Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!

Érdekességek2026. április 06.

A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.

Fotó: dmvasilenko77 © 123RF.com„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.

A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?

Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.

Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.


A vizsgálat

Egy egyszerű, körülbelül 15 perces ingyenes szűrővizsgálat alapján az audiológus szakember tájékoztatást tud adni arról, hogy valóban jól hallunk-e. Amennyiben probléma merül fel, részletes vizsgálat következik. Ez tartalmazza a beszédértési küszöb meghatározását. A méréseket audiológus, hallásakusztikus és szakorvos értékeli, leletezi. Ami a legfontosabb: ha nincs kizáró ok (pl. fennálló más fülbetegség), akkor megoldási javaslatot is kapunk. Bár a hallásprobléma ma még csak ritkán orvosolható gyógyszeres vagy műtéti kezeléssel, a legtöbb esetben azonban szakorvosi javaslat alapján hallókészülékkel jól rehabilitálható.

Fontos tisztázni, hogy a modern hallókészülékek nem a hangot erősítik fel, hanem a beszédértést segítik.

Hallókészülék

A mai hallókészülékek már távol állnak a régi, otromba kinézetű, zavaró hangzású eszközöktől. Esztétikusak, kényelmesek, és ami a legfontosabb, személyre szabhatóak. A megfelelő típus csak szakszerű vizsgálat után választható ki hallásakusztikus, audiológus szakember segítségével.

A hallásvizsgálat fontosságának tudatosításában nagy szerepet játszanak a szeretteink, a rokonaink, akik velünk együtt élnek, hiszen előfordul, hogy elsőként ők érzékelik a problémát.

Tegye meg az első lépést, vegye fel a kapcsolatot és egyeztessen időpontot hallásvizsgálatra egy hallásgondozóban vagy egy audiológiai állomáson!

Egy jó tanács A hallókészülékek egyénre szabott gyógyászati segédeszközök, ezért nem lehet pótolni őket interneten vásárolt, filléres, tömeggyártott, hallókészüléknek álcázott erősítőkkel. Még akkor sem, ha bizalomgerjesztő a hirdetésük és az áruk kedvezőnek tűnik. Ezek tovább károsíthatják a hallást! Ezenkívül meghibásodás esetén valószínűleg javíthatatlanul a kukában végzik, míg egy márkás minőségi hallókészülék javítására évekre kötelezettséget vállal a gyártó és a társadalombiztosító.

Dr. Vasvári Gergely Pál
egyetemi tanársegéd
Semmelweis Egyetem, Hang-, Beszéd-, és
Nyelésterápia Tanszék
fül-orr-gégész, audiológus szakorvos
ÉRTED Hallásgondozó és Hallókészülék Szaküzlet, Győr
www.hallasgondozo.hu
Időpont-egyeztetés: 66/800-911


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.