Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hányszor lehet egymás után fogat fehéríteni? 5 módszer a hatékony fogfehérítésre

Érdekességek2017. május 29.

Az életkor előrehaladtával szinte törvényszerűen bekövetkező egészségi állapot hanyatlás fogainkon is megmutatkozik. A fog szerkezetét érintő elváltozásokon túl a laikus számára is szemmel látható fogzománc elszíneződéséről ejtsünk most pár szót.

Gyermekkorban a maradandó fogaink kibújása után elmondhatjuk, hogy fogsorunknak van egy természetes, egyéni színe, hófehér fogsorral senki nem születik. Ez az eredeti fogszín életmódtól függően kinél-kinél mikor színeződik el. A kávéfogyasztás, cigarettázás, a különböző ételfestékek több árnyalatot sötétíthetnek fogainkon. Ha ez az elszíneződés olyan mértéket ölt, ami már számunkra zavaró, vagy életkörülményeink, pl. munkakörünk megkívánja, hogy fogsorunk ápolt, fehér színű legyen, akkor szoktunk elgondolkodni a fogfehérítés lehetőségein.

A fogfehérítésnek több módszere ismert. A fogfehérítő hatóanyagot tartalmazó fogkrémektől sajnos nem várhatunk csodát, önmagukban nem állítják helyre egykönnyen az elsárgult fogak eredeti színét. Hosszú időn át tartó következetes alkalmazásukkal maximum egy árnyalatot tudunk világosítani fogfehérítős fogkrém használatával. Ha mindenféleképpen otthoni megoldást keresünk, ami eredményes is, az éjszaka használatos fogfehérítő sín jöhet szóba. Kissé kényelmetlen, de 100%-os hatékonyságú a végeredmény, s hatását is hosszabb ideig tartja meg. 4-6 színárnyalatot tudunk javítani fogainkon, s 1-3 évig fennálló hatást is elérhetünk, ha az előírásnak megfelelően alkalmazzuk. A lenyomatvétel után készített sín a fogív és fogak alakját követi, kényelmes, viselése nem jár fájdalommal. A sínbe helyezett speciális fogfehérítő anyagnak köszönhetően lesz fogunk újra tündöklő. Kúraszerűen kell hordani a sínt, a fogorvossal egyeztetett időintervallumnak megfelelően, egyénre szabottan.

 


Ha azonnali eredményre vágysz, a legjobb, ha fogorvosodra bízod maga. A rendelői fogfehérítésnek többféle módszere létezik, mint zselés, lézerfényes fogfehérítés, porcelánhéj alkalmazása stb. 8-10 színáranyalatnyi fehérítést garantál a géllel történő fogfehérítés, amikor a felkent zselét plazmaíves lámpával fixáljuk. Természetesen egyénre szabottan fogorvosunkkal beszéljük meg, esetünkben melyik technika ajánlott. Vannak, akik esetében a fogkő eltávolítása, majd a fogzománc polírozása elegendő ahhoz, hogy helyreálljon fogazatuk eredeti színe. Szintén más az eljárás, ha elhalt, gyökérkezelés miatt elszíneződött fogakról van szó, ez esetben un. belső fogfehérítés jöhet szóba. A kezelés során felnyitják az elhalt fogat, fehérítőszert helyeznek bele, majd ideiglenes töméssel lezárják. Ez egy többlépcsős folyamat, mely a végén végleges fedőtöméssel zárul. 

A fogfehérítés a választott módszer tartósságától függően ismétlendő, ám sok esetben nincs szükség újabb eljárásra, csupán szinten tartó kezelés válik szükségesség, akár csupán 1-2 évenkénti gyakorisággal. Az otthon használt fogfehérítő sín esetében azonban jó tudni, hogy mindig hallgassunk fogorvosunkra és csak addig használjuk kúraszerűen a szerkezetet, ameddig azt előírja. A túlzásba vitt használat a fogzománc sérüléséhez, elvékonyodásához, így a fogak csontállományának romlásához vezethet; tudvalevő, hogy az oxidálószer nemcsak a fogfelszínt marja fel, hanem a fogzománcot is elvékonyítja. 

Hatékony és szakszerű fogfehérítés csak a fogorvosunkkal való közreműködéssel valósítható meg. A fogfehérítés eredményének tartósságához azonban mi magunk is hozzájárulhatunk életmódunkkal. Tegyünk meg tehát minden tőlünk telhetőt! Rendelői fogfehérítés


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.