Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha tavasz, akkor szeplõ és májfolt

Érdekességek2026. március 28.

Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat?

A tavasz érkezését csalhatatlanul jelzik az elõbújó szeplõk és májfoltok. Mire ügyeljenek azok, akiknek bõrén ilyen festékzavarok vannak, és milyen módszerekkel halványíthatjuk a foltokat? A részletekrõl dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bõrgyógyász –kozmetológusa, a www.ogygenmedical.hu szakértõje beszélt.

A bõrtípus sokat elárul
Tavasszal a nap állásszögének következtében a mi éghajlati viszonyaink között éri a legtöbb ultraibolya (UV-B) sugárzás a Föld felszínét. Nem mindegy tehát, hogy testi adottságainkat figyelembe véve milyen mértékû sugárzásnak tesszük ki magunkat.
Természetesen az egyes bõrtípusok másképpen alkalmazkodnak a napfényhez, a mediterrán típusúak nyilván jobban, mint az északiak. A bõr jellegzetes színét a felhámban mûködõ speciális sejtek tárolják és juttatják el a felhám sejtmagvai fölé, mintha napernyõvel védenék a sejtekben osztódó fehérjéket. Döntõ tényezõ, hogy ismerjük a bõrünk fénytûrését, fototípusát.


Szeplõ: enyhe festékzavar

A legenyhébb és a leggyakrabban látható festékzavar a bõrünkön a szeplõ (ephelis). Az érzékeny bõrûeken már hároméves kor körül megjelenik, és a második, harmadik évtizedig minden tavasszal vagy a túlzott napozást követõen válik láthatóvá. A szeplõ fél centinél kisebb átmérõjû, kerek, olyakor elmosódott szélû, sárgásbarna, néha sötétebb folt. Jellemzõje a szimmetrikus megoszlás az orron, a homlokon, a vállakon, a felkarokon és a test más részein is. A foltok nem emelkednek ki a bõr felszínébõl, csupán a színeltérés látható. A kialakult szeplõk az õsz kezdetéig nem változnak, viszont a tél folyamán elhalványodnak, és alig láthatóvá válnak.

Sokféle állapot eredményezhet májfoltot

A májfoltok (chloasma) a napfény hatásának kitett bõrfelszínen, fõleg az orcákon, az orrnyergen, a homlokon, az ajkak körüli területeken a bõrben felszínesen és egyenletesen szóródott, kezdetben halványbarna, majd idõvel egyre sötétebb foltok. Gyakran fogamzásgátlót szedõ nõkön vagy a terhesség során jelennek meg, ilyenkor a megváltozott hormonrendszer áll a háttérben, de genetikai tényezõk is szerepet játszanak a kialakulásukban. Ezen kívül bizonyos anyagcsere-betegségek, hormon termelõ daganatok, gyógyszerek, kozmetikumok, idült bõrgyulladás is idézhet elõ ehhez hasonló tünetet.

Bizonyos jóindulatú pigmentált bõrelváltozások (lentigok) is hasonlíthatnak a májfolthoz, melyekbõl azonban késõbb valódi rosszindulatú daganat (melanoma) is kialakulhat. Mivel az adott elváltozás megítéléséhez szükséges a kóreredet pontos tisztázása, ezért a diagnózis felállítását mindig bízzuk szakorvosra.

Megelõzés, halványítás

Tudnunk kell, hogy a szeplõk és a májfoltok csupán a megjelenésünket zavarhatják, egyéb kellemetlenségekkel, következményekkel nem járnak. – mondja dr. Boros-Gyevi Márta. Azonban, ha enyhíteni szeretnénk rajtuk, ne járjunk szoláriumba (ami egyébként is rendkívül káros) és mindenképpen használjunk magas faktorszámú (50 SPF), gyógyszertárban kapható, jó minõségû fényvédõ krémeket már az elsõ tavaszi napsugarak megjelenésétõl, hiszen ezek nem csak a pigment foltjainkat halványítják, de a bõrdaganatok megelõzésében, sõt a bõrünk öregedésének megakadályozásában is segítenek.

Jó lenne, ha a szülõ ismerve a saját bõrtípusát, már kisgyermekkortól óvná a gyermekének bõrét ilyen módon. A gyermekkorban elszenvedett napégés ugyanis hajlamosít pigmentfoltok, és ami még fontosabb, felnõtt korban bõrdaganatok megjelenésére is. Ha nagyon zavaróak a kialakult szeplõk és májfoltok, próbálkozhatunk különféle hámlasztó kezelésekkel, mint otthoni hámlasztó hatású (hidroquinon tartalmú) krémekkel, bõrcsiszolással, kémiai hámlasztással, azonban leghatékonyabban a lézeres illetve villanófényes (IPL) kezelésekkel tudjuk eltüntetni a kellemetlen foltokat.

Az ELOS technológia egyesíti a lézer illetve a villanó fény és a rádiófrekvencia hatását, így alacsonyabb dózissal, lényeges mellékhatás nélkül válik lehetõvé a pigmentfoltok halványítása. A kezelés alapja, hogy a fény a bõr pigment anyagában, a melaninban szelektíven elnyelõdik, annak szerkezetét megbontja, a szétesett anyagrészecskéket pedig a fehérvérsejtek eltakarítják. Természetesen mindehhez több kezelés szükséges, melyeket célszerû az erõs napsütéses idõszak elõtt néhány hónappal elkezdeni. Ilyen módon a színkorrekció, vagyis a foltok halványítása is egyszerûbbé és lényegesen gyorsabbá válik.


forrás: Weborvos
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.