Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hányféle éhségtípust ismerünk?

Érdekességek2023. augusztus 29.

Fotó: pixabay.com

A tudatos étkezés egyik amerikai szakértője 9 fajta éhséget különböztet meg, melyek közül csak 2 foglalja magában az evést (a gyomor és a sejtek éhsége)! A szerző szerint hallgassunk testünk jelzéseire, és miután felismertünk egy adott éhség-típust, reagáljunk rá javaslatainak megfelelően. 

1. A sejtek éhsége

Amikor testünk sejtjei egyes tápanyagok hiányát érzik, jelzést adnak le. A gyerekek és terhes anyák természetesen érzékenyebbek erre az éhségre.

– A sejtek éhsége kielégítésére figyelnünk kell ezen jelzésekre, és aszerint reagálnunk. Pl. a hús iránti vágy jelentkezik vérszegénység esetén, vagy déligyümölcsöt ennénk szívesen, ha C-vitamin hiányunk van

2. A szem éhsége 

Egy hívogató, csábító étel látványa mindenképp étvágygerjesztő hatású lehet. Sőt, még egy bőséges étkezés után is kiválthatja az éhséget egy kívánatos külsejű desszert. A tv- és filmreklámok pl. ezt a fajta éhséget használják ki a fogyasztók megnyerésére.

– A szem éhsége kielégítésére a szemet szépséggel kell „táplálni”. Ilyenkor fokozottan figyeljünk pl. a minket körülvevő természeti szépségekre, a környezetünkben lévő dísztárgyakra, művészeti alkotásokra…

3. A fül éhsége

Reggel, ébredés után pl. a működő pirítóssütő, kávéfőző hangja, vagy a tojássütés sistergése éhséget gerjeszthet. Hasonló lehet a hatás, pl. ha a szomszédunk pattogatott kukoricát ropogtat a moziban…

A fül éhsége kielégítésére üljünk nyugodtan, becsukott szemmel, és figyeljünk jól a minket körülvevő hangokra – először az erősebbekre, aztán a halkabbakra… Vagy ha akkor éppen módunkban áll, hallgassunk zenét.


Fotó: pixabay.com

4. Az orr éhsége

Ez a fajta éhség jelentkezik, amikor pl. elhaladunk egy pékség vagy pizzázó előtt, ahol ínycsiklandó illatok terjengenek. A memóriánkban rögződött egyes illatok amellett érzelmeket is kiválthatnak.

– Az ilyen éhséget kellemes illatforrások (pl. parfümök) segítségével csillapíthatjuk. Csukjuk be a szemünket, végezzünk tudatos légzést, majd figyeljünk a különböző illatokra be- és kilégzéskor.

Fotó: 123rf.com

5. Érintés okozta éhség

Egyes személyeknek, ha kézzel esznek, ujjaik érintése hatására jobban ízlik, amit fogyasztanak, mint az evőeszközt használóknak.  Amellett ez elősegíti a jobb természetes kapcsolatot az általuk fogyasztott élelmiszerrel. Annak fajtájától függően válthatja ki az érintés az éhségérzetet..

Az érintés által kiváltott éhség kielégítésére jótékony hatású lehet a masszázs. Tanuljuk meg az önmasszázs technikákat, vagy kérjünk meg valakit a környezetünkben, hogy masszírozzon meg testünk egyes pontjain.

6. A száj éhsége

Ez az, ami a száj vágyát jelenti a kellemes érzetek megtapasztalására. A szájon keresztül érintkezünk az ízekkel, illatokkal, hő- és tapintási érzetekkel

Fotó: 123rf.com

A száj éhsége kielégítésére csendben, figyelemmel kell ennünk. Ha mással is foglalkozunk evés közben, a száj éhsége nem lesz kielégítve, és tovább tart.

7. A szellem éhsége

Ez esetben azért eszünk, mert „itt az étkezés ideje” vagy az adott étel „jót tesz az egészségünknek”. Nem törődünk azzal, hogy testünknek mire van szüksége.

– Ezen éhség kielégítésére el kell hallgattatni magunkban ezeket a „parancsokat”, és a jelentudatos táplálkozást tanácsos előtérbe helyeznünk.

8. A szív éhsége

Ez vágyat jelent egy olyan élelmiszerre, mely kitölt valamilyen fajta űrt a szívünkben, vagy elűzi a negatív gondolatokat. Ez utóbbi lehet szomorúság, düh, aggodalom, türelmetlenség…

Fotó: 123rf.com

– A szív éhsége kielégítésére gyakoroljunk olyan tevékenységeket, mely étel helyett „táplálják” a szívet: pl. kellemes beszélgetés barátokkal, játék a gyerekkel vagy kedvenc háziállatunkkal, ajándékozás, kertészkedés.

