében. Kutatások bebizonyítják, hogy bizonyos tápanyagok közvetlenül befolyásolják látásunk minőségét és a szemmel kapcsolatos betegségek kialakulásának kockázatát. Az Amerikai National Eye Institute által végzett AREDS és AREDS2 tanulmányok kimutatták, hogy a lutein, zeaxantin és omega-3 zsírsavak pótlása jelentősen csökkentheti az időskori makuladegeneráció előrehaladását. A napi étrend kiegészítése 10 mg luteinnel és 2 mg zeaxantinnal jótékony hatással van a szem sárgafoltjának egészségére. Ezek a természetes antioxidánsok főként zöld levelű zöldségekben, tojásban és kukoricában találhatók meg nagy mennyiségben. Az omega-3 zsírsavak hiánya szorosan összefügg a száraz szem szindrómával, ami nemcsak kellemetlen tüneteket okoz, hanem elhomályosíthatja a látást is. A halak, diófélék és lenmagok rendszeres fogyasztása segíthet megelőzni ezt a problémát. Az A-vitamin gazdag ételek, mint a répa, édesburgonya és spenót szintén elengedhetetlenek a jó látáshoz, mivel közvetlenül részt vesznek a látási folyamatokban.

2. A 20-20-20 szabály alkalmazása a digitális szemfáradtság ellen

A digitális korszak egyik legnagyobb veszélye a szemek számára a folyamatos képernyőhasználat. Az American Optometric Association jelentése szerint a napi több mint 2 órányi képernyőhasználat már jelentős szemfáradtságot okozhat, és a felnőttek közel 60%-át érinti a Computer Vision Syndrome (CVS). A 20-20-20 szabály egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a digitális szemfáradtság megelőzésére. A szabály lényege: minden 20 perc képernyőnézés után 20 másodpercig egy 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra lévő pontra kell nézni. Ez a gyakorlat segít relaxálni a szemizmokat és csökkenti a fókuszálási fáradtságot. A kutatások azt is kimutatták, hogy képernyőt néző emberek 66%-kal kevesebbet pislognak, ami száraz szemhez és homályos látáshoz vezet. Tudatos pislogással és rendszeres szünetek tartásával jelentősen javítható a szemek komfortérzete. Érdemes továbbá beállítani a képernyő fényerejét és kontrasztját a környezeti fényhez, valamint kékfény-szűrő szemüveget vagy szoftvert használni, különösen este.

A kezeletlen magas vérnyomás leggyakoribb szövődményei

2025. szeptember 04.

Szív

Amikor a szív kisebb erei elmeszesednek, majd be is szűkülnek, a szív vér- és tápanyagellátása nyilván romlani fog. Erre a folyamatnak számos tünet lehet a következménye, amelyek eleinte meglehetősen általánosak, mint például a fáradékonyság, a nehézlégzés. Idővel azonban, kezeletlen szívelégtelenség esetén a szív teljesítőképessége tovább romlik, és erősebb tünetek jelentkeznek. Már kisebb terhelést is nehezebben visel a beteg, álmatlanság, lábdagadás, gyakori éjszakai vizelés jelentkezik. Súlyos problémára utalhat, ha az ajkak és a körmök lilás színűek lesznek – ezt a stádiumot nem szabad megvárni, már az első, kisebb tünetekkel orvoshoz kell fordulni, hogy minél korábban kezelhető legyen a betegség.
A szív koszorúereinek elmeszesedése miatt a beszűkült erek kevesebb oxigént képesek átereszteni, így időről-időre szorító mellkasi fájdalom léphet fel, amit angina pectorisnak neveznek. Mindenképpen azonnali orvosi ellátást igényel, már csak azért is, hogy kiderüljön, nem szívinfarktus áll-e a háttérben. Ez utóbbi ugyanis szintén kialakulhat a magas vérnyomás talaján, ha a szívben elzáródik egy koszorúér. A szívinfarktus ijesztő tünetekkel jelentkezik, mint mellkasi fájdalom, nehézlégzés, verejtékezés, félelemérzés. Ha ezt tapasztaljuk, azonnal mentőt kell hívni!

Agy

Ha az agyban egy nagyobb ütőeret vérrög zár el, az érintett terület működésképtelenné válik, ezt hívják agyi infarktusnak. A tünetek legtöbbször hirtelen jelentkeznek és az adott terület funkciójától függenek. Felléphet többek közt beszédzavar, látászavar, végtagbénulás, a száj félrehúzódása. Az agyvérzés, vagy szélütés tünetei – a magas vérnyomással szemben – szintén nagyon feltűnőek. Erős, hirtelen megjelenő fejgörcs, hányinger, hányás, eszméletvesztés és féloldali bénulás, amely érintheti a végtagokat és az arcizmokat is. Az agyvérzés bizonyítottan a magas vérnyomás talaján alakul ki.
Nem ennyire látványos és akut az agyi érelmeszesedés folyamata, ami kezdetben nem okoz tünetet. Később is csak kisebb feledékenység hívhatja fel a figyelmet az agy kis ereinek meszesedésére. Ezen erek falán plakk rakódik le, ami miatt egyre csökken az átmérőjük, vagyis egyre kevesebb vért és tápanyagot tudnak az agy szöveteibe juttatni. Emiatt lassan elhalnak a szövetek, és emiatt egyre feltűnőbb a memóriaromlás. A folyamat előrehaladottabb stádiumaiban már komoly koncentrációcsökkenés, szellemi hanyatlás következik be, végső soron az egész személyiség megváltozhat – visszafordíthatatlanul. Ezen jelenség maga az ún. vaszkuláris – vagyis szív-érrendszeri eredetű – demencia.

Mi történik a szívvel és más szervekkel, ha évekig magas a vérnyomás?

2025. szeptember 04.

A magas vérnyomással kapcsolatban még mindig él az a tévhit, hogy mivel jellemzően nem okoz tünetet, nem is igényel kezelést. Holott, ha kezeletlenül marad, az évek, évtizedek alatt komoly rombolást képes véghez vinni az szívben és más szervekben a „csendes gyilkos”. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa ezeket következményeket vette sorra.  

Miért kell kezelni a magas vérnyomást?

A kezeletlen magas vérnyomást nem véletlenül nevezik csendes gyilkosnak, ugyanis bár nem okoz fájdalmat vagy másféle szenvedést, de alattomosan nagy pusztítást okoz a szervezetben. Évek alatt súlyos érelmeszesedéshez vezethet például a szívizomzatban, az agyban, a vesében, a szem ütőereiben. Ennek következtében pedig jelentősen megnőhet az infarktus, a stroke, a szívelégtelenség vagy akár a vakság kockázata is.
– Ma már szerencsére egyre többen ismerik a magas vérnyomás kockázatát, ezért néhány otthon mért magas érték kapcsán már orvoshoz fordulnak. Mások sajnos még mindig nem veszik komolyan a betegséget, ezért sem az életmódjukon nem változtatnak, sem adott esetben a gyógyszereket nem tekintik szükségesnek – mondja dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa. – Holott nem csak az elsőnek evidensen adódó erek és a szív károsodhat a nem kezelt magas vérnyomás miatt, de jelentősen nő akár a demencia, akár a merevedési zavar kockázata is.