Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Hangszalagbénuláshoz is vezethet a koronavírus?

Érdekességek2024. február 06.

Fotó: pixabay.com

A Pediatrics folyóiratban nemrégiben bemutatott tanulmány szerint a koronavírus ritka esetekben egy újfajta idegrendszeri szövődménnyel, a hangszalagok bénulásával is járhat. Dr. Holpert Valéria, fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy a kezelésre nem javuló légzési nehezítettség esetén fül-orr-gégészeti kivizsgálásra is szükség lehet.  

A koronavírus okozta szövődmények

A koronavírus fertőzés a főbb tünetek megszűnését követően számos szervre vagy szervrendszerre gyakorolhat káros hatást, így az idegrendszer működését is negatívan befolyásolhatja. Gyermekek esetében az idegrendszeri érintettségre utaló tünetek közé tartoznak az elhúzódó fejfájás, görcsrohamok, stroke, perifériás neuropátia, demyelinizációs betegségek, valamint az encephalopathia. Az idegrendszeri tünetek között kell megemlítenünk a fertőzés okozta hangszalagbénulást is, melyre a Pediatrics folyóiratban nemrégiben közölt tanulmány hívta fel a figyelmet. A tanulmány szerint nagy valószínűséggel koronavírus-fertőzés vezetett egy 15 éves lány hangszálbénuláshoz.

A koronavírus fertőzést követő hangszalagbénulás 

A tanulmányban közölt eset szerint a beteg a Massachusetts General Hospital sürgősségi osztályán jelentkezett légzési elégtelenség tüneteivel, kilenc nappal a SARS-CoV-2 fertőzés diagnózisa után. Mivel kórtörténetében asztma és szorongás is szerepelt, ezért szteroidokat és hörgőtágítót kapott, ám a gyógyszerek hatására sem javult állapota. Először paradox hangszálműködést állapítottak meg orvosai, tünetei azonban a logopédiai terápia hatására sem enyhültek. A stridor és a nehézlégzés mellett később nyelési nehézségek, féloldali gyengeség, bizsergés és zsibbadás is jelentkezett a betegnél. Ekkor került sor egy újabb fül-orr-gégészeti kivizsgálásra, ami a kétoldali hangszálbénulás diagnózisát vetette fel.

A páciensnél végül légcsőmetszést hajtottak végre, melynek hatására légzése elkezdett rendeződni. A tinédzsernél elvégzett lumbálpunkciót, labor-és képalkotó, valamint a fül-orr-gégészeti, neurológiai, pszichiátriai, logopédiai és idegsebészeti vizsgálatokat követően arra az eredményekre jutottak a klinikusok, hogy a kétoldali hangszálbénulás a SARS-CoV-2 fertőzés késői következményeként alakulhatott ki.


-Hangszalagbénulás akkor alakul ki, amikor a hangszalagokhoz futó idegi impulzusok megszakadnak. A hangszalagbénulás a légzést és a hangképzést is befolyásolja, de a rossz zárás miatt aspiráció, félrenyelés is kialakulhat. A bénulás érintheti csak az egyik vagy mindkét hangszálat. Ez utóbbi viszonylag ritkán következik be, de a fulladás veszélye miatt szükségessé válhat az egyik hangszalag lateralizációja vagy akutan akár a légcsőmetszés – mondja dr. Holpert Valéria.

Korábbi vizsgálatok már beszámoltak SARS-CoV-2 fertőzés miatt kialakuló hangszalagbénulásról azoknál a betegeknél, akik hosszan tartó orotracheális intubációt (szájon át a légcsőbe vezetett tubuson keresztüli gépi lélegeztetést) igényeltek. Ma már világossá vált, hogy olyan esetben is kialakulhat ez a betegség, amikor nem volt szükség intubálásra. A hangszalag bénulás a SARS-CoV-2 fertőzés neuropátiás szövődménye is lehet – ismerteti dr. Holpert Valéria. A bénulás általában átmeneti, de hónapokig eltarthat.

-A SARS-CoV-2 fertőzés okozta légzési nehézségek hátterében hangszalagbénulás is ronthatja a beteg állapotát, a sokkal gyakoribb légúti betegségek – például az asztma – mellett. Ha a beteg nem reagál a kezelésre, mérlegelni kell a mihamarabbi fül-orr-gégészeti kivizsgálást is, melynek során a szakember gégetükrözés segítségével méri fel a hangszalagok állapotát. Légzési, beszéd- vagy nyelési panaszok esetén is szakorvoshoz kell fordulni, hogy tisztázhassuk a háttérben meghúzódó okokat – hívja fel a figyelmet dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ orvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.