Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Halogatást nem tűrő férfigondok

Érdekességek2017. november 24.

A csípős hideg és a fagyos hajnalok mellett november a férfiegészség hónapja is. Évről-évről ebben a hónapban szakállt növesztenek a férfiak, hogy felhívják a figyelmet a prosztatarák veszélyeire. Nem a daganatos megbetegedés az egyetlen ugyanakkor, amire érdemes odafigyelnie az erősebbik nemnek!

A prosztata – más néven dülmirigy – egy csupán szelídgesztenye nagyságú szerv, amivel a férfiak jelentős részének legalább egyszer meggyűlik a baja élete során. A modern orvostudomány segítségével azonban szerencsére a legtöbb probléma orvosolható, és a megelőzés fontosságát is egyre többen tudatosítják. Nézzük sorban, milyen betegségek érinthetik csak a férfiakat.

A prosztatakő

A dülmirigyben kialakuló meszesedésért a pangó mirigyváladék felelős, ugyanis ennek összesűrűsödése esetén „keményítőtestek” alakulnak ki. Szerencsére a prosztatakő nem ártalmas az egészségre, nem jár különösebb panaszokkal, és műtéti beavatkozás sem szükséges. Ugyanakkor súlyosabb problémára utalhat, mint például régóta fennálló gyulladásra.

A prosztata gyulladásos megbetegedése

Gyulladásért elsősorban azok a baktériumok tehetők felelőssé, amelyek a húgycsövön keresztül jutnak a prosztatába, de fertőzés a vér- és nyirokkeringési rendszeren keresztül is kialakulhat. A leggyakoribb tünet a kellemetlen, fájdalmas érzéssel járó vizeletürítés. Időben felismerve a problémát, az antibiotikumos kezelés jelenti a megoldást. Vigyázzunk ugyanakkor, hiszen ha krónikussá válik a gyulladás, akár az ondóhólyagokra is átterjedhet a fertőzés.


A jóindulatú prosztata-megnagyobbodás

A prosztata méretének kóros megnövekedése az 50. életévüket betöltött férfiak között kifejezetten gyakori panasz, kialakulásáért pedig elsősorban a hormonális változások, genetikai faktorok és életmódbeli tényezők felelősek. Mivel a prosztata mérete többszörösére is növekedhet, összenyomja a húgycsövet, szűkítve annak átmérőjét. Emiatt gyakorivá válik az éjjeli vizelés, vizelési inger, és a vizeletürítéssel is nehézségek adódhatnak. „Az idősödő férfiakat kellemetlenül érinti a probléma jelentkezése fizikailag és lelkileg egyaránt, és sokan még mindig ódzkodnak az urológiai vizsgálattól. Pedig a diagnosztizálást követően a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel megszüntethetők a bosszantó tünetek, műtéti beavatkozásra csak a súlyosabb esetekben van szükség” – mondta dr. Póth Sándor, az Év magánrendelőjének választott Budai Egészségközpont munkatársa.

 

A prosztatarák

A prosztatarák a harmadik leggyakoribb rosszindulatú megbetegedés a férfiak körében. 60 évnél fiatalabbaknál ritkán fordul elő, de ez nem jelenti azt, hogy csak idősebb korban javasolt a szűrővizsgálat. A tünetek ugyanis általában csak a végső stádiumban jelentkeznek, míg a vizsgálattal időben kimutathatók. A mondás, miszerint jobb félni, mint megijedni teljes mértékben igaz erre a betegségre. „A rendszeres, legalább 2 évente végzendő szűrővizsgálat 45 éves kor felett kiemelten fontos, mivel a korai stádiumban felismert prosztataráknál nagyobb esélye van a teljes gyógyulásnak. Az úgynevezett PSA vizsgálattal már egyetlen vércseppből következtetni lehet a prosztata állapotára. Az önvizsgálat sem csak a nőknél fontos, a férfi nemi szerveket is érdemes időről-időre önmagunknak ellenőrizni” – mondta dr. Póth Sándor.

Hogyan csökkenthetjük a prosztatarák kialakulásának esélyét?

• Étkezzünk egészségesen, kerüljük a zsíros ételeket! Tartsuk be a mérsékletesség elvét, és táplálkozzunk változatosan!

• Építsük be étrendünkbe az olajos magvakat, mint például a tökmagot, diót, illetve mogyorót. Csökkentik a koleszterinszintet, a daganatok kialakulásának kockázatát, antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatással bírnak.

• Mérsékeljük a kávéfogyasztást, kerüljük az erős teákat, és ne fogyasszunk alkoholt sem.

• Figyeljünk a rendszeres testmozgásra, és ha tehetjük, inkább a friss levegőn végezzük azt. Egy kiadós séta, futás, vagy éppen kirándulás csodákra képes – testnek-léleknek egyaránt jót tesz.

• Növeljük a folyadékbevitelt! Ennek segítségével megelőzhetjük a hólyag- illetve vesefertőzés kockázatát.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Tudományosan is igazolt a természetes gyógyító: újra hódít az árnika

2025. december 12.

Újra reflektorfénybe került a népi gyógyászat régóta ismert, talán legsokoldalúbb gyógynövénye. Friss kutatások is bizonyítják, az Arnica montana hatékony gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és sebgyógyító hatását. Ősszel, a túrák, sportesemények és aktív hétvégék idején ez a természet egyik legerősebb regenerálója lehet.

Friss tudományos vizsgálatok szerint az árnika kivonatai képesek csökkenteni a gyulladást és a fájdalmat az immunválasz szabályozásán keresztül, míg gél formában alkalmazva gyorsítják a sebgyógyulást és mérséklik a duzzanatot. Ezzel a népi gyógyászatban régóta ismert „csodaszert” a modern kutatások is igazolják, és az ősz egyik alapgyógyítójává teszik.

Ez a hegyvidéki sárga virág 2000 méter feletti magasságban terem, és nyáron kézzel gyűjtik. Rendkívül érzékeny a környezeti változásokra, ezért minden cseppje igazi kincs.

Az árnika külsőleg alkalmazva gél formájában enyhíti a húzódásokat, izomfájdalmakat és gyulladásokat. Sportorvoslásban, masszázsterápiában, de plasztikai beavatkozások után is előszeretettel használják: csökkenti a véraláfutásokat, duzzanatot és fájdalmat, és elősegíti a gyorsabb regenerációt.

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.