Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ha nem múlnak a kellemetlen tünetek...

Érdekességek2017. szeptember 10.

Az irritábilis bélszindróma az utóbbi években egyre több embert érintő betegség. Hasfájás, puffadás, fokozott gázképződés, váltakozó székrekedés és hasmenés - az érintettek sokszor nem is ismerik fel, hogy szerteágazó tüneteik egy kórképet jelölnek, így sok a diagnosztizálatlan beteg, egyes becslések szerint a világ lakosságának 9-23 százaléka érintett lehet. Az elmúlt években Magyarországon is népbetegséggé lett kórkép, a lakosság mintegy 15-20 százalékánál jelentkezik valamilyen formában. 

Mikor vegyük komolyan a tüneteket?

Egy-egy ünnep, sorozatos kiadós étkezések, a zsírosabb, szénhidrátban gazdag fogások miatt sokaknál okoz kellemetlen tüneteket a megterhelt gyomor- és bélrendszer. Ezeket a tüneteket recept nélkül kapható készítményekkel és pár napos kímélő étkezéssel orvosolhatjuk. Nem ritka, hogy a stressz is okoz átmenetileg hasonló panaszokat. A mozgás hiánya, a kapkodó, gyors étkezés, a kevés rostot és folyadékot tartalmazó étrend sem tesz jót az emésztésnek. Ha ezeken a körülményeken változtattunk és a panaszaink továbbra sem szűnnek, mindenképp érdemes kivizsgáltatni, hogy nincs-e komolyabb elváltozás a háttérben.

Főként nőket érint

Az IBS diagnózisát nehezíti, hogy nincsenek igazán specifikus, csak erre a betegségre jellemző tünetei – mondja dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. A betegek gyakori hasfájásra panaszkodnak, ezzel együtt hasmenés, székrekedés, vagy mindkettő felváltva jelentkezik náluk. Visszatérő probléma a jelentős mértékű puffadás, fokozott gázképződés. A tünetek kétszer gyakrabban jelentkeznek – elsősorban 30-50 év közötti - nőknél, mint férfiaknál, kialakulásának veszélyét növeli a családi halmozódás.

 


Vizsgálat és diagnózis

Az IBS kivizsgálása mindig a panaszok függvényében történik, ezért nagyon fontos, hogy a beteg az orvosi konzultáció előtt feljegyezze, hogy milyen időközönként, milyen jeleket tapasztal. Mit fogyasztott a tünetek jelentkezése előtt, érte-e különösebb stressz, vagy egyéb változás, - például egy új gyógyszer szedése, vagy valamilyen betegség, nőknél hormonális változások - ami összefüggésbe hozható a panaszaival. „Ha laborvizsgálatokkal sikerül kizárni a fekély-, vagy epebetegség valószínűségét és egyéb szervi eltérést nem találunk, akkor valószínűsíthető az IBS diagnózisa. Ha a beteg beszámolója alapján a tüneti összefüggenek a táplálkozással, akkor ezt is vizsgáljuk. Felnőtteknél hasonló panaszokat a tejcukor-érzékenység is okozhat” – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit.

Az IBS kezelése

Az irritábilis bélszindróma tüneteinek megszüntetése jelentős életmódváltást igényel a beteg részéről. Az étkezések során fontos kerülni a puffasztó hatású ételeket, kímélő fogásokat készíteni, például sütés helyett párolással. Ezekről a változtatásokról a kezelőorvos részletesen tájékoztatja a beteget, az étrend átalakításához akár dietetikus segítségét is igénybe vehetjük. Fontos a rendszeres mozgás, ez nemcsak a bélműködésre van jó hatással, de a stressz levezetését is segíti. A gyógyszeres kezelésnél általában mindig a legerősebb tünet határozza meg az alkalmazott terápiát: görcsoldásra, fájdalomcsökkentésre, hashajtóra, hasfogóra, puffadásgátlóra, nyugtatóra vagy más, esetleg komplex szerre lehet szükség.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.