Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hashajtó gyógynövények

Érdekességek2023. augusztus 08.

A székrekedés egyike azon meglehetősen gyakori emésztőrendszeri zavaroknak, panaszoknak, melyeknek okai sokfélék lehetnek (pl. helytelen táplálkozási szokások, a mozgáshiány és a székelési inger visszatartása, egyes gyógyszerek huzamosabb ideig tartó fogyasztása, gyulladásos bélbetegségek, pszichés eredetű panaszok).

Széles körben elterjedt a székrekedés az öngyógyításban történő, de nem minden esetben eredményes kezelése. Székrekedéseknél gondolnunk kell arra, hogy a heveny székrekedés komoly betegségek (pl. bélelzáródás, bélrák) tüneteként is jelentkezhet, és a visszatérő vagy krónikus székrekedés is valamilyen szervi rendellenesség következménye lehet, ezért ilyen esetekben nem nélkülözhető a szakszerű orvosi vizsgálat és kezelés.

Széklet tömegét növelő hashajtók: folyadék nélkül nincs hatásuk

A székrekedés kezelésére használt, rostokban és/vagy nyálkaanyagokban gazdag növények közül a lenmag (Lini semen), a bolhafűmag (Psylii semen) és a bolhafűmag-korpa ún. széklettömeget növelő ártalmatlan hashajtók, melyek az esetek jelentős részében önmagukban is kiválóan alkalmasak a krónikus székrekedés kezelésére, sőt a teltségérzetet keltő hatásuk miatt fogyókúrás programokban is ajánlják használatukat (főétkezések előtt ½−1 órával).


Lenmag

A magvakat valamilyen folyadékkal (gyümölcslével, gyógyteával) együtt, azzal elkeverve kell bevenni (1 evőkanálnyi mag/2−3 deciliter folyadék). Ezek a növények a bélben megduzzadva megnövelik a béltartalmat és „természetes módon” serkentik a bél összehúzódását (a nyálkaanyagokat is tartalmazó növények a bélfal síkosításával is hozzájárulnak a könnyű székelés biztosításához). Ajánlott napi adagjuk 2−3 evőkanálnyi (10−30 gramm). Ezen ártalmatlan hashajtók alkalmazását gyermekeknél és várandós anyáknál előnyben részesítik a bélmozgást serkentő hashajtókkal szemben. Bélelzáródás esetén azonban ellenjavallt az alkalmazásuk!

A krónikus székrekedésnél ugyancsak ajánlott a szilva és a füge, melyek különböző formában (nyersen, aszalva, lekvárnak és kompótnak elkészítve) fogyasztva segíthetnek a székrekedés megszüntetésében. Alkalmazásuk cukorbetegeknek ellenjavallt!

A bélfal izgatásával ható  hashajtó gyógynövények

A bélfal izgatásával ható növényi hashajtók közé tartozik az antrakinon-származékokat tartalmazó rebarbaragyöktörzs és –gyökér (Rhei rhizoma et radix), a kutyabenge kérge (Frangulae cortex), a szenna levele és termése (Cassiae folium et fructus), az egyes aloe fajok leveleinek kipréselt és beszárított nedve (Aloe), valamint a ricinusmag-olaj (Oleum ricini). Ezek fogyasztását akut (heveny) székrekedés esetén rövid ideig (maximum néhány hétig) javasolják vagy műtétek előkészítésénél ajánlják a béltartalom kiürítésének elősegítésére. Az antrakinon-származékokat tartalmazó hashajtók rendszeres használatának mellékhatásaként az elektrolit-háztartás K-vitamin-hiánnyal járó zavarát, a vastagbél nyálkahártyájának pigmentálódással járó rendellenességét érdemes megemlíteni, leggyakoribb következménye pedig az ún. „lusta bél” tünetegyüttes. Ugyanakkor fontos tudnivaló e szerekkel kapcsolatban, hogy alkalmazásuk várandós és szoptató anyák részére ellenjavallt, és gyermekeknek is csak indokolt esetben és orvosi javaslatra adhatók! A ricinus tartós használata szintén ellenjavallt, mert étvágytalanságot és székrekedést okozhat!

Kökény

A széklettömeget növelő és a bélfal izgatásával ható növények mellett vannal olyanok (pl. a gyermelkáncfű (Taraxacum officinale) levele és gyökere, a kökény (Prunus spinosa L.) virága , a feketeretek (Raphanus sativus cv. niger) gyökérgyumója), amelyek nem kifejezetten hashajtó hatásúak, de az epeműködést serkentő hatásuk miatt gyakori alkotórészei a székletrendező hatású teakeverékeknek és egyéb készítményeknek.

Hashajtó teakeverék székrekedés kezelésére

Kutyabengekéreg (4 rész)

Kökényvirág (2 rész)
Bodzavirág (2 rész)
Kamillavirág (1 rész)
Borsmentalevél (1 rész)

Egy evőkanálnyi teakeveréket 3 deciliter forrásban lévő vízbe teszünk, enyhén forrásban tartva párszor megkeverjük, majd a hőforrásról levesszük. Ezt követően lefedve kb. 10 percig állni hagyjuk. A teából 1 vagy 2 adag fogyasztható az esti órákban. Fogyasztása heveny  székrekedésben és rövidebb ideig (maximum 2-3 napig fogyasztható) ajánlatos, majd lehetőleg át kell térni a széklet mennyiségét növelő hashajtó gyógynövényekre. Várandósoknak és szoptató anyáknak nem ajánlott a használata.

Dr. Babulka Péter


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.

Hatásos fogínyvédelem

2026. október 14.

Sok embernek keserítik életét a fogínnyel kapcsolatos problémák és az ennek következtében tönkremenõ fogak. Pedig vannak módszerek, amelyek segítenek egészségesen tartani a fogínyt. 
Mindenki tudja, hogy a fogak ápolása milyen fontos. Kevésbé közismert, hogy az íny és a fogak folyamatos kölcsönhatásban vannak, így az íny rossz állapota negatív hatással van a fogakra. Megdöbbentõ tény, hogy több fogat veszítünk el ínyproblémák miatt, mint fogszuvasodás következtében.

Akinek volt már gondja az ínyével, tudja, hogy ez mennyire kellemetlen panaszokat okozhat, pl.: fájdalom, érzékenység, duzzadtság, ínyvérzés, rossz lehelet, kellemetlen szájíz stb. Az íny érzékenysége zavarja az ízek érzékelését, az evést és rossz közérzetet eredményez.

Sok páciensem fordul hozzám azzal a kérdéssel, hogy mindezeket hogyan kerülheti el. Azt szoktam tanácsolni, hogy kezdjenek el aktívan tenni azért, hogy egészségesen tartsák ínyüket. Ne várják meg, míg a panaszok gyakorivá és súlyosabbá válnak. Természetesen az alapos fogmosás, a fogselyem használata és a fogkõ rendszeres eltávolítása alapvetõ fontosságú, emellett az ínyszövetek kellõ tápanyagokkal való ellátása is igen lényeges.