9. A gyomor éhsége

Ez a gyomorban jelentkező kellemetlen érzéssel (pl. fájdalommal) párosul, mely összetéveszthető a stressz és az aggódás/idegesség érzésével a gyomortájon.

– A gyomor éhségérzet csillapítására először fel kell ismerni gyomrunk telítettségi fokát. Ha nem üres a gyomrunk, tartsunk szünetet (séta, relaxáció), hogy elejét vegyük az éhség fokozódásának.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Emlékkel élünk

2025. július 13.

A közös múlt jelentősége, avagy a kollektív emlékezetről

A kollektív emlékezet egy igazán széles körben használt kifejezés, mégis sok félreértés és ellentmondás létezik vele kapcsolatban. Ami biztos, az annyi, hogy legfontosabb összetevőit a közös tudás és a szélesebb értelemben vett kultúra, valamint az ezeket átszövő mintázatok és szimbólumrendszerek alkotják. Minden emberi közösség ezek alapján formálja meg saját identitását, mely aztán meghatározó lesz az egyének önmeghatározásában is.

A kollektív emlékezet fogalma az 1920-as években jelent meg a tudományos nyilvánosságban, elsősorban Maurice Halbwachs francia szociológus témába vágó művei kapcsán.

És bár igazán pontos, mindenki által elfogadott definíciója máig sincs, nagy vonalakban úgy határozható meg, mint az emberi emlékezet azon formája, amely túllép az egyéneken. Mert hordozója eleve a közösség, és tartalmait az egyén „készen” találja a szocializációja, a közösségbe való belenövése során. Elemei pedig mindazok a tudások, amelyek alapján a közösség létrehozza történeteit a múltról. vagyis a kollektív emlékezet nem cáfolhatatlan tényekkel operál, mert igazából egy konstrukció, ami a közösség tagjainak együvé tartozását hivatott erősíteni. Például egy-egy nép eredetmítosza (mint nálunk Hunor és Magor esete a csodaszarvassal) nyilván nem történelmi tény, miként a forradalmak történetét is jellemzően idealizálva mesélik bárhol, mert ennek a tudásnak a közös identitás kialakításában van kulcsszerepe.

Az emlékek meghatároznak minket?

Abban, hogy mi, emberek képesek vagyunk egyáltalán kisebb közösségekben és nagyobb társadalmakban együtt élni, meghatározó szerepe van a csoportidentitásnak. Azaz egy közös azonosságtudatnak, az elképzelésnek, hogy egy közösségen belül több közünk van egymáshoz, mint a közösségen kívüli idegenekhez. És ez a közös identitás aztán jelentős részben befolyásolja az egyes ember saját önazonosság-tudatát is, a kollektív emlékezet ezért egyéni szinten is megkerülhetetlen. Hiszen az, hogy pont magyarok vagyunk, nem csak azt jelenti, hogy nem vagyunk például franciák (miközben lehetünk akár franciák is), hanem azt is, hogy hallottunk már Mátyás királyról vagy a trianoni döntésről, azaz megvannak a közös történeteink elődeinkről.


Így aztán a kollektív emlékezet egyik elsődleges funkciója az értékek, normák, tudások és értékelések, azaz összefoglalóan a kultúra átörökítése generációról generációra.
Ami azért fontos, mert a közös kultúra teszi lehetővé a kommunikációt és az együttműködést egy-egy társadalmon vagy társadalmi csoporton, közösségen belül.
Az átörökítés mellett pedig fontos ennek a kultúrának a fenntartása is, főleg, mert a kultúra nem egy állapot, hanem egy folyamat. Folytonosan változik, alakul a korral és a körülmények, feltételek változásaival. Nem úgy beszélünk, nem úgy viselkedünk, mint, mondjuk, 200 évvel ezelőtt, mégis folytonosnak érezzük kultúránkat épp az állandó, ám fokozatos változása miatt.
És pontosan az átörökítés-fenntartásváltozás hármassága teszi lehetővé, hogy identitásunk egyik alapjává váljon. Itt egyfajta generációk közötti családi hasonlóságról van szó. Egyszerűen fogalmazva, alapesetben mindannyian hasonlítunk valamennyire a szüleinkre (miközben természetes módon különbözünk is tőlük), akik pedig a nagyszüleinkre, akik a dédszüleinkre és így tovább, miközben mi magunk valószínűleg már kevéssé hasonlítunk a déd- vagy ükszüleinkre. Máshogy élünk, más tudásokkal, más tapasztalatokkal, de a folytonosság mégis megvan, a saját tudatunkban is.

Érdemes tudatos vásárlónak lenni a pszichés segítségkérésben is

2025. július 13.

Coach, pszichológus, pszichiáter, vagy más szakember? Honnan tudhatja a segítségkérő, hogy kihez forduljon a problémája megoldásában és mire érdemes odafigyelni a választásnál? Erre kerestük a választ Kasza Zsuzsannával, a Budai Pszichológus Központ szakmai vezetőjével. 

A pszichológiai segítségnyújtás iránti igény napjainkban egyre természetesebb jelenség, ugyanakkor sokak számára továbbra is kérdés marad: kihez forduljanak a problémájukkal? Kasza Zsuzsanna szakpszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus szerint a szakember kiválasztásának számos tényezője van: személyes tapasztalataink, a minket körülvevő közeg és a pszichés nehézségekhez való viszonyunk mind befolyásolják, hogy milyen megoldást keresünk. Vannak, akik számára természetes, hogy szakemberhez fordulnak, mások előbb tájékozódni szeretnének, ismereteket gyűjtenek.  

A lelki támogatás területén igen széles a kínálat, a különféle képzettségű segítők eltérő mélységű és fókuszú támogatást nyújtanak. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy aki segítséget keres, tisztában legyen azzal, mire van szüksége, és milyen szempontok mentén érdemes választani a szakemberek közül.

Képzettségek és kompetenciák: mit jelent a szakértelem?

Amikor valaki segítséget keres, természetes, hogy szeretné megtalálni azt a szakembert, akiben megbízhat, és aki valóban alkalmas arra, hogy támogassa őt a nehézségeiben. Ehhez azonban nem árt tisztában lenni azzal, hogy mit is jelent pontosan a „pszichológus” megnevezés, és milyen képzettségi szintek, specializációk léteznek ezen a területen.

A pszichológusi alapvégzettség megszerzése öt év egyetemi tanulmányt jelent. Ezt követően a pszichológusok többféle irányba szakosodhatnak – például klinikai, tanácsadó, egészségpszichológiai vagy pedagógiai területekre. Ha valaki lelki zavarokkal, szorongással, hangulati problémákkal küzd, érdemes olyan szakemberhez fordulnia, aki rendelkezik klinikai szakpszichológusi képesítéssel. Ez egy államilag elismert, négy évig tartó képzés, amely már célzottan a pszichés betegségek felismerésére és kezelésére készít fel.

A valóságban más a GLP-1 gyógyszeres fogyás, mint a kísérletekben

2025. július 12.



A valóságban a szemaglutid és a tirzepatid hatóanyagú gyógyszerek alkalmazása sokkal kisebb súlycsökkenést eredményez, mint a klinikai vizsgálatokban, derült ki egy új kutatásból. Ennek nagyrészt az az oka, hogy a páciensek korán abbahagyják a gyógyszerszedést, vagy alacsonyabb fenntartó adagokat alkalmaznak az előírtnál. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista mutatta be az új eredményeket és felhívta a figyelmet a tartós fogyás kulcsmozzanataira.

A fogyókúrás gyógyszereket sokan túl korán abbahagyják

Nemrégiben jelent meg az Obesity című szaklapban egy kutatás, amely meglepő eredményt hozott. A betegek több mint 80%-a jóval kevesebbet fogyott a való életben a GLP-1 típusú gyógyszerek hatására, mint amit a randomizált klinikai kutatásokban mértek. A kutatók arról beszéltek, hogy bár azzal tisztában voltak, hogy a fogyókúrás céllal szedett gyógyszerek abbahagyása után a betegek hajlamosak visszaszedni a leadott kilókat, arra nem volt rálátásuk, hogy valójában mikor is történik ez a leállás. Vagyis nem ismerték pontosan, hogy a valóságban mire számíthatnak a páciensek a testsúlyuk változása és ha prediabéteszben szenvedtek, akkor a glikémiás kontrolljuk változásának szempontjából.  
Az adatok alapján úgy találták, hogy nagyon sokan túl korán térnek át az alacsony fenntartó dózisokra, sőt a felírástól számított egy éven belül a páciensek fele már egyáltalán nem szedi a gyógyszert. A vizsgálat eredményei szerint a fogyókúrás gyógyszert korán abbahagyók (vagyis akik 3 hónapon belül abbahagyták azt) 3,6%-os testsúlycsökkenést értek el, akik később fejezték azt be, 6,8%-ot fogytak és akik nem hagyták abba addig, amíg az orvos azt nem javasolta, 11,9%-nyit adtak le a súlyukból. Azok pedig, akik tartósan szedték a gyógyszert az előírt dózisban, tehát nem csökkentették azt, 1 év alatt átlagosan 14,7%-nyit fogytak. (Érdekes azonban, hogy a való életben sokkal kevésbé volt jellemző a jojó-effektus, mint a kísérletekben.)
Ugyanilyen összefüggés volt megfigyelhetők a prediabétesz alakulásában is, ugyanis akik tartósan, az előírt mennyiségben szedték a gyógyszert, azoknak 67,9%-ánál állt vissza a normál vércukorszint, míg a korai lemorzsolódóknál csak 33,1%-ban